Előszó
Dr. Szabó Tibor utolsó, gépiratban fennmaradt munkáját tartja kezében az Olvasó. Szép gesztus Egyetemünk részéről, hogy a kiváló egyetemtörténész halálának kétéves évfordulójára, mintegy megemlékezésképpen jelenteti meg ezt az értékes művet. Nem hagyva elkallódni egy aprólékos, gondos munkával megírt alkotást, mely egy igazi kutatóalkat esetében - amilyen Szabó Tibor is volt - mindig saját életéből egy darabka is; mikor dolgozott, szinte maga is benne élt a korban, az eseményekben, melyekről írt.
A világ sokszínűsége felé nyitott, széles érdeklődési körrel rendelkező ember volt, így bárhová került is élete folyamán, mindenhol talált olyan témát, amiről úgy gondolta, érdemes mélyrehatóbban is tanulmányoznia. Viszonylag későn, 60 évesen került Egyetemünk Központi Könyvtárába a Magyar Orvosi Nyelvtörténeti Tár elkészítésének kapcsán. Maga sem tudta még akkor, hogy kihasználva a szinte karnyújtásnyira lévő források adta lehetőségeket, a kutatás új szakasza nyílik meg előtte, amit egészen haláláig, csaknem 15 éven keresztül folytatott.
Egyetemtörténeti művei között elsők azok, melyek a szegedi egyetemen Nobel-díjat szerzett Szent-Györgyi Albert életével és munkásságával foglalkoznak; ennek a témakörnek egyik legjelesebb hazai ismerője volt. Cikkek sora és három alapvető könyv látott napvilágot a tudós professzorról, elsősorban a szegedi alkotókorszakra koncentrálva: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a SzentGyörgyi gyűjtemény (Csongrád megyei Levéltár kiadása, 1989), Essays and Scientific Papers of Albert Szent-Györgyi (SZOTE-kiadás, 1991), Albert SzentGyörgyi and Szeged (SZOTE-kiadás, 1993) - mindhárom dr. Zallár Andor, ny. könyvtárigazgatóval közösen.
Ezzel párhuzamosan és valószínűleg a Szent-Györgyi-kutatásoknak köszönhetően fordult figyelme a tényleges egyetemtörténet felé. A szegedi orvosegyetem mai szervezetének kialakulása jól elkülöníthető szakaszokra bontható és nyomon követhető Szabó Tibor egy-egy munkájában.
1872-ben Kolozsváron egyetem létesült, mely 1881-ben felvette a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem elnevezést. A Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem előtörténete (1581-1872) című, SZAB I. díjat nyert pályamunkában (1990, gépirat; Zallár A.-ral) ezen egyetem előzményeiről és létrejöttéről olvashatunk.
1921-ben, a trianoni békekötés következtében a kolozsvári egyetem Szegeden került elhelyezésre, ahol négy tudománykarral kezdte meg működését. Ez az egyetem tekinthető mind a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, mind pedig a József Attila Tudományegyetem elődjének. Az Orvostudományi Kar történetével ismerkedhetünk meg 1921-től az egyetem életében is törést okozó 1944-es háborús esztendőig a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem története, 1. rész: Orvostudományi Kar című műben (SZOTE-kiadás, 1992; Zallár A.-ral).
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal