A számvitel alapjai

Előszó

ELŐSZÓ
„A számvitel alapjai" című tárgy ismeretanyagának megismerését és elsajátítását szolgáló FELADATGYŰJTEMÉNY két részből áll.
Az első rész a szemináriumi (gyakorlati) foglalkozások anyagát tartalmazza, a második rész ezzel szemben az önálló - egyéni vagy kiscsoportos - munkának teremti meg a lehetőségét.
A gyakorlati foglalkozások anyaga egy képzeletbeli vállalkozás - COMP-KER Kft. - működését követi végig több időszakon keresztül. Egy-egy időszak több foglalkozás anyagát is átfogja attól függően, hogy a megfigyelés bővítése - az új eszközök és módszerek bevezetése - szükségessé teszi-e azt, vagy nem.
A gyakorlati foglalkozások 12 feladata egymásra épül, az elsajátítandó ismereteket fokozatosan bővíti. Lehetővé teszi a MÉRLEG-ben és a kapcsolódó KÖLTSÉG-, valamint EREDMÉNYKIMUTATÁS-ban való gondolkodást és annak a szintetikus (idősoros és számlasoros) elszámolásban való megjelenítését. Az alapfeladatokat ezért „+" jellel ellátott feladatok is követik. Ez a megoldás egyrészt arra kíván rámutatni, hogy a szintetikus elszámolás nem jelent mást, mint a képekben való gondolkodás más formában történő leképezését a könyvvezetés eszközein (naplón és szintetikus számlákon), másrészt megteremti a lehetőségét annak, hogy a hallgatók szakosodásuktól függően eltérő ütemben és módon sajátítsák el a tőlük elvárt ismereteket. Az alap és a „+" jellel ellátott feladatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz - a feladat azonos, csak a megoldás során hasznosított eszközökben van eltérés - ezért a szerzők azt javasolják a hallgatóknak, hogy a gyakorlati foglalkozásokon fel nem dolgozott feladatokat házi feladatként oldják meg. Ez a közelítési mód a gyakorlati foglalkozásokon szerzett ismeretek megerősítését szolgálja.
A gyakorlati foglalkozások anyaga a megoldáshoz szükséges segédleteket is tartalmazza. A PÉLDATÁR-hoz hasonlóan megadja a részfeladatok kiindulási alapját, ezért sok esetben a részfeladat megoldása is megtalálható a FELADATGYŰJTEMÉNY-ben. A feladatok egymásra épüléséből eredően több esetben előfordul, hogy a korábban megoldott feladat megoldásának az a része, amely nem változik az új feladat megoldásában részben kidolgozva jelenik meg az oktatási segédletben. Ezzel a lehetőséggel a szerzők azért éltek, hogy minden egyes feladat megoldása kerek egész legyen, ugyanakkor az összehasonlítást - az új ismeretek által előidézett változatok hatásainak megismerését - is lehetővé tegye.
A FELADATGYŰJTEMÉNY második része 58 megoldatlan feladatot tartalmaz. A feladatok oly módon kerültek csoportosításra, hogy azok kövessék a szemináriumok (gyakorlati foglalkozások) ismeretanyagát. A megoldásokhoz szükséges oktatási segédletek terjedelmi korlátok miatt nem kerülhettek minden egyes feladatnál elhelyezésre, ezért a FEL ADATGYŰJTEMÉNY függelékében mintaként jelennek meg. Ezeket másolással vagy megrajzolással lehet az önálló feladatmegoldás során hasznosítani.
A FELADATGYŰJTEMÉNY-ben szereplő feladatok nem lépik túl a PÉLDATÁR határait, ezért az önálló feladatmegoldások során jelentkező bizonytalanság a szemináriumi anyag és/vagy a PELDATAR áttanulmányozása útján megszüntethető.
A szerzők Vissza