| A népképviseleti önkormnyzat kezdetei | |
| A rendi önkormányzatról | 7 |
| Az első városi törvény | 8 |
| A forradalom és szabadságharc idején | 10 |
| Az önkényuralom alatt | 11 |
| A kiegyezés kora | 12 |
| Tisztviselők és képviselők | |
| Tisztújítások | 14 |
| A tisztújítások előkészítése és a választók | 17 |
| A tisztújítások lezajlása | 22 |
| Szeged alkotmányos tisztújításai | 28 |
| A városi képviselők | 31 |
| A tiszteletbeli képviselők és tisztviselők | 32 |
| A képviselői mandátum | 33 |
| A zsidók képviselete | 36 |
| Az alsóbb rendű hivatalnokok | 37 |
| A képviselői eskü | 38 |
| A képviselők erkölcsi és anyagi felelőssége | 40 |
| A segédhivatalok betöltése | 44 |
| A tiszteletbeli tisztviselők | 46 |
| A tisztviselők behelyettesítése | 46 |
| Az írnokok | 51 |
| A hivatalviselők javadalmazása | 52 |
| A nyug- és kegydíj | 57 |
| A tisztviselők szabadságolása | 64 |
| A közgyűlés | |
| Rendes és rendkívüli közgyűlések | 65 |
| A határozatképesség | 66 |
| A közgyűlés menete | 68 |
| A jegyzőkönyv | 72 |
| Az önkényuralom idején elsikkasztott és megrongált jegyzőkönyvek ügye | 74 |
| A jegyzőkönyvek felterjesztése | 75 |
| Az elnöklés | 76 |
| Polgármesteri beszámolók | 79 |
| A tanács és a közgyűlés hatásköre | 81 |
| Az állandó szakbizottmányok | 85 |
| A törvénykezési szervezés | |
| Az igazságszolgáltatási szervezet 1848/49-ben | 88 |
| A törvénykezési szervezés 1861-ben | 91 |
| Az alkotmányos igazságszolgáltatás helyreállítása 1867-ben | 95 |
| A közgyűlés és a törvényszék | 96 |
| A Polgári törvénykezési rendtartás | 100 |
| Az 1869: IV. ts. végrehajtásának előkészületei | 102 |
| A rögtönítélő bíráskodás | 105 |
| Rendészet és közbiztonság | |
| A városi szolgaszemélyzet és a rendészet | 107 |
| A pusztázók | 108 |
| Küzdelem a betyárokkal | 110 |
| Kegyuraság, tan- és egészségügy | |
| A kisteleki plébánia 1848-ban | 115 |
| Kreminger Antal elmozdítása 1849-ben | 116 |
| A röszkeiek hovatartozása | 118 |
| Szűcs Antal elmozdítása 1861-ben | 118 |
| A tanügyigazgatás | 119 |
| A protenstáns iskolák | 121 |
| A kegyes oskola | 121 |
| Az iskolaszék | 122 |
| Csongrád vármegyével közös iskolatanács | 124 |
| Az egészségügyi szervezet | 126 |
| Új gyógyszertárak | 128 |
| Az állatorvosi állomás | 129 |
| A joghatóság egyéb kérdései | |
| A közgyűlés mint publikációs fórum | 130 |
| A statutumalkotási jog | 131 |
| Az árszabályozás és a szabad húsvágás | 132 |
| A mértékrendszer | 135 |
| A malmok és a malombíróság | 136 |
| Juhtartás | 137 |
| A telekbíróság | 139 |
| Az új telekkönyvi helyszínelés | 140 |
| Végrendeletek és alapítványok | 142 |
| A polgári jogegyenlőség felé | 143 |
| Az adóügy | |
| A közteherviselés 1848/49-ben | 145 |
| Az adóügy 1861-ben | 147 |
| Az adóügy 1867-től | 149 |
| A fogyasztási adó bérlése | 152 |
| A városgazdaság | |
| A kisebb királyi haszonvételek és egyéb javadalmak hasznosítása | 155 |
| A hídvám | 161 |
| A hídnyitási díj | 162 |
| A tápai révjog | 163 |
| A halászati jög | 163 |
| Az italmérési jog | 164 |
| A sörházi javadalom | 166 |
| Az úri jogok maradványai Tápén és Kisteleken | 167 |
| A cserép- és téglaégetési díj | 167 |
| A városi földek hasznosítása | 168 |
| A harmincéves földek | 172 |
| A város közbirtokainak védelme | 179 |
| A közköltség-előirányzat és a jövedelemfejlesztés | 180 |
| Hitelfelvétel és kölcsönnyújtás | 184 |
| A tár- és számadásvizsgálat | 186 |
| Városrendezés, vízvédelem, Tisza-szabályozás és csatornaügy | 188 |
| Függelék | |
| Forráshelyek | 195 |
| Utószó | 196 |
| Inhalt | 199 |
| Névmutató | 203 |
Folytatás Microsoft-tal