A Szent-István-Társulat története

Ötvenedik rendes közgyülése alkalmából

Szerző

Budapest

'Dr. Notter Antal: A Szent-István-Társulat története ' összes példány

Kiadó:	Szent-István-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1904
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	266 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Irta Dr. Notter Antal a Szent-István-Társulat titkára s tudományos és irodalmi osztályának tagja. Stephaneum Nyomda R.T. nyomda nyomása, Budapest. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Szent-István-Társulat már egy évtizeddel ezelőtt elhatározta, hogy megíratja a maga eseményekben gazdag történetét. A munkával Hummer Nándor, a Társulat akkor működő titkára volt megbizva, ki mint történetíró, e föladatra a legrátermettebb volt. Nagy ambiczióval készült a mű megírására, melynek 1898-ban, a Társulat ötvenéves fönnállása alkalmából kellett volna megjelennie. Fájdalom, Hummer Nándornak nem volt módjában a magyar irodalmat megajándékozni a Szent-István-Társulat történetével; egyéb elfoglaltsága gátolta abban, hogy a munkát megírja, utóbb pedig súlyos szembaja teljesen lehetetlenné tette, hogy a megbízatásnak eleget tegyen. Csak egy kis füzet látott napvilágot Hummer tollából még 1896-ban, a míllenium alkalmából; ezenkívül egy-két részlet a megkezdett nagy munkából, melyek szemelvény gyanánt a Magyar Szemlé-ben jelentek meg, bizonyítja, hogy Hummer mily széles alapokon s bő korrajzi vonatkozásokkal akarta megírni a Szent-István-Társulat történetét.
Hummer szembaja miatt lemondván a titkárságról, a neki adott megbízatás reám, utódjára szállt.
A Társulat választmánya ugyanis 1903 május havában csekélységemet bizta meg a mű megírásával akként, hogy a munka 1904-ben, a Társulat ötvenedik közgyűlése alkalmából lásson napvilágot. Hogy a megbízást én nyertem, ki pedig nem vagyok történetíró, annak kizárólag az az oka, hogy a titkárnak vannak leginkább keze ügyéhen az iratok, melyek forrásokul szolgálnak. Az egy esztendei határidő meglehetősen rövid volt ugyan egy oly munka megírására, melynek anyagát is nekem kellett nagy fáradsággal gyüjtenem; de könnyített a dolgon az, hogy a Társulat ezúttal a Hummer által tervezettnél jóval kisebb igényű és csekélyebb terjedelmű munkát kívánt.
Igy készült a jelen munka, melynek gyarlóságait mentsék a most előadottak. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3-4
ELSŐ FEJEZET.
A TÁRSULAT ALAPÍTÁSÁTÓL A SZABADSÁGHARCZIG.
Az alapítás első gondolata. - Egyesületi mozgalmak. - Fogarasy tervezete. -
Fogarasy Pestre költözik. - A Társulat megalakulása. - Az alapszabályok jóváhagyása. - A programm és az alapszabályok. - A Társulat megkezdi működését. - Fogarasy nyilatkozata. - Az institutum catholicum. - Az első választmányi ülés. - Károlyi István gróf elnök. - Fogarasy beszéde az 1848 június 5-ki közgyűlésen. - Fogarasy a felsőházban. - Majer István, a Társulat legelső írója. - Irodalmi tervek. - "Kath. Néplap." - Nemzetőrségi tábori ének. -Tiszteleti tagok. - A «dolgozó tagok)) értekezlete. - Az 1848 aug. 31-ki közgyűlés; Fogarasy jelentése; Cziráky János gróf másodelnök. - Ügynöki hivatal. - Előzetes tanácskozmányok a nemzeti zsinatra. - Korszerű imádságok. - Fogarasy Olmützben. - A társulati ügyvezetés félbeszakad 5-44
MÁSODIK FEJEZET.
AZ ABSZOLUTIZMUS ÉVTIZEDÉBEN. (1849-1859.)
