A személyiséglélektan alapvonalai

Előszó

Az alábbi oldalak előadásaim összefoglalt anyagát tartalmazzák. Bennük a jelentősebb személyiségelméletek ismertetésére akartam szorítkozni, eközben azonban kénytelen voltam kitérni az általános pszichológia, a szociológia és a szimbolikus logika területére is, hogy a filozófiát és a matematikai statisztikát ne is említsem.
Ezek az elméletek érdekeltek abban is, amiben egymástól különbözünk, s abban is, ami mindannyiunk lelki működéseiben közös; hétköznapi vélekedéseinkben is, s a kísérleti vagy klinikai adatokkal alátámasztható tényekben is.
Nem sokat foglalkoztam a személyiség működésének élettani alapjaival. Más, e problématerület iránt speciálisan érdeklődő kutatók bizonyára korrektebb beszámolót tudnak adni az agyi átvivőanyagok és a „vonások" közötti összefüggésről. Magam arról győződtem meg, hogy a „szoftver", a működés módja a saját logikája szerint értendő meg, s nem sokat nyernénk egy olyan pszichológiával, amely a működés leírásának hiányosságait élettani adatokkal tölti ki, míg a fiziológiai magyarázat hiányzó részleteihez készségesen rendelne lélektani fordulatokat.
Szemléletem bevallottan interakcionista: meggyőződésem, hogy a társastársadalmi viszonyok az egyedi ember lelki működésének dinamikáját is lényegileg meghatározzák. E determináció módja azonban korántsem triviális: amit népszerű tankönyvek a „szocializáció" rovata alatt szoktak összefoglalni, az bonyolultabb, mintsem gondolnánk. Ezért tartottam lényegesnek, hogy egy „személyiséglélektan" anyagon belül külön figyelmet szenteljek azoknak a stratégiáknak és manővereknek, trükköknek és csalafintaságoknak, önmagukba visszatérő gondolati köröknek és rejtett taktikáknak, amelyek segítségével egymással és önmagunkkal játszadozunk. Vissza