A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola évkönyve az 1972/73. tanévről

Előszó

Részlet:
Dr. Mihálka Györgyné
Szentirmay Györgyike
(1923-1972)
Az elmúlt évben, 1972. november 8-án búcsúztunk tőle és kísértük utolsó útjára. Tudtuk, hogy betegség gyötri törékeny testét, de reméltük és bíztunk abban, hogy úrrá lesz a bajokon és átvészeli ezt a megpróbáltatást is. Nem így történt. Az irigy halál elragadta tőlünk váratlanul. A fájdalom könnyei újra felfakadnak, a veszteség feletti bánat szavai újra ajkunkra tolulnak, amikor megemlékezünk dr. Mihálka Györgynéről, iskolánk 20 éven át volt tanáráról, a jeles pedagógusról, az oktatásügy kiváló dolgozójáról, a kitűnő szakemberről, a felejthetetlen kartársról.
1944. őszétől tanította a felszabadult ország ifjúságát a jóra, a szépre, a nemesre és az igazra. Mindig korrekt magatartása, lelkiismeretessége és páratlan kötelességteljesítése példakép volt számunkra és példakép maradt tanítványai előtt is, akiket oly nagy szeretettel, gonddal és türelemmel, megértéssel és odaadással tanított és nevelt, óvott és vezetett az emberréválás nem könnyű útján. Kiemelkedő szakmai ismerete, gazdag pedagógiai tájékozottsága, az állandó új keresése, színes nevelői egyénisége szeretetteljes jósággal és mélységes humanizmussal párosult. Határozott magatartása, színvonalas oktató-nevelő munkája kiváltotta tanítványai osztatlan szeretetét, igaz tiszteletét és megkülönböztetett becsülését. Vissza