A személyügyi tevékenység gyakorlata

Tartalom

1. ELŐZMÉNYEK 7
1.1. A személyzeti munka tartalmi elemeinek szükséges változásai 9
1.2. A személyzeti funkció történelmi változásai Magyarországon a II. világháború utáni években 10
1.2.1. A káder- és személyzeti munka kialakulásának fő vonásai 1945-1968 között 11
1.2.2. Az 1968-as gazdasági reform hatása a személyzeti munkára 12
1.2.3. Miért nincs igazi presztízse ma sem a személyzeti munkának? 14
1.2.4. A 80-as és a 90-es évek reformértékű változásai 18
1.3. A modernizáció és a személyügyi politika összehangolása 21
2. SZEMÉLYZETFEJLESZTÉS 25
2.1. A korszerű személyügyi munka filozófiai alapjai 27
2.2. A személyzetfejlesztés előfeltételei és következményei 29
2.2.1. Az emberi erőforrások kezelésének funkcióváltozásai 29
2.3. A személyzetfejlesztési program fogalma 33
2.4. Az arany középút, a differenciált személyügyi politika 34
2.5. A személyügyi szervezetek megjelenési formái 36
2.5.1. A személyügyi referensi rendszer kifejlesztése 38
2.6. Együttműködés a személyügyi részleg és a gazdálkodó szervezet más feladatokat ellátó területei között 40
2.7. Vezető beosztású dolgozókra orientált személyügyi politika 43
2.8. A személyügyi marketing 44
2.9. Az emberi erőforrások menedzselése 47
3. A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG MODULJAI 51
3.1. A humánstratégia kialakítása 53
3.1.1. A stratégia fogalma és kialakulása a gazdálkodói szférában 53
3.1.2. A gazdálkodó szervezetek politikája, szervezeti kultúrája 53
3.1.3. A vállalati, vállalkozói stratégia kialakítása 55
3.1.4. A szervezetelemzés és az átgondolt szervezetfejlesztés főbb elemei 57
3.1.5. A humánstratégia megfogalmazása 59
3.1.6. A vállalati stratégia és a humán stratégia összekapcsolása 60
3.2. A munkaköri követelményprofil meghatározása 62
3.2.1. Munkakör felmérés, elemzés, értékelés 62
3.2.2. Munkaköri jellemzők 66
3.2.3. A munkakör felépítés, munkakörülmények 67
3.3. A munkaköri leírás az emberi erőforrás menedzsmentben 69
3.3.1. A munkaköri leírás elkészítése, a munkaköri feladatok rögzítése 69
3.4. Személyügyi tervezés 71
3.4.1. Szakértelem és vállalati alkalmazkodóképesség 71
3.4.2. A helyes létszám beállításának szerepe a 90-es évek stratégiai gazdálkodásában 72
3.5. Kiválasztás, felvétel, beilleszkedés 73
3.5.1. A munkaerő-kiválasztás néhány speciális problémája 73
3.5.2. A munkaerő-keresés és a kiválasztás módszerei 75
3.5.3. Vezetőkeresés, kiválasztás 82
3.5.4. A beilleszkedés folyamata 85
3.6. Teljesítményértékelés 88
3.6.1. Az emberséges teljesítményértékelés mesterfogásai 88
3.6.2. Az egyéni értékelési rendszerek fejlesztése 90
3.6.3. A teljesítményértékelési rendszerek fogadtatása 100
3.7. Bérezési, ösztönzési alapelvek 101
3.7.1. Bérezési alapelvek 101
3.7.2. Hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek 102
3.8. Oktatás és továbbképzés 103
3.8.1. Új kulcsképesítések iránti igények 103
3.8.2. A gyakorlatra orientált képzési politika kialakítása 106
3.8.3. A képzés folyamata, az oktatás hatékonysága 109
3.8.4. A vállalati képzési, oktatási rendszer 112
4. A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG MODULJAIT TÁMOGATÓ MELLÉKLETEK 119
ÁBRAJEGYZÉK 184
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 184
FELHASZNÁLT IRODALOM 185

Témakörök