| Előszó | 11 |
| Bevezetés: A mesterembertől a művészig | 19 |
| A művész az ókori világban | 20 |
| A középkori visszaesés. Harc a művészi szabadságért | 27 |
| Az új művészeszmény | 36 |
| A művészek és megrendelők megváltozott viszonya | 39 |
| Jövedelemforrások és szakmai gyakorlat | 39 |
| A műalkotások felbecslésének régi és új módszerei | 45 |
| A vallási meggyőződés és a művészetpártolás viszontagságai | 49 |
| A kereskedőréteg műpártolása és a művész emancipációja | 57 |
| Fordulat a művész és pártfogója viszonylatában | 61 |
| II. Gyula és Michelangelo | 66 |
| A művészek pontatlansága | 69 |
| A művészek viszonya munkájukhoz | 71 |
| Művészegyéniségek a reneszánsz kezdetén | 71 |
| Vándorló mesteremberek és kézművesek | 73 |
| Róma hívása | 76 |
| A munka megszállottjai | 85 |
| Az alkotó semmittevés | 93 |
| Alkotás a magányban | 98 |
| Különcség és finom modor | 103 |
| Firenzei különcök a XVI. század elején | 103 |
| Michelangelo "lelki bánata és rosszkedve" | 109 |
| Leonardo zárkózottsága | 113 |
| A test és a lélek kínjai | 118 |
| Tisztasági mánia | 124 |
| Alkimisták és varázslók | 126 |
| Furcsa hobbik | 131 |
| A különcs művészek bírálói a XVI. században | 134 |
| A nemes művész eszménye | 138 |
| Rubens, a tökéletes gentleman | 141 |
| A lángelme, az őrület és a melankólia | 144 |
| Lángelme és őrültség | 144 |
| A szaturnuszi vérmérséklet | 149 |
| Hugo van der Goes kórtörténete | 157 |
| XVII. századi melankolikusok | 164 |
| Annibale Carracci | 164 |
| Mastelletta | 167 |
| Adam Elsheimer | 170 |
| Francesco Duquesnoy | 173 |
| Carlo Dolci | 176 |
| Őrült volt-e Franx Xaver Messerschmidt? | 179 |
| Öngyilkos művészek | 189 |
| Statisztikai vizsgálat | 189 |
| Rosso Fiorentino | 193 |
| Francesco Bassano | 197 |
| Francesco Borromini | 198 |
| Pietro Testa | 201 |
| Marco Ricci | 202 |
| Öngyilkos északi művészek | 204 |
| Hollandia és Anglia | 204 |
| Franciaország | 205 |
| Dánia | 207 |
| Összegzés | 208 |
| Nőtlenség, szerelem, kicsapongás | 211 |
| Nőtlenség | 211 |
| Raffaello, a szerető | 215 |
| Kicsapongás és vallásos művészet | 218 |
| Filippo Lippi szökése Lucrezia Butival | 218 |
| Fegyelmezetlen reneszánsz művészek | 221 |
| Csillapíthatatlan vágyak | 224 |
| Artemisia Gentileschi csábítója, Agostino Tassi | 227 |
| Tiltott, ideális és plátói szerelem | 230 |
| "A kimondhatatlan bűn" | 235 |
| A közvélemény és a homoszexualitás | 235 |
| A Leonardo elleni feljelentés és Salaival folytatott viszonya | 237 |
| Giovanantonio Bazzi, "Il Sodoma" | 240 |
| Erkölcsös magatartás és obszcén művészet | 244 |
| A művészek és a törvény | 251 |
| Három bűnöző művész | 251 |
| A bűnözés jogi és pszichológiai oldalai a reneszánszban | 256 |
| Szenvedély és bűn Cellini életében | 259 |
| Leone Leoni, a sikeres gazember | 262 |
| Caravaggio, a bohém | 265 |
| Háborúskodó művészek | 270 |
| A hamisítás etikája | 277 |
| Claude Lorrain "Liber Veritatisa" | 279 |
| Reneszánsz mesterek hamisítása és antik szobrok kiegészítése | 280 |
| Műalkotások eltulajdonítása | 283 |
| Fösvények és tékozlók | 287 |
| Fösvények | 287 |
| Tékozló volt-e Hans Holbein? | 293 |
| Tékozlás németalföldi módra | 295 |
| A művészek igénye a társaságra | 301 |
| A németalföldiek római közössége | 301 |
| Az olasz reneszánsz művészek ünnepségei | 303 |
| Az olaszok különcségei | 304 |
| A tékozlás igénye | 304 |
| Guido Reni, a szerencsejátékos | 305 |
| Genovai tékozlók | 307 |
| Spanyol, német és francia tékozlók | 309 |
| Akadémiai ambíciók, szakmai féltékenység | 313 |
| Szakmai büszkeség | 313 |
| Baccio Bandinelli igényei | 314 |
| Művészeti akadémiák Firenzében és Rómában | 317 |
| Salvator Rosa akadémiája | 320 |
| Címek és rangok | 321 |
| Divatos öldözködés, jó modor | 324 |
| Az érem másik oldala | 325 |
| Féltékenységek akadémiai körökben | 327 |
| Gyanakvó mesterek | 331 |
| Hadviselés a helyi iskolák között | 333 |
| Bologna | 333 |
| Róma | 336 |
| Helyi rivalizálás | 338 |
| Federigo Zuccari "Porta della Virtú"-ja | 339 |
| Egy bolognai Nápolyban | 342 |
| Éhezés és hírnév között | 345 |
| A művészek gazdasági helyzete a reneszánszban | 345 |
| Andrea Schiavone, egy mellőzött mester | 347 |
| Művészek vallomásai a szegénységről | 348 |
| Fra Filippo Lippi | 349 |
| Mantegna | 350 |
| Giambologna | 352 |
| Buontalenti | 356 |
| Néhány dúsgazdag mester a XIV. és a XV. században | 357 |
| Dürer holland utazásának pénzügyi oldala | 358 |
| Tiziano gazdagsága és pénzügyi tehetsége | 361 |
| Két barokk nagyúr | 368 |
| Bernini | 368 |
| Rubens | 372 |
| Rubens és Rembrandt | 375 |
| Van Dyck és Velázquez | 377 |
| A méltóság és a gazdaság csúcsa: Sir Joshua Reynolds | 378 |
| Személyiség, jellem és mű | 381 |
| A mű, a művész jellemének kulcsa | 381 |
| Giuseppe Arcimboldo, a szürrealizmus előfutára? | 384 |
| A pszichológusok tipológiai elméletei: Lombroso és Kretschmer | 387 |
| Pszichoanalitikus dialektika: a személyiség és a mű kölcsönhatása | 390 |
| Freud Leonardo-tanulmánya | 390 |
| Egy pszichoanalitikus ködösítés: Andrea del Sarto hárpiái | 393 |
| A pszioanalitikus "Szézám, tárulj!" | 394 |
| Van-e tipikus művész? | 396 |
| Jegyzetek | 401 |
| Irodalom | 431 |
| Képjegyzék | 449 |
| Név- és tárgymutató | 453 |
Folytatás Microsoft-tal