1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szent antropológiája

A homo religiosus eredete és problémája

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A különféle vallások különböző antropológiákat vetnek fel. Mindegyiknek megvan a maga álláspontja az ember mibenlétét, világban betöltött szerepét illetően. Az antropológia mintegy csontvázát alkotja a sémi gondolkodásmódnak, az Upanisadoknak, a buddhizmusnak, a fáraók vallásának, a görög gondolkodásnak és nem utolsósorban a kereszténységnek, amelynek meghatározó jegye Jézus Krisztus, az Ember-Isten, az új ember, aki új fényt vet az ember misztériumára.
De párhuzamosan a különféle vallások filozófiai doktrínáiban megjelenő vallási antropológiával napjainkban új irányzat van kialakulóban, amelynek középpontjában a homo religiosus áll, és amely az átélt szentség különböző megtapasztalásaival szembeni viselkedést vizsgálja. Ahogyan tanulmányaiban erre Eliade rámutatott, a szent nem csupán a tudat történetének egy pillanata, hanem magának a tudatnak strukturális eleme.
Ez az új vallási antropológia az embert a szent megtapasztalásának alanyaként ragadja meg, és alapvető struktúráját... Tovább

Fülszöveg

A különféle vallások különböző antropológiákat vetnek fel. Mindegyiknek megvan a maga álláspontja az ember mibenlétét, világban betöltött szerepét illetően. Az antropológia mintegy csontvázát alkotja a sémi gondolkodásmódnak, az Upanisadoknak, a buddhizmusnak, a fáraók vallásának, a görög gondolkodásnak és nem utolsósorban a kereszténységnek, amelynek meghatározó jegye Jézus Krisztus, az Ember-Isten, az új ember, aki új fényt vet az ember misztériumára.
De párhuzamosan a különféle vallások filozófiai doktrínáiban megjelenő vallási antropológiával napjainkban új irányzat van kialakulóban, amelynek középpontjában a homo religiosus áll, és amely az átélt szentség különböző megtapasztalásaival szembeni viselkedést vizsgálja. Ahogyan tanulmányaiban erre Eliade rámutatott, a szent nem csupán a tudat történetének egy pillanata, hanem magának a tudatnak strukturális eleme.
Ez az új vallási antropológia az embert a szent megtapasztalásának alanyaként ragadja meg, és alapvető struktúráját vizsgálja, amelyet a homo religiosus hagyott ránk a paleolitikumtól napjainkig, s amelyekben kifejeződik kapcsolata az abszolút valósággal, amely meghaladja ugyan ezt a világot, de megnyilatkozik benne.
Az olasz Jaca Book kiadónál megjelenő sorozatban Julien Ries vezetésével a világ legjobb vallásszakértői a legkülönbözőbb szempontokból vizsgálják a vallásos ember antropológiáját. Az eddig már négy nyelven - olaszul, angolul, franciául és spanyolul - megjelent kötetek magyar változatát a Typotex Kiadó Homo religiosus sorozatcímmel indítja el. Vissza

