1.061.968
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A Székesfehérvári Egyházmegye zsinatai a 20. század első felében
Budapest
| Kiadó: | MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 345 oldal |
| Sorozatcím: | Magyar történelmi emlékek-Okmánytárak-Egyháztörténeti Források |
| Kötetszám: | 5 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-416-036-6 |
| Megjegyzés: | CD-melléklettel. Angol és német nyelvű összefoglalóval. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
Az 1918 pünkösdjén életbe léptetett „Codex Iuris Canonici" előírása szerint tízévenként kellett egyházmegyei zsinatokat rendezni, mivel szükségessé vált az egyházmegyei szokások összehangolása az egyetemesjoggyűjteménnyel. E feladatot Magyarországon elsők között végezték el azok az egyházmegyék, amelyek kormányzatát nem terhelte meg a trianoni békekötés után az új határok okozta területi megosztottság: Vác 1921-ben, Veszprém 1923-ban, Székesfehérvár 1924-ben tartotta zsinatát. A három zsinat joganyagának összevetése azt mutatja, hogy a székesfehérvári szabályozás volt a legtömörebb, legszigorúbb megfogalmazású - ám egyszersmind a leggyakorlatiasabb is. A második egyházmegyei zsinatot 1934-ben rendezték meg. A papság ekkor már folyamatként tekintett a zsinatra, és a püspök 1942-ben meg is kezdte egy újabb zsinat előkészítő munkálatait, de azt a világháború, majd a magyarországi társadalmi változások meghiúsították. A zsinati dokumentumok válogatását és elemzését „A magyar... Tovább
Fülszöveg
Az 1918 pünkösdjén életbe léptetett „Codex Iuris Canonici" előírása szerint tízévenként kellett egyházmegyei zsinatokat rendezni, mivel szükségessé vált az egyházmegyei szokások összehangolása az egyetemesjoggyűjteménnyel. E feladatot Magyarországon elsők között végezték el azok az egyházmegyék, amelyek kormányzatát nem terhelte meg a trianoni békekötés után az új határok okozta területi megosztottság: Vác 1921-ben, Veszprém 1923-ban, Székesfehérvár 1924-ben tartotta zsinatát. A három zsinat joganyagának összevetése azt mutatja, hogy a székesfehérvári szabályozás volt a legtömörebb, legszigorúbb megfogalmazású - ám egyszersmind a leggyakorlatiasabb is. A második egyházmegyei zsinatot 1934-ben rendezték meg. A papság ekkor már folyamatként tekintett a zsinatra, és a püspök 1942-ben meg is kezdte egy újabb zsinat előkészítő munkálatait, de azt a világháború, majd a magyarországi társadalmi változások meghiúsították. A zsinati dokumentumok válogatását és elemzését „A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010" című OTKA-program keretében Mózessy Gergely, a Székesfehérvári egyházmegye levéltárosa és gyűjteményigazgatója végezte el. Vissza
Témakörök
- Történelem > Levelek, forráskiadványok, dokumentumok > XX-XXI. század
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Magyarország a XX. században > A II. világháború utáni Magyarország > 1956 > Egyéb
- Történelem > Politika > Külpolitika > Diplomácia
- Történelem > Legújabb kor > A hidegháború kora (1946-1991)
- Történelem > Kontinensek szerint > Európa, európai országok története > Közép-Európa > Egyéb
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A kötés megnyílt.
CD-melléklettel.
Állapot:
Jó
2.780 ,-Ft
22
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal