A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig (dedikált példány)

Tartalom

Az Olvasóhoz 5
I. A SZÉKELYEK A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN 7
Bevezető helyett: A székelyek eredetéről és megtelepedéséről 7
A letelepedéstől az első nagy megpróbáltatásig:
A tatárjárás és a székelyek 15
A székelyföldi egyházi szervezet az 1330-as években 20
A közigazgatási rendszer kiépülése.
Az önigazgatás intézményei: a nemzetgyűlés, a székek és a falvak 25
A tisztségviselők 29
A településrendszer kialakulása a Székelyföldön 30
A faluhálózat 31
A városok kezdetei 33
Szavak üzenete: a névadás 35
Jog és szabadság. Kollektív és egyéni szabadságjogok.
A székely önigazgatás jogi alapjai 37
A birtokjog és a székely örökség 38
Az adómentesség és az önkéntes „ököradó" 40
A tisztségviselők választásának joga 41
A kollektív és személyi szabadságjogok.
A közösségi egyenlőség tudata 43
A nemzetségektől a rendekig.
Főemberek, lófők és gyalogok, valamint „földönlakók"
a székely társadalomban 1562-ig 44
A katonai szolgálat: a székely szabadság,
jogforrása és záloga. A székely hadszervezet a Hunyadiak koráig 52
A hadrendszer 55
A hadba hívás 57
A Hunyadiak és a székelyek szövetsége:
A székely önigazgatás és a székely hadrendszer írásba foglalása 59
Hunyadi János és a székelyek kapcsolatairól 60
Mátyás király és a székelyek 62
Az önigazgatási rendszer védelme.
Az 1505. és 1506. évi nemzetgyűlések és végzéseik 66
Az öröklött szabadságjogok veszélyeztetése 67
Az 1505. évi udvarhelyi nemzetgyűlés.
Székely főtörvényszék szervezése 68
Az 1506. évi agyagfalvi nemzetgyűlés a pártütés és a pártütők ellen 72
A székely civilizáció sajátosságai, ahogy a 15-16. századi humanista írók látták 79
II. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG KORA 85
Az erdélyi fejedelemség megalakulása és a székely autonómia válsága 85
A szabadság fegyveres védelme: Az 1562-es felkelés.
„Székely támadt", „Székely bánja" 92
Megtorló intézkedések. A feudális rendszer bevezetése 97
A királyi jog a Székelyföldön.
A jogfosztó segesvári országgyűlés határozatai 97
A reformáció: vallási sokféleség 102
A Báthoryak és a székelyek 108
Új szövetség. Bocskai István és a székelyek.
Fejedelemjelölő nemzetgyűlés
1605-ben Székelykeresztúron 116
Bocskai és Erdély kapcsolatainak kezdetei 116
Bocskai Habsburg-ellenes szabadságharca 118
Bocskai és a székely kérdés.
A székelykeresztúri fejedelemjelölő nemzetgyűlés 121
Az államférfi 124
A testamentum 128
Székely mentő fejedelmi politika Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején 130
A rendteremtő székely politika 133
Bethlen Gábor az igazságosabb közteherviselésért 138
A fejedelem szolgálatában 140
I. Rákóczi György és a székely jog 140
Az elszegényedett katona rendűek letelepítése 142
A fejedelmi korszak székely öröksége 145
A székely társadalom szerkezetének változásai 146
A falurendszer változásai 148
A székely gazdálkodás jellemzői 152
A városok erősödése 155
Megtartó életmód 156
Oktatás és kultúra 160
Az iskolai oktatás 161
A Tarnóczy Sebestyén udvarában (Kézdiszentléleken) fenntartott iskola rendszabályai 163
Építészeti örökség. Várak, vártemplomok 167
A várakról 167
A templomépítészet 168
Kastélyok, udvarházak 170
Az erdélyi fejedelemség megszűnése 173
II. Rákóczy Ferenc zászlói alatt 175
III. A SZÉKELYEK A HABSBURG-BIRODALOMBAN 181
A „Madéfalvi veszedelem" évei.
A székely határőrség szervezése 184
A cél és az eszközök: katonai terror
a szabadságukat védő székelyek ellen 184
A határőrrendszer 193
Gyors ütemű népszaporulat, változó társadalom a 18. század második felében és a 19. század elején 199
Társadalmi változások 199
A határőr katonai rend 202
Jobbágyok és zsellérek 203
A Székelyföld népessége 209
Az értelmiség és szerepe 213
Együtt a magyar nemzettel
az 1848-1849-es forradalomban 217
Forradalmi események a Székelyföldön 220
A kolozsvári országgyűlés 225
Batthyány miniszterelnök a Székelyföldre küldi Gál Sándort és Klapka Györgyöt 226
A székelykérdés a pesti magyar országgyűlésben.
Kossuth és a székelyek 228
Súlyos helyzet Erdélyben. A polgárháború kezdetei 233
Az agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 235
Háromszék nem alkuszik 238
Bem tábornok vezetése alatt 241
A székely hadosztály és a határok védelme 243
Az abszolutizmus kora 249
IV. A SZÉKELYEK
AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN 253
Az Osztrák-Magyar kiegyezés jogi keretei és Erdély 253
A Székelyföld helyzete 256
Népesedési folyamatok a Székelyföldön 259
Az oktatás és kultúra 261
Társadalom és gazdaság 264
Az agrártársadalom 264
A székelykérdés az 1902. évi
csíktusnádi Székely Kongresszuson 268
A Kongresszus összehívása 268
A bonyolult székelykérdés 271
Látlelet a kivándorlásról 280
A tennivalók 282
A világháború kitörése és Erdély kérdése 283
A román haderő betörése Erdélybe
és az erdélyi magyarság 285
Következtetések 290
Bibliográfia 295
A rövidítések jegyzéke 306
Személynévmutató 307
Helynévmutató 315

Témakörök