A Társulat szerepe e korszakban. - Vagyoni veszteségei. - Vagyoni rendbeszedés. - A néplapok. - Naptár. - Nemzetiségi bizottságok. - Tankönyvek. - "Korkérdések." - "Családi Lapok." - Ponyvairodalom. - Kórházi könyvtár. - A Társulat vezetői. - Ügynöki hivatal. - Nyomda. - Második rendes közgyűlés; alapszabálymódosítás. - Tisztelgés Albrecht főherczegnél. - A Társulat fölmentetik a hirlapbiztosítéktól. - Albrecht főherczeg újabb közbelépése. - Merénylet az uralkodó ellen. - Scitovszky bíbornokprimás nyilatkozata. - Fogarasy visszalépése. - Személyi ügyek. - Danielik alelnöksége. - A Társulat kiadványai. - Az ország legelőkelőbbjei a Társulatban. - Protestánsok mint társulati tagok. - Békés viszony a katholikus és protestáns polgárok közt. - A tagok szaporodása. - Danielik szónoklatai. - A németországi katholikus egyesületek nagygyűlése Bécsben. - Szerződés
Pustet Frigyessel. - Népirodalmi működés. - Mesteralapítvány. - Népies tagság. - Vagyoni nehézségek. - A "Religio" a Társulat kiadásában. - Somogyi lemondása; Kádas Rudolf igazgató. - Az «Egyetemes Magyar Encyclopedia». - A «Szentek Élete». - Szent István oltára. - Cantu Caesar világtörténete. - A bukovinai és romániai magyarság érdekében. - Ajándékkönyvek az 1859. háború sebesültjeinek. - A naptár beszüntetése. - A társulati ház. - Az egri nyomda bérbevétele. - Az egri káté. - Társulati könyvtár. - A Társulat pénzügyei. - Alapszabálymódosítás. - Ellenőri állás. - Az 1858. évi esztergomi tartományi zsinat. - Danielik János Egerbe költözik 45 - 97
HARMADIK FEJEZET.
A NEMZET UJRAÉBREDÉSÉNEK KORSZAKÁBAN. (1860-1863.)
A választmányban a nemzet legkiválóbbjai. - Az októberi diploma. - Károlyi István gróf beszéde az 1860. évi közgyűlésen. - Kisérletek a Társulat iránt való érdeklődés fölkeltésére. - A Társulat háza. - Új személyek. - Lonovics érsek a választmányi üléseken. - A választmányi tagok számának fölemelése.- A közgyűlések ideje. - A Társulat miséi. - A Szent-László-Társulat alapítása. Az «Encyclopaedia» ügye. - A magyar Szentírás. - A néplapok. - Református lelkész a katholikus nevelés érdekében. - Pénzügyi nehézségek. - A kátéügy. - A Danielik-féle könyvtár megvétele. - A Társulat könyvtára. - Az egri nyomda bérletének meghosszabbítása. - Az egri nyomda bérletének megszüntetése 98-133
NEGYEDIK FEJEZET.
BELSŐ REFORMOK. (1863-1869.)
Danielik lemondása. - Működésének jellemzése. - Ügy vizsgáló-bizottság kiküldése. - Somogyi Károly alelnök; Garay Alajos helyettes-igazgató; Danielik József helyettes titkár. - A Danielik-féle könyvtár. - Az ügyvizsgálóbizottság javaslatai. - Az «Encyclopaedia». - Reformok. - Személyváltozások : Füssy Tamás igazgató ; Ágoston Antal titkár. - Danielik püspök. - Új irány. - Népirodalmi működés. - Gyűjtés a társulati ház érdekében. - Ajándékkönyvek az 1866. évi háború sebesültjeinek. - Sczitovszky halála; Simor herczegprimás. - Simor beszéde az 1867. évi közgyűlésen. - Somogyi beszámolója. - Lemondása. - Pollák János alelnök. -Ipolyi Arnold alelnök. - Simor primás beszéde az 1869. évi közgyűlésen; tankönyvkiadás. - Ponyvairodalmi kisérletek. - A német néplap megszüntetése. - Újabb gyűjtés a társulati ház érdekében. - Ingyen népiratok. - Népiskolai tankönyvek 134-151
ÖTÖDIK FEJEZET.
AZ IPOLYI-FÉLE PROGRAMM. (1869-1872.)
