A szent leckék magyarázata

Előszó

Az ószövetségi zsinagóga istentisztelete áldozatból és imából állott, de minden szombaton csatlakozott hozzájuk szentírásolvasás is. Az újszövetség egyháza átvet te a régi istentiszteleti elemeket s tökéletesítette azokat.
jeruzsálemi oltár állatáldozata helyett minden világrész oltárán a Bárány vérontás nélküli áldozatát mutatja be. Az ószövetség imáit formában tökéletesebb, szövegében tömörebb, tartalomban változatosabb, érzésben belsőségesebb közimákkal szárnyalta túl. Költői ihlete nem merült ki a másfélszáz zsoltár fordításában vagy átírásában, hanem ezernyi himnuszban, sequentiában és tropuszban csordult (ki. Csak a latin egyház 1200 tropuszt, 4000 sequentiát dalolt a századok folyamán, de nem volt néma és szegényes a szírek, koptok, örmények és görögök liturgiája sem.
Az ószövetségi istentisztelet párásá-it és haphtará-it, a torából és a többi kanonikus könyvből kijelölt szakaszokat kiegészítette az evangéliumok és apostoli levelek felolvasásával. Szt. Pál levelei e nyilvános felolvasás első tárgyai és tanúi, Justinus vértanú a második, aki 155 kör. tanúságot tesz, hogy az ősi keresztény egyházközségekben vasárnaponkint prófétai és apostoli iratokat olvastak fel (I. ApoL c. LXVII MPQ VI. 430).
Az előmisében tartott felolvasás kezdetben lectio continua volt, akárcsak: az ősi zsinagógában. Fejezetet fejezet után olvastak fel. Az ünnepnapok kialakulásával azonban megszakadt a lectio continua, s az ünnep jellegéhez illő szemelvényeket olvastak fel a szent szövegből. A lectio continua második módosítója az evangéliumi és leckeszakasz egybehangzására való törekvés volt.
A következő lapok mutatják, hogy a latin egyház vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletén mi maradt meg az ószövetségi szakaszokból, s mi csillan még át a irégi lectio continuából.
A személy- és helynevek következetes írásmódja még nem alakult ki. Erről keserves tanúságot tehet az író is, az olvasó is.
A szövegmagyarázat alapjául a héber, illetőleg a görög szöveg szolgált. Magyarázatra általában ez az alkalmasabb; nyilvános felolvasásra azonban a Com. Pont. de re biblica csak a Vulgatából készült és egyházhatóságilag jóváhagyott fordítást engedélyezte. (A. A. S. XXVI. 315 L). Vissza