Előszó
A szegedi szabadtéri játékok történetében nevezetes évfordulóhoz érkeztünk 1937-ben. Ebben az évben tizedik évfordulóját üljük a szegedi
szabadtéri játékok gondolatkeletkezésének, de egyben ötödik...
Tovább
Előszó
A szegedi szabadtéri játékok történetében nevezetes évfordulóhoz érkeztünk 1937-ben. Ebben az évben tizedik évfordulóját üljük a szegedi
szabadtéri játékok gondolatkeletkezésének, de egyben ötödik évfordulóját üljük Madách Imrét Az ember tragédiája szabadtérre való kihelyezésének.
A szabadtéri játékok gondolata ősrégi és mégis a mai világban a szabadtéri játékok fogalma még kellően meghatározva nincs. Bár nem szándékozunk e helyen a helyes elnevezés tekintetében vitát indítani, mégis kénytelenek vagyunk felemlíteni, hogy sem a szabadtéri játék, sem a szabad égi színpad elnevezés a szegedi szabadtéri játékokra helyesen nem alkalmazható. (Jobb elnevezés hiányában mi is „szabadtéri játék" néven fogjuk ezeket az egészen különleges színpadi bemutatásokat
nevezni.) A Színészeti Lexikon II. k. 802. oldalon írja: „Szabadtéri színház minden olyan szabad ég alatti színjátszó hely, ahol a színpadot és kellékeit részben, vagy egészben a természet szolgáltatja, s ahol az előadás varázsát épp a természetnek bizonyos fokú közreműködése adja meg." Nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás a szegedi szabadtéri játékokra helytelen, mert a szegedi DOM-téren semmiféle kelléket és hangulatot a természet nem ad, mert a környezet épületcsoportokból áll és a természet csupán az égboltozat alakjában jelenik meg. Helytelen azonban a „szabad ég alatti" megjelölés is, mert hiszen minden födetlen
színpadon előadott játék a szabad ég alatti játék nevet viselhetné és talán ez az elnevezés lehetne gyűjtő fogalma az összes, nem zárt épületben előadott játékoknak. A szegedi fogadalmi templom előtt elterülő kövezett, tízezer négyzetméter területű teret árkádos, egységbe foglalt épületcsoport határolja, melyet építészetileg is zárt térnek neveznek. Tehát a szegedi játékok színhelye nem szabad tér, hanem zárt tér.
A színjátszás kezdete visszanyúlik a történelem előtti korszakba,
amikor szertartásként jelentkezett valamely olyan szabad területen, ahol
egyrészt a néző közönség részére is elegendő hely jutott, másrészt mi sem gátolta a szertartások, illetve előadások lebonyolítását...
Vissza