Fülszöveg
A székelyeket sohasem lehetett elzárni Kelettől. Már a foglalkozásuk miatt sem. Mára elfeledtük, de a székely férfi életének jelentős részét úton töltötte. Európának nem kellett Kelet, de a keleti áruk igen.
Tessék megnézni mennyi össze-vissza vélemény van, hogy miként kerültek ide a keleti áruk. Mindenképp el akarják titkolni, hogy a székely szekeresek nagy karavánokban jóval Ázsia szívén túl járogattak. Itt rokonokra találtak, mert mindenütt élnek a szakák. Ennek vetett gátat az osztrák vámháború, mely lezárta a Kárpátoktól Kelet felé vezető kereskedelmi utakat. Utána jött a vasút. Ekkortól már lehetett hazudni a székelynek. Addig többet tudott az őstörténetről, mint "a szakemberek hadserege". Büszkén vallották magukat hunoknak, szkítáknak. Ellent sem mondhattak nekik, mert nap, mint nap találkoztak Keleten rokonaikkal. Tudták, hogy őket senki sem "telepítette" sehonnan sehova. Azt is, hogy ahol még számon tartják őket - de még ott is, ahol nem - akkor kerültek oda, amikor az...
Tovább
Fülszöveg
A székelyeket sohasem lehetett elzárni Kelettől. Már a foglalkozásuk miatt sem. Mára elfeledtük, de a székely férfi életének jelentős részét úton töltötte. Európának nem kellett Kelet, de a keleti áruk igen.
Tessék megnézni mennyi össze-vissza vélemény van, hogy miként kerültek ide a keleti áruk. Mindenképp el akarják titkolni, hogy a székely szekeresek nagy karavánokban jóval Ázsia szívén túl járogattak. Itt rokonokra találtak, mert mindenütt élnek a szakák. Ennek vetett gátat az osztrák vámháború, mely lezárta a Kárpátoktól Kelet felé vezető kereskedelmi utakat. Utána jött a vasút. Ekkortól már lehetett hazudni a székelynek. Addig többet tudott az őstörténetről, mint "a szakemberek hadserege". Büszkén vallották magukat hunoknak, szkítáknak. Ellent sem mondhattak nekik, mert nap, mint nap találkoztak Keleten rokonaikkal. Tudták, hogy őket senki sem "telepítette" sehonnan sehova. Azt is, hogy ahol még számon tartják őket - de még ott is, ahol nem - akkor kerültek oda, amikor az idők hajnalán az első embercsoport letelepedett azon az anyaföldön.
És ez hihetetlen biztonságot adott az egyénnek.
Barabás László 1943 április 15-én született Kolozsvárott. Erdélyben, a Hargita tövében él. Történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója. Kényszerűségből egy ideig Budapesten volt újságíró. Ma kizárólag az őstörténet kutatásával és írással foglalkozik. Eddigi történelmi témájú könyvei: "Jószerencsét", "Balánbánya története", "Csillagösvényen", valamint a Magyarországon 2005-ben megjelent "Hol vagytok székelyek?", "Székely-magyar történelem Atillától máig", s a 2006-ban megjelent"Magyarul gondolkodni", valamint "A székely jogszokások".
A meséket is író Barabási László nem csak kiemelkedő, hatalmas ismeretanyaggal rendelkező tudós, hanem lebilincselő stílusú elbeszélő is.
"A falu, a szék, a székelyföld maga, egyetlen test, egyetlen lélek. Egy szuper számítógép által vezérelt hatalmas szimbiózis. Egy olyan fegyelem, összehangolt, kigyakorolt tevékenység és gondolkodás eredménye, amit ma el sem tudunk képzelni.
A székely ezermester. Egy portán belül kerekes, kádár, ács, kovács, kőműves, kosárfonó, takács, pék, állattenyésztő, mezőgazdász, s ha kell orvos, katona. A székely porta lakója mindenhez kell értsen. A székely falu lakója mindent el kell végezzen: legelőtakarítást, vízszabályozást, erdőgondozást, út- és középületek karbantartását. erre kötelezték is őt a szigorú falutörvények. Senki sem csinálta meg helyettük. A székely vidék lakójának, falujának adottságaitól függően, értenie kellett: bányászathoz, fémfeldolgozáshoz a patkótól a harangöntésig, puskapor készítéséhez, de még tutajozáshoz is.
És mindezeket szinte napjainkig nagyon is hivatásos módon művelte."
Vissza