A Szegedi Múzeum történelmi képtára

Előszó

Részlet:
A SZEGEDI MÚZEUM TÖRTÉNELMI KÉPTÁRA
ZOMBORI ISTVÁN
A Szegedi Múzeum 1883-ban jött létre. Az első gyűjteményi leltárkönyv 1883. áprilisában a numizmatikai anyagot tartalmazza, a régészeti, várostörténeti vonatkozású anyagoknak pedig 1883 augusztusában nyit Reizner János leltárkönyvet. Túl azon, hogy a múzeum alapítása országosan is az elsők közé tartozott, Reizner János áldozatkész tevékenysége következtében az 1880-as években lendületesen gyarapodott. A korabeli múzeumi fejlődés irányait követve Reizner - aki rendszeresen kapcsolatot tartott a Nemzet Múzeum munkatársaival és tőlük, valamint a szakirodalom révén általánosságban tisztában volt a hazai és a nemzetközi muzeológia követelményeivel - az 1880-as évek második felében fontosnak látta a múzeum további gyűjteményekkel való gyarapítását. Az 1889-90 körüli időszak új feladatát és igényét a város korábbi jeles személyiségeit ábrázoló kép- és egyéb illusztrációs anyag összegyűjtése jelentette. Ezt a típusú gyűjteményt országosan Történelmi Képtár névvel illették és amint azt a szakirodalomból megismerhetjük, ennek országos létrehozásával 1883-ban Pulszky Károlyt bízta meg a vallás- és közoktatási miniszter. Az 1884-ben létrejött Történelmi Képtár első kiállítását 1886-ban a Várkert Bazárban tartották és országos elismerést váltott ki. Ezen az ország ismert uralkodóinak, ismert nemesi családjainak, egyházi és egyéb kimagasló személyiségeknek a portréi voltak megtekinthetők.
Mint említettük, Reizner állandó kapcsolatban állt a Nemzeti Múzeum munkatársaival, a gyakori levelezésen túl személyesen is ellátogatott az intézménybe, illetve tudomásunk van róla, hogy több alkalommal a Nemzeti Múzeum munkatársai jártak Szegeden, az itteni múzeum megtekintése céljából. Tudjuk, hogy Reizner 1890 tavaszán is tanulmányúton volt a Nemzeti Múzeumban. Úgy gondoljuk, hogy a szegedi múzeum Történelmi Képtárának létrehozása szempontjából ez a tavaszi látogatás adhatta meg a döntő lökést. Ugyanakkor sok más körülmény mellett hozzájárulhatott az a tény is, hogy az 1879-es árvíz pusztításai következtében a régi szegedi városházát le kellett bontani és helyére építették az újat, a jelenleg is létezőt, amely 1883-ban készült el. Ebben az új épületben és a hozzá kapcsolt, ún. Bérház épületben helyezkedett el a megújult Városi Tanács hivatali apparátusa és a vezető tisztviselők. A sajátos kialakítás következtében a régi épületben lévő, városi tulajdonú arcképek, festmények nem fértek el, illetve minden bizonnyal az évtizedek okozta elhasználódás, és az 1879 árvíz miatti költözködés, majd a bontás miatti kirakodás, továbbá az ezt követő, 1883-ban elkészült új épületbe való visszarakodás révén a képek jó része megrongálódott, elhasználódott. A város nem is bánta, ha ettől megszabadulhat oly módon, hogy a már jól működő Városi Múzeumba kerülés révén megfelelő helyre jut az anyag. Vissza