A személyügyi tevékenység gyakorlata

Szerző

Lévai Zoltán

Bauer János

Szerkesztő

Bauer János

Dr. Szekeres Lászlóné

Lektor

Dr. Barta Tamás

Budapest

'Lévai Zoltán: A személyügyi tevékenység gyakorlata ' összes példány

Kiadó:	Szókratész Külgazdasági Akadémia Oktatási és Tanácsadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	207 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-71-6316-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Második, átdolgozott kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
1.1. A személyügyi szakma tartalma
A személyügyi tevékenység küldetésének és a szervezet sikeréhez való hozzájárulás feladatának meghatározása egyaránt fontos a szervezet vezetése és a személyügyi tevékenységet folytató munkatársak számára.
A szervezet sikerének feltétele a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása. Az erőforrások közül a legérzékenyebb, de egyben a leginkább rendelkezésére álló az emberi erőforrás, amely speciális tulajdonságokkal bíró tőke és olyan vagyonelem, amely egy időben stratégia alkotó jelentőségű és a szervezeti stratégia szerves része. A vele való gazdálkodásnak ki kell elégítenie az ebből fakadó szakmai igényeket. Ez egyrészt vonatkozik az alkalmazott vezetési módszerekre, stílusra, vagyis vezetési kultúrára, másrészt a személyügy szakmai szervezetében a feladatok egységes, integrált kezelésére. A személyügyi tevékenység tehát vezetési feladat, amennyiben minden vezetőnek a rendelkezésére bocsátott embervagyonnal - az általa irányított gazdasági feladatokkal összhangban - az optimális hatékonyság elérése érdekében kell gazdálkodnia.
A személyügyi tevékenység a szervezetet körülvevő külső környezet valameny-nyi elemével szoros kapcsolatban van. A gazdaságpolitikai, társadalmi-szociális, piaci és jogi kihívások és változások a szervezet szempontjából történő pozitív kezelésére és megválaszolására csak egy szervezeten belüli, integrált személyügyi struktúra képes.
Ez piactól-piacig hivatott átfogni a
- stratégia-alkotást (a szervezeti stratégiai alkotáshoz való aktív hozzájárulás és abban részvétel),
- tervezést (stratégiai tervezés és annak lebontása),
- operatív működtetést,
- információt,
- ellenőrzést.
A fő funkciók eredményes működtetését szolgálják az ugyancsak integráltan kapcsolódó alrendszerek:
- munkaerő-gazdálkodás (a toborzástól a vállalattól eltávozók utógondozásá-ig),
- szervezeti és vezetési-kultúra fejlesztés,
- munkaerő-fejlesztés,
- javadalmazás,
- szociális-jóléti tevékenység,
- munkaügyi kapcsolatok (munkajog, érdekképviseletek, participáció),
- kommunikáció,
- személyügyi költséggazdálkodás.
A személyügyi feladatokat ellátó munkatársakkal szemben az a követelmény, hogy egyszerre legyenek a szervezet sikeréhez hozzájáruló üzletemberek és olyan szakemberek, akik szakterületük tökéletes ismerői. Vissza

Tartalom

TARTALOM
1. ELŐZMÉNYEK 5
1.1 A személyügyi szakma tartalma 7
1.2 A személyügyi (személyzeti) tevékenység fejlődése 8
1.3 A személyzeti funkció történelmi változásai Magyarországon
a II. világháború utáni években 12
1.3.1 A káder- és személyzeti munka kialakulásának fo vonásai 1945-1968. között 13
1.3.2 Az 1968-as gazdasági reform hatása a személyzeti munkára 17
1.3.3 A 80-as és a 90-es évek reformértékű változásai 22
1.4 A modernizáció és a személyügyi politika összehangolása 26
2. SZEMÉLYZETFEJLESZTÉS 29
2.1 A korszerű személyügyi munka filozófiai alapjai 31
2.2 A személyzetfejlesztés előfeltételei és következményei 33
2.3 A személyzetfejlesztési program fogalma 34
2.4 Az arany középút, a differenciált személyügyi politika 35
2.5 A személyügyi szervezetek megjelenési formái 37
2.6 Együttműködés a személyügyi részleg és a gazdálkodó szervezet más feladatokat ellátó területei között 41
2.7 Vezető beosztású dolgozókra orientált személyügyi politika 43
2.8 A személyügyi marketing 44
3. A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG MODULJAI 49
3.1 A humánstratégia kialakítása 51
3.1.1 A humánpolitika fogalma és tartalma 51
3.1.2 A gazdálkodó szervezetek humánpolitikája, szervezeti kultúrája 51
3.1.3 A stratégia fogalma és kialakulása a gazdálkodó szférában 54
3.1.4 A szervezeti (vállalati) stratégia kialakítása és végrehajtása 55
3.1.5 A stratégia végrehajtásához szükséges szervezetelemzés és szervezetfejlesztés 58
3.1.6 A humánstratégia megfogalmazása 60
3.1.7 A szervezeti (vállalati) stratégia és a humánstratégia összekapcsolása 62
3.2 A munkaköri követelményprofil meghatározása 63
3.2.1 Munkakörfelmérés, elemzés, értékelés 63
3.2.2 Munkakörök, munkakörcsaládok kialakítása 70
3.3 A munkaköri leírás az emberi erőforrás menedzsmentben 72
3.3.1 A szervezet és a működés írásbeli szabályozása a szervezeteknél (vállalatoknál) 72
3.3.2 A munkaköri leírás elkészítése, a munkaköri feladatok rögzítése 76
3
'"r •, ; ' í
3.4 Személyügyi tervezés 79
3.4.1 Szakértelem és vállalati alkalmazkodóképesség 79
3.4.2 A helyes létszám beállításának szerepe a 90-es évek stratégiai gazdálkodásában 80
3.4.3 Az outplacement, mint humánpolitikai eszköz 81
3.5 Kiválasztás, felvétel, beilleszkedés 82
3.5.1 A munkaerő kiválasztás néhány speciális problémája 82
3.5.2 A külső forrásból történő munkaerő-keresés és kiválasztás módszerei 84
3.5.3 Vezetőkeresés, kiválasztás 94
3.5.4 A beilleszkedés folyamata 97
3.5.5 Karriertervezés (életpálya tervezés) 101
3.6 Teljesítményértékelés 102
3.6.1 Az emberséges teljesítményértékelés mesterfogásai 102
3.6.2 Az egyéni értékelési rendszerek fejlesztése 104
3.6.3 A 360°-os teljesítményértékelés 114
3.6.4 A teljesítményértékelési rendszerek fogadtatása 116
3.7 Bérezési, ösztönzési alapelvek •••• 1' 8
3.7.1 Bérezési alapelvek 118
3.7.2 Hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek 119
3.8 Oktatás és továbbképzés 120
3.8.1 Új kulcsképesítések iránti igények 120
3.8.2 A gyakorlatra orientált képzési politika kialakítása 123
3.8.3 A képzés folyamata, az oktatás hatékonysága 126
3.8.4 Az élethosszig való tanulás 129
3.8.5 A vállalati képzési, oktatási rendszer 131
4. A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG MODULJAIT TÁMOGATÓ
MELLÉKLETEK 137
ÁBRAJEGYZÉK 205
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 205
FELHASZNÁLT IRODALOM 206