A Szent Benedek rend Komáromi Szent Imre Gimnáziumának évkönyve az 1943-44. iskolai évről

Előszó

Részlet a kötetből:

Árpádházi Szent Margit.

Róma a legszebb ajándékkal tüntette ki a keresztény Európáért újra harcba lépő magyarságot: hivatalosan is a szentek sorába iktatta a keresztény magyar lelkület egyik legnemesebb virágát, azt a szűzi lelket, akit a magyarság hét évszázadon át mindig Szent István örökségének égi oltalmazói között tisztelt: Árpádházi Boldog Margitot.
Amikor a történelmi események gomolygásában a jövő századok sorsa alakul, s minden gondolatunkkal és remegésünkkel a holnaphoz tapadunk, a hétszázados mult fölelevenítése, a romjaiban is alig fölismerhető szigeti kolostor rég elporladt lakójának életbe-idézése sokaknak talán erőltetett cselekedetnek tűnik, de aki ennek a királylánynak szokatlan, különös életébe hívő lélekkel beletekint, nem szabadul attól a gondolattól és megérzéstől, hogy ezt az elkésett szenttéavatást a Gondviselés kifürkészhetetlen terve tartogatta az új élethalál-harcba sodródott magyarságnak.
A történelem sohasem ismétli meg önmagát. A történelem szálai azonban mindig ugyanazokkal az örök emberi adottságokkal rendelkező sorsokon keresztül futnak, mindig emberi lelkekben bonyolódnak és oldódnak. Ezek a sorsok és lelkek akkor válnak igazán tanulságossá, akkor teszik a történelmet »magistra vitae«-vé, mikor az idő örökre lezárta és véglegesítette őket. A történelemnek tulajdonkép csak a lélek-fejezetei tanulságosak; események sohasem hatottak irányítólag az utókorra, csak nagy lelkek példái.
Ezért tarthatjuk gondviselésszerűnek Szent Margit alakjának új megjelenését a mi korunkban. Élete, sorsa sokkal több tanulságot nyújt a mai kor emberének, mintsem gondolnánk. Akik el tudnak merülni titkába, olyan hittel és olyan erkölcsi erővel töltekeznek belőle, ami építőerő lehet e Vajúdó világban. Vissza