A szécsényi országgyűlés 1705-ben

Előszó

Részlet a kötetből:
"A haza dolgainak eligazítások végett Rákóczi Ferenc fejedelem az összeszövetkezett rendeket 1705. szeptember elsőjére Szécsény Nógrád megyei helységnek mezejére idézte fel" kezdi Csécsi János sárospataki tanár a szécsényi országgyűlésről vezetett naplóját, majd így folytatja "Megjelenvén azután az ország sátorában a felséges fejedelem egy magyar nyelven maga által dictált beszédet olvastatta fel az ország titkára, Ráday Pál által." Majd Rákóczi beszéde után "felolvastatott az angol királynő (Annának) és a hollandiai köztársaság bécsi residenseinek a fejedelemhez Bécsben septemb(er). 2d. írt és a fejedelem által septem. lld. vett leveleik, kik közbenjárókul ajánlkoztak az Ausztriai házzal kötendő békesség megszerzésére".1 A beszédet és a leveleket azonban többen már elhangzásuk pillanatában igyekeztek meg nem hallottá tenni, majd vitatták és megtagadták, időmúltával pedig elfelejtették. így a magyar politikai harcok és társadalmi küzdelmek nevezetes fejezetével, a szécsényi országgyűlés valós történetével együtt ez is kiesett az egymást váltó generációk tudatából.
1. A "szécsényi rejtély"
Az országgyűlésen végigtekinteni még ma is különleges szellemi torna. Már a múlt században észrevették ugyan, hogy a régi magyar történelem nagyjelentőségű állomása volt, de a gyér források egymásnak ellentmondó eseményekről tájékoztatnak és mindmáig még a tanácskozások napirendjét sem sikerült hiteltérdemlően feltárni. Történelmi jelentőségről pedig ellentétes képek alakultak ki. Fényes és dicsőséges csúcsa a Rákóczi szabadságharc történetének? Vagy ellenkezőleg a magyar történelmi fejlődés elmaradottságát bizonyítja ami Szécsényben történt, miként Szekfű Gyula írja "a konföderációs rendek a saját rendi fejlődésükről és múltjukról adtak ki szegénységi bizonyítványt"3 Az újabb kutatások azonban bebizonyították, ezek a minősítések úgy jöttek létre, hogy a történetírók nem ismerték azt, ami a szécsényi országgyűlésen történt. Vissza