A Szent-Iván éji álom/Hamlet, dán királyfi/János király

Előszó

A szent-iván éji álom
AZ álom világában meglazúlnak az igazi világ rideg, következetes viszonylatai; a mi merev, az mozgékonnyá lesz, a mi élettelen, az életet ölt; tér s idő elenyésznek; percek évekig folynak el, évek percekké zsugorodnak össze; hegységek ködpárákba oszlanak szét s a köd képletei hegyekké dalmahodnak; a természet kérlelhetetlen örök törvényei felbomlanak, a lehetetlen is megtestesűl s a hajthatlan szükségszerűség is elvész az önkény tengerében.
A merengő álmadozásaiban látnokká, művésszé, varázslóvá magasztosúl. Szeme áthidalja a multat s jövőt, tekintete bejárja a földet és eget. Az ihletett látnoki lélek nyujtja a művész kezébe a teremtő ecsetet s a messzeségben elmosódó tündérlátomást élethű, megfogható képekben s alakokban varázsolja elénk.

Hamlet
Hamlet dán királyfi tragikus története már Shakspere előtt igen ismeretes volt, nem ugyan Saxo Gramaticus epikai színezetű elbeszélése nyomán, ki e rémes mondát első jegyezte fel, latin nyelven írt dán-történetében (1514), hanem inkább Belleforest egyik novellájából (V. kötet, 1564).
Bizonyára e sokat olvasott novella ösztönzé Kyd dráma-írót, már Shakspere előtt (1587), ezen tárgy kidolgozására, mely azonban elveszett; vajjon Kyd e novella angol fordítását használta-e, bizonytalan, mert az eddig ismert legrégibb fordítás 1608-ból való s az is lehetséges, hogy erre épp Shakspere darabja adott impulsust. Szintúgy bizonytalan Shakspere viszonya is elődjéhez, Kydhez; csak az kétségtelen, hogy költőnk, ha vett is valamit kölcsön elődjétől, azt okvetlen csak annak 1595-ben bekövetkezett halála után tette.

János király
Shakspere János királya, jelen alakjában az 1623-i folio-kiadásban, "János király élete s halála" cím alatt, jelent meg először. A darab azonban már 1598 előtt ismeretes volt; bizonyítja ezt Meeres Francis jegyzéke, hol költőnk legjobb termékei között említtetik.
Drámánk külömben egy régibb, 1591-ben névtelenűl megjelent drámának feldolgozása, a mennyiben a személyek, a felhasznált történeti tények s a cselekvény folyamata ugyanegyek. E drámának címe: János angol király nyughatatlan országlásának első és második része, nemkülömben oroszlánszívű Richard természetes-fiának feltaláltatása, s János király halála a swinsteadi apátságban. A mint az különféle alkalmakkor, ő felsége a királyasszony színészei által nyilvánosan előadatott jó London városában." - E cím után ítélve a természetes-fiú a nép kedveltjének látszott lenni. Vissza