A székelykeresztúri Liceum évkönyve 1793-1968

Előszó

Részlet:
"A SZÉKELYKERESZTÚRI LÍCEUM 175 ÉVES TÖRTÉNETE
A székelykeresztúri líceum ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. Története viszont több ennél, az iskola építés gondolata a XVIII. század második évtizedében gyökerezik. Merész gondolat volt ez akkor, amikor a protestánsok egymásután vesztették el iskoláikat, amikor a jezsuita befolyás alatt álló III. Károly Habsburg császár a ,,Regnum Marianum" eszméjét állampolitikának tekintette. Korából kimagasló gondolat volt ez akkor, amikor a reformáció balszárnyát képviselő antitrinitarizmus, megbélyegzett, lázadó eretnekség volt. Abban az időben nem tölthetett be unitárius ember állami hivatalt, nem engeditek meg, hogy külföldre mehessen tanulmányai folytatására. Ilyen körülmények között vetette fel Homoródszentmártoni Bíró Sámuel az iskolaépítés gondolatát 1712-ben, „ha többet nem is, de egy celebris scholát erigálnánk, ez hazánk közepette (gondolok Székelykeresztúrra) hová mindenfelől az ifjúság elérkezhetnék, szülői is inkább suocurálhaitnának de „vivendi modiis " de az unitáriusokkal szembeni vallási és politikai megkülönböztetés nem kedvezett az iskola építésnek. Várni kellett a század végéig, amikor a feudalizmus bomlása és a kapitalista viszonyok kialakulásának korában Erdély népei egyre erőteljesebben követelték vallási, társadalmi és politikai „megtűrtségük" megszüntetését. Egész Erdélyben feszült légkör uralkodott, az osztályharc egyre inkább kiéleződött, s a társadalmi igazságtalanságok napirenden voltak. II. József türelmi rendelete elismerte a protestánsok vallásszabadságát és a Horea népe által kikényszerített jobbágyfelszabadításról szóló .császári pátens pedig időleges társadalmi szabadságot biztosított.
Mindkettő nagyban befolyásolta a nemzeti öntudat fejlődését. Erre utal az erdélyi románságnak II. Lipót császárhoz 1791-ben felterjesztett „Supplex LiibeHus"-a, amelyben kérik, hogy a román nemzetre vonatkozó és minden törvényes alapot nélkülöző csak „megtűrt, befogadott, nem recipiált" kifejezéseket, mint méltatlan sértéseket törüljék a törvényekből. Ugyanígy a jogaiban megsértett székely nép a „Siculicidium"-ban rákényszerített határőrség megszüntetését, a régebbi törvényes állapotok visszaállítását és a katonatartással járó súlyos adóterhek eltörlését követelte. Vissza