Tartalom

Julien Ries: Az ember és a szent. Traktátus a vallási antropológiáról15
Vallási antropológia16
Antropológia és vallás16
Új antropológiai szemlélet születése17
A vallási antropológia és a szent18
A homo religiosus és a szent18
A szent és a homo religiosus beszéde19
A szent és a homo religiosus viselkedése20
Mi szükség van a szent antropológiájának vizsgálatára?21
Az ember vallásos tapasztalata21
Szent, kultúra, humanizmus22
Az értekezés felépítése23
A HOMO RELIGIOSUS ÉS A SZENT
Julien Ries: A vallásos ember és a szent az új antropológiai szemlélet megvilágításában27
A szent szociológiájától a vallási antropológiáig28
Emile Durkheim: szent és társadalom28
Rudolf Otto: a szent megtapasztalása29
Új antropológiai szemlélet33
Az indoeurópai ember és a szent. Georges Dumézil (1898-1986) munkássága34
A homo religiosus és a szent. Mircea Eliade (1907-1986) munkássága36
Összefoglalás40
A homo religiosus és a szent megtapasztalása41
Hierofánia: az ember és a szent megnyilvánulása42
Homo symbolicus. A szimbólum a vallásos tapasztalatban44
Mítosz, archetípus, vallásos viselkedés47
A rítus a homo religiosus életében51
Összefoglalás53
Régis Boyer: A szent megtapasztalása55
A szent: transzcendencia és immanencia55
Az emberi értékek és a szent értelme59
Az emberi lét és a szent felfedezése59
A szent és az ember mibenléte61
A szent és az alapvető értékek64
Az élet64
A homo religiosus egysége és különbözősége66
A szent és a megélt tapasztalat67
Az áldozat67
A kultusz69
A szent és az elhivatás70
A szent szimbolikus kifejezései70
Összefoglalás73
Gilbert Durand: A vallásos ember és szimbólumai75
A kutatás módszerei75
A képromboló álcázás, alapításának mítosza, az összehangolás haszontalansága77
A nyugati képrombolás77
Az episztemológia kettőssége79
Az Új Tudományos Szemlélet84
A "Nagy Episztemológiai Fordulat" és a szimbólum új definíciói85
Elemek a szimbólum egyik definíciójához85
Az Új Tudományos Szellem feltűnése. Tudományos, episztemológiai és filozófiai forradalom86
A szimbólumok vallási univerzuma95
A homo religiosusra vonatkozó thémata gátjai, elágazásai és felszabadulásai96
Új tudományos hermeneutika: G. Dumézil, C. G. Jung, H. Corbin, M. Eliade98
A religiosus redividus négy dimenziója100
Összefoglalás: mi a tét?120
A homo sapiens szimbolikus gondolkodása és vallásos dimenziója120
A homo religiosus tagadhatatlan folytonossága121
Michel Delahoutre: A szent és esztétikai kifejeződése: szent tér, szent művészet, vallási műemlékek125
Az esztétikai dimenzió a szent problematikájában125
Szakrális építészet129
A szakrális építészet kialakulásának szükséges feltételei129
A vallási épületek elsődleges funkciója130
A másodlagos, szimbolikus és pedagógiai funkció131
A képek legitimitása: egyetemes elméleti probléma134
Az esztétikától a szentig138
A szakrális művészet eredetisége a kereszténységben142
Összefoglalás144
A SZENT, A KEZDETEK, AZ ARCHAIKUS EMBER, A HALÁL
Fiorenzo Facchini: A homo religiosus kialakulása. Paleoantropológia és paleolitikum149
A probléma pozíciója149
Különféle megközelítések150
Az evolucionista iskola150
A szociológiai megközelítés151
A néprajzi módszer151
A funkcionalizmus151
A történeti módszer152
Fenomenológiai megközelítés153
Hermeneutikai megközelítés153
A megközelítések értékelése154
Paleoantropológiai és őstörténeti megközelítés155
Az emberré válás főbb állomásai155
A dokumentáció156
Az ember átfogó definíciója az ember felfedezéséhez156
Az absztrakciós képességtől a szimbolikáig és a vallásos érzületig158
Az emberi csontok kezelése és a koponyakultusz160
A sírok163
Az állati eredetű csonthalmok167
A paleolitikum művészete168
A paleolit művészet fontossága169
A mozdítható művészet169
Falművészet170
Összefoglalás174
Bibliográfia176
Emmanuel Anati: A homo sapiens szimbolikája, fogalmi gondolkodása és szertartásai179
A fogalmi gondolkodás kezdetei179
A homo sapiens kifejezési igényei186
Alapfokú szintaxis és ismétlődő elemek191
Mitológia és szertartás199
Utószó205
Louis-Vincent Thomas: A szent és a halál209
A szent, a halál, a meghalás210
A "keresztény" halál210
A meghalás215
A szent a halál után: a földi porhüvely220
A megtisztított holttesttől a "tartósítási technikákig"220
Relikviák és konzervált tetemek223
A szent és a post mortem: a rítusok231
A gyászszertartások231
A rítus és a szentség megújulása felé236
A szent. Túlélés és halhatatlanság239
A hiedelmek repertoárja239
A túlvilág és a Nyugat242
Mire jutottunk?248
Bibliográfia249
A SZENT ÉS AZ AFRIKAI NÉPEK
V. Mulago Gwa Cikala: Az afrikai ember és a szent255
Bevezetés255
A világkép fekete-Afrikában és a részvétel-részesülés257
Az élet egysége és a részvétel257
Hit a növekedésben, a csökkenésben és a létezők közötti kölcsönhatásban259
A szimbólum, a kapcsolat és az egyesülés legfőbb eszköze262
Etika ontológiai alapokon263
A transzcendens, ami természeténél fogva szent, és minden szentség forrása263
Az ember mint a teremtés középpontja és az emberi élet mint az első teremtett szentség268
A szent megnyilvánulási formái271
Szent emberek272
Szent tárgyak és helyek275
Összefoglalás278
Bibliográfia279
C. Faik-Nzuji Madiya: A homo religiosus és szimbólumai Afrikában281
Az afrikai szimbólumfelfogás281
A "szimbólum" megnevezései282
*-dungu. A vallási szimbólumokon keresztül megjelenő valóság tere286
Beavatás az ősi szimbólumokba288
Az ősi szimbolika specialistái288
A szimbolikus nyelv elsajátítása289
Vallási szimbolika291
Az ősteremtés elemei mint vallási szimbólumok forrása292
Az emberi felfogás elemei mint szimbólumok vagy mint vallási szimbólumok forrása301
Grafikus és numerikus vallási szimbólumok303
Bibliográfia305
Issiaka-Prosper Laléye: Mítosz és rítus az afrikai vallásos tapasztalatban307
A vallásos jelenség antropológiai megközelítése307
A transzcendens mint központi referencia308
Mítosz, rítus és a vallás jelenségének sajátossága309
Ritualizált viselkedések és mitikus infrastruktúra312
Az ige rítusa: a köszöntés mint rituálé312
A gesztus és a dolgok rítusa: csökkentett mitikus alapú ritualizáció és egyetemes szimbolika315
A gesztusok és a dolgok rítusa. Az erők rítusa: a kiterjedt szimbolikus hátterű ritualizáció tetőfoka317
Mágia és vallás a rituális viselkedésben317
Egy példa a rituálé szimbolikus hatására318
A szimbolikus kiterjedés319
Az ige rítusa: a diszkurzus, a világ és a mítosz rítusa320
A diszkurzus és a mítosz ritualizációja320
A mítikus corpus: IFA, OFA, AFA, FA321
A homo religiosus és a mítikus beszéd ritualizációja327
Összefoglalás328
Bibliográfia329
Julien Ries: Következtetések és távlatok331
A homo religiosus és a szent331
Urzeit és Endzeit. A kezdetek és az eszkatológia336
Az afrikai ember és a szent338
Válogatott bibliográfia343
Szótárak343
Enciklopédiák343
Vallástörténetek (enciklopédikus munkák)344
A szentről megjelent publikációk344
Vallási antropológia345
A szerzők347
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem