A Székelyföld leírása I-VI.

Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból

Szerző

Orbán Balázs

Szerkesztő

Grafikus

Budapest

'Orbán Balázs: A Székelyföld leírása I-VI. ' összes példány

Kiadó:	Helikon Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.540 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	963-7806-41-5
Megjegyzés:	E kiadás Orbán Balázs "A Székelyföld leirása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból" című, 1868 és 1873 között hat kötetben megjelent munkájának két kötetbe rendezett hasonmása. Kísérőfüzet melléklettel, fekete-fehér ábrákkal, illusztrációkkal. Hat kötet két könyvben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

ELŐSZÓ
Alig van ország, mely több természeti, történelmi és népéleti kincsesei birna, mint a Kárpátok által körülölelt magyar haza; alig van ország, mely az észlelve vizsgálódónak több érdeket nyújtana, mint hazánk, s mégis alig van a civilisatió körvonalába foglalt, söt még azon kivül eső terület is, mely oly kevéssé lenne ismerve és méltányolva, mint éppen hazánk. Pedig volt idő, midőn egész Európa rettegte hatalmunkat; de elvonult azon kor, midőn a föld népei nyugalmukból felzavartatva, útra keltek uj haza és zsákmány felett tépelődni egymással; s ha ezen vad harczias korra hivatkoznunk lehet, ha a népvándorlás árjával Európára lerobogott fajunk e népzürbe bejátszott működésében, a dicsőség és erőnek hatalmas kinyomata mellett, az ázsiai szilajságot is találjuk, azért nem kell pirulnunk, mert ilyen volt akkor minden nép, ilyen volt a kor jellege, s tábori lovaikon ülő, vad kegyetleneknek festett eldődeink világrenditő harczainak meg volt azon erkölcsi eredménye, hogy e harczok egészen hullámzásba hozták az eltiprott népeket, mely néphullámzás, s Attila hatalmas fegyvere lerombolá Rómának a népek fejére nőtt zsarnoki hatalmát; elegyengeté a népcsoportulások és szabad intézvényü országok alakulhatásának utait. A szabadságvesztett Nyugotnak Kelet e hős fiai meghozák az újjászületés elemeit, megsemmisiték a multat, elegyengeték a jövő utait, s Európa elvénül törzsébe uj termő ágat oltának, mely csakhamar meghozá a szabadságnak üdvös gyümölcseit, mert Ázsia e kibocsájtott népraja kitombolván magát, el- és újból visszatérve e megkedvelt, e küzdteréül kijelölt hazába, miután a népek felbomlott egyensúlya a zsarnokság romjai felett helyre állt, ők is letelepültek s elfogadták a helyzetök igényelte keresztény vallást, nyugati szokásokat és műveltséget, s itt a müveit világ, a polgárosodott társadalom véghatárainál, a szabad intézvényeknek hatalmas előőreiként álltak annyi vészes századokon át, és áldozták legnemesebb vérüket a fenyegetett szabadság és polgárosodás oltalmára.
Szép és nemes volt e hivatás, dicső és magasztos a szerep, melyet a magyar nép Európa történelmében játszott; saját érdekeit fajrokonságát tagadá meg, hogy az uj haza által testvéresült népek polgári és vallási, szabadságát oltalmazza az eltiprással és eliszapodással fenyegető ozmanismus ellen. Ázsia szülöttjei Ázsia vészes viharai ellen fedezték Európát, s egy Hunyadi János, egy Kapisztrán, egy Mátyás király, egy Kinizsi, egy Zrinyi, oly fénycsillagok, melyek nem csak a mi egünkön, hanem Európa egén tündökölnek, ők nem csak magyar, hanem világ hősök, s megérdemelnék, hogy a legtávolibb országokban is emlékszobraik tündököljenek.
Ha itt nagy multunkra hivatkozunk, ha a jelen eltörpülésének közepette távoli fény után kapkodunk, azt nem dicsvágy- és öníitogtatásból tesszük, mert a valódi érdem szerény szokott lenni, s ilyen nemzetünk jelleme is, hanem tesszük azért, mert a mult iránytűje a jelennek, mert a népeknek szükség visszapillantanak multjokra, hogy jövöjökkel tisztában lehessenek, s főként nekünk, hogy a jelen bizonytalanságának ködében tájékozhassuk magunkat, szükség a mult nagyság feltételezte hatalom és önbizalom érzetével felvérteznünk magunkat, hogy az átalakulás e nagy korszakában a szabad országok születésének bekövetkezendő nép zűrjében hivatásunk jelölte kötelmeinkkel számolhassuk, és a ránk bizott előőrsi állást, mely az egész biztonságának főfeltétele, ezután is megtarthassuk,
1 Vissza

Tartalom

TARTALOM-JEGYZÉK.
Általános elismertetés a székelynép történelme- és jogviszonyairól
Előismertetés Udvarhelyszékhez
Udvarkelyszéknek statistitikai táblázata . . .
I. Udvarhelyszék nyugati határszéle
II. Székely- vagy Szitás-Keresztur
III. Kereszturtól Nagy-Galamb fal váig
IV. Nagy-Galarabfalva és környéke
V. Nagy-Galambfalvától Székely-Udvarhelyig .
VI. Székely-Udvarhely
VII. Székely-Udvarhely
VIII. A Csonkavár
IX. Budvár
X. Udvarhelytől Zetelakáig
XI. Zetelakától Homoródig
XII. A két Oláhfalu
XIII. A Hargita
XIV. Lövéte környéke
XV. Az almási barlang szorosa
XVII. Oroszhegy környéke 104—105
XVIII. A Fehér-Nyikó vidéke 105—113
XIX. Kadács-vagy Kadicsa vára 113—110
XX. Tovább utazás a Nyikó völgyén 110—120
XXI. Gagy vize völgye 120—122
XXII. Gagy vize völgyének felső fele 122—120
XXIII. Firtos vára 120—129
XXTV. Korond és környéke 129-131
XXV. Tartod vára 131—133
XXVI. Sóvidék. Parajd környéke 133—135
XXVII. Egy séta Rabsomié várához 130—140
XXVHI. Atyha . . 140—141
XXIX. Küsmöd és Siklód környéke 141—144
XXX. Küsmöd vize völgye 144—150
XXXI. A Partiam 151—155
XXXH. A Partium másik völgye 155—159
XXXIII. Udvarhelytől Homoród-Szent-Páiig 159—105
XXXIV. Homoród-Szent-Pál 165-172
XXXV. Bágyi vár és környéke 172—177
XXXVI. Udvarhelyszék déli határfalui 177—182
XXXVH. Nagy-Homoród tere 182-187
XXXVm. Oklándtól Kőhalomig 187—191
XXXIX. Kőhalom (Reps) 191-194
XL. Hévíz és környéke 195—199
XLI. Héviztől Alsó-Rákosig 200—203
XLII. Alsó-rákosi szoros 203—211
XLIII. Bardoczszék 211—216
XLIV. Baczon vize völgyei 210—22.)
XLV. Olasztelek és környéke 220—223
XLVI. Bardoczszék felső része 223-227
XLVII. Vargyas 227—229
XLVIII. ARika 229—233
XLIX. ARika-tető 233—235
f'<m
1- 10
13- -15
15- -17
18- -20
21- ¦20
27- -28
28- 35
oő— -40
41- -50
50- -55
55- ¦00
60- ¦03
03- •09
08- ¦71
72- -75
75- -82
82- -88
88- ¦95
96- -104
Tartalomjegyzéke a II. kötetnek.
Lapszám.
Csikszék előismertetése 1—7
I. Udvarhelytől Csik-Somlyóig . . 8—11
II. Csík-Somlyó 12- 21
III. Somlvó környéke 21—23
IV. Csik-Szereda 23- 26
V. Csik-Szereda környéke 26—31
VI. Csik-Szereda távolibb környéke 31—34
VII. Al-Csik 34- 37
VIII. A Lok 37- 43
IX. Al-Csik 43- 46
X. Al-Csik 46-49
XI. Kászonszék 49— 51
XII. Kászonszék 51—57
XIII. Fel-Csik 57-64
XIV. Csík-Rákos és vidéke 65— 72
XV. Szépviz és környéke 72— 76
XVI. Gyimesi szoros 76—85
XVII. Az Olt felvölgye 85—89
XVIII. Szent-Domokos környéke 89—92
XIX. Balánbánya és környéke 92—95
XX. Szent-Domokos sziklabérczei 96—99
XXI. Az Olt eredete 100—103
XXII. Szent-Domokostól Gyergyó-Szent-Miklósig 103—108
XXIII. Kirándulás a Gyilkos tavához 109 — 112
XXIV. Szent-Miklóstól Borszékig 112—120
XXV. Borszék 120—124
XXVI. Borszék környéke 124_126
XXVII. Tölgyesi szoros ' 127 — 134
XXVIII. Átrándulás Gyergyó-Topliczára 134—139
XXIX. Kelemen havas 140—144
XXX. Gyergyó délnyugati szöglete ' 144—151
XXXI. A Bethlehemesek " ' I5l-_l5t>
XXXII. Csik a forradalom korszakában 156—158
XXXIII. Alfalutól Parajdig ' 158—159
Tartalomjegyzéke a III. kötetnek.
Lapszám.
Háromszék elöismertetése ^
I. Miklósvárszék 9—23
II. Felső-Fehérvármegye egy foltocskája 23—29
III. Háromszék alvidéke 29—38
IV. Sepsi-Szent-György 38—47
V. Szent-Györgytől Bodokig 48-52
VI. Bodok és környéke 53—59
VII. Bukszád környéke 59—61
VIII. Tusnádi szoros 61—65
IX. Tusnádi fürdő 66- 69
X. A csiki Bálványos vár 69- 71
XI. Szent Anna tava 72—75
XII. Szent Anna tavától a Büdösig 75— 77
XIII. A torjai Büdös 78-83
XIV. A Bálványos és Torja vára 84— 91
XV. Torjától Ikafalváig 91—94
XVI. Ikafalvától Kézdi-Vásárhelyig 94—100
XVII. Kézdi-Vásárhely 101 — 108
XVIII. Kézdi Szent-Lélek és környéke 108—117
XIX. Kézdi-Vásárhelytől az Ojtozig 117—125
XX. Az ojtozi szoros 125—130
XXI. Nyújtódról Zaboláig 130—136
XXII. Zabola 136—146
XXIII. Páva 147-148
XXIV. Kovászna 149—156
XXV. Kovásznától Zágonig 156—160
XXVI. Várhegy . . . 161-163
XXVII. A két Borosnyó és Egerpatak környéke 163—167
XXVIII. Réty 167-171
XXIX. Szacsva környéke 172—175
XXX. Eresztevény és Maksa környéke 175—185
XXXI. Háromszék közép falui és forradalmi szerepe 185 — 194
XXXII. Rétytől Uzonig 195 - 200
XXXIII. Uzontól a kökösi hidig 200—207
Tartalomjegyzéke a IV. kötetnek
Marosszék előismertetése Lapszám.
Marosszék népességi táblázata 10—12
I. Szovátha környéke 13—20
II. Sóvárad és Kibéd környéke 20— 24
III. Makkfalvától Erdő-Szent-Györgyig 24—31
IV. Havad patakának völgye, Gyalakuta és Kelementelke környéke 31-36 V. A göesi patak völgye 37_ 40
VI. A Nyárád alvidéke 40—44
VII. A Nyárád torkolatja 45__ 49
VIII. Az Al-Nyárád jobb partja 49—53
IX. A Közép-Nyárád vidéke 54—58
X. Nyárád-Szent-László és vidéke 58—63
XI. A Közép-Nyárád felső része 63—71
XII. A Kis-Nyárád völgye 71_ 78
XIII. Selye és a Bekecs 79 __ g3
XIV. A Nagy-Nyárád völgye 83—87
XV. A Szentföld 1 88-92
XVI. Köszvényes-Remete környéke , . . 93—98
XVII. Nyárádtól a Mnroshoz . . . 98—105
XVIII. Maros-Vásárhely fekvése és keletkezése 106-110
XIX. Maros-Vásárhely krónikája alapulásától a jelen korszakig lehozva . . . 111 — 118
XX. A maros-vásárhelyi vár 118-131
XXI. Maros-Vásárhely 132-140
XXII. Maros-Vásárhely 141-153
XXIII. A Postaréten elhantolt vértanuk emléke 153—162
XXIV. Marosszék szerepe az 1848—9-ki forradalomban 162-174
XXV. A Poklos-patak völgye 175-182
XXVI. Marosszéknek Marostüli része 182—192
XXVII. Marosszék mezőségi része 192—199
XXVIII. Tovább ütazás a Székely-Mezőségen 200-212
XXIX. A Maros völgye Vásárhelyen alól 213-220