Ipolyi bemutatkozása. - Tankönyvkiadás. - A Társulat házat szerez. - A Társulat tankönyvei ügyében fölír a püspökökhöz. - Fogarasy arczképe ; szent István kepe, - Corvin-másolatok, - A magyar nemzet története. - Az 1871. évi közgyűlés. - Ipolyi programmja. - A káték egységesítése. - Határozat a tagilletményről. - «Házi könyvtár.)) - Fogarasy fölszólalása. - Katholikus politikai kaszinó. - Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök - "Corpus Scriptorum Ecclesiae Hungaricae" - Tárkányi Béla alelnök. - Népies tagilletmény. - A tankönyvkiadás 152-171
HATODIK FEJEZET.
TÁRKÁNYI BÉLA. A NAGYOK UTÓDAI. (1871 - 1889.)
Tárkányi bemutatkozása. - Az Ipolyi-féle tervezet fejlesztése. - Az 1873. évi közgyűlés. - Bartakovics halála. - Fogarasy aranymiséje. - Számvevői állás szervezése. - Ágoston Antal a Kath. Hetilap szerkesztője. - Az 1874. évi közgyűlés. - Közgyűlési programmkészítés. - Simor herczegprimás leirata. - Ipolyi két munkája. - Nyomdabizottság. - Debreczeni János a «Szentek Élete» szerkesztője. - Az 1875. évi közgyűlés. -Deák Ferencz halála. - Az iskolai szabályzatok kiadása. - Az 1877. évi közgyűlés. Károlyi István gróf 80. születésnapja. - Mindszenty Gedeon halála. - Molnár Vid első alapítványa. - IX. Pius halála. - Az 1878. évi közgyűlés. - Dr. Bita Dezső egyházi könyvbíráló. - Cziráky János gróf kitüntetése. - Az 1879. évi közgyűlés. - A társulat hódolata XIII. Leó előtt. - Fogarasy 80. születésnapja. - Az 1880. évi közgyűlés; Ipolyi útmutatása. - Magyar egyháztörténelem. - Tárkányi kitüntetése. - Szabóky halála. - Az 1881. évi közgyűlés. - Molnár Vid újabb alapítványa. - Károlyi István gróf halála. - Lourdesi zarándoklat. - Merénvlet IX. Pius hamvai ellen. - Tagilletményi bizottság.- Az 1882. évi közgyűlés ; Mailáth György a Társulat elnöke lesz. - Fogarasy püspök halála, - Göndöcs Benedek indítványai. - Monumenta Vaticana. - Konverzió-kisérlet. - Az 1883. évi közgyűlés. - Mailáth György meggyilkohatása. - Cziráky János gróf halála. - Az 1884. évi közgyűlés; Károlyi Sándor és Apponyi Albert grófok elnökökké választatnak. - Tárkányi újabb pályatétele. - Tárkányi Rómában. - A népies irodalom művelése; Tárkányi indítványai. - Az alapszabályok módosítása. - Az 1885. évi közgyűlés. - A nagyok halála. - Az 1886. évi közgyűlés ; Steiner Fülöp alelnök ; Hummer Nándor titkár. - Népiratkák; ifjúsági irodalom ; Katholikus Szemle. - Titkári és pénztári szabályzat. - Apponyi Albert, Károlyi Sándor és Füssy Tamás lemondása. - Az 1889. évi közgyűlés; Zichy Nándor gróf elnök ; dr. Kiss János igazgató. - Visszapillantás. 172--221
HETEDIK FEJEZET.
A JELENKOR. (1889-1904.)
Társulati nyomda. - A lázszerzés. - Kisfaludy alelnök. - Esterházy Miklós Móricz gróf társelnök. - Kaposi József igazgató. - Az új ház és a nyomda. - Új alapszabályok ; népies tagság; vagyonkezelési szabályzat. - Giesswein alelnök. - Új titkár. - A Társulat működése a jelenben 222-240
NYOLCZADIK FEJEZET.
A SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT TUDOMÁNYOS ÉS IRODALMI OSZTÁLYA.
A katholikus írók értekezlete. - A társulati elnökség álláspontja. - A választmány határozata. - A harminczas bizottság ülése. - Elvi nehézségek. - A szervezeti szabályok. - Az 1887. évi közgyűlés. - Első alapítók. -- Tagajánlás. - Az Osztály megalakulása. - Az ügyrend. - Az Osztály működése. - Jelen szervezete. 241-260
UTÓSZÓ 261-262