A száműzött zsoldos

Fülszöveg

odrigo Diaz de Vivar, El Cid életét számos legenda övezi, ugyanis akkor alakjáról nagyon kevés tény derül ki a korabeli és későbbi forrásokból. Allén Newman regény trilógiája a történeti forrásokra és irodalmi alkotásokra támaszkodva fordulatos, olvasmányos formában dolgozza fel a reconquista legismertebb alakjának élettörténetét.
A trilógia második kötetében El Cid előbb kegyvesztetté, majd egy királyi engedély nélkül indított hadjárat miatt száműzötté válik, és végül Zaragozában, Al-Muktadír emírnél lel menedéket, mi több, az emír hadvezére lesz. Ám amint attól rettegett, elérkezik az idő, amikor választania kell, hogy egykori uralkodója, vagy a zaragozai emír pártjára áll a harcban.
Miközben Al-Andalusz népei egymással vannak elfoglalva, a fanatikus afrikai bérberek átkelnek a Gibraltári-szoroson és szent háborút indítanak a hitetlenek és eltévelyedettek ellen
„Mint a fergeteg, zúdult rá a keresztény táborra a háromezer szudáni alkotta sereg. Észak felől érkeztek, abból az... Tovább

Fülszöveg

odrigo Diaz de Vivar, El Cid életét számos legenda övezi, ugyanis akkor alakjáról nagyon kevés tény derül ki a korabeli és későbbi forrásokból. Allén Newman regény trilógiája a történeti forrásokra és irodalmi alkotásokra támaszkodva fordulatos, olvasmányos formában dolgozza fel a reconquista legismertebb alakjának élettörténetét.
A trilógia második kötetében El Cid előbb kegyvesztetté, majd egy királyi engedély nélkül indított hadjárat miatt száműzötté válik, és végül Zaragozában, Al-Muktadír emírnél lel menedéket, mi több, az emír hadvezére lesz. Ám amint attól rettegett, elérkezik az idő, amikor választania kell, hogy egykori uralkodója, vagy a zaragozai emír pártjára áll a harcban.
Miközben Al-Andalusz népei egymással vannak elfoglalva, a fanatikus afrikai bérberek átkelnek a Gibraltári-szoroson és szent háborút indítanak a hitetlenek és eltévelyedettek ellen
„Mint a fergeteg, zúdult rá a keresztény táborra a háromezer szudáni alkotta sereg. Észak felől érkeztek, abból az irányból, ahonnan senki nem számított támadásra. A csata a távolban, nyugaton zajlott, s ameddig a szem ellátott, sík vidék terült hh ha a mórok áttörték volna a keresztény lovagok hadrendjét, még rengeteg idő marad a tábor kiürítésére, azonban a szudá-niak megkerülték a dombokat, azok takarásában, észrevétlenül közelítették meg a keresztények által levert sátrakat és hátrahagyott szekereket. Olyan váratlanul jelentek meg, mintha a föld alól bújtak volna elő - s ez nem is tűnt elképzelhetetlennek, mert annyira feketék voltak, mint az alvilági ördögök. Csak a kénkőszag hiányzott."
Allén Newman elemi erővel kelti életre az ezer évvel ezelőtti Európa hősét: El Cidet, a spanyolok Hunyadi Jánosát.
Bán Mór

A keresztes hadjáratok előtt első ízben az Ibériai-félszigeten csaptak össze egymással keresztények és muszlimok, európaiak és arabok. A hódítók Afrikából érkeztek, átkeltek a Gibraltári-szoroson, és szélsebesen hajtották uralmuk alá a vizigótok királyságát, mígnem Martell Károly Frankföldön, 732-ben meg nem állította előretörésüket. A keresztény menekültek csak az északi hegyek között leltek menedéket a hideg, barátságtalan völgyekben, ahol a tevék elpusztultak és a gyümölcsfák elsorvadtak. A mórok ezekre a területekre nem tartottak igényt, így a kialakuló egyensúlyi helyzet százévnyi békét, virágzást és kulturális egymásra hatást eredményezett. A vallási tolerancia, a művészetek és a tudományok fejlődésének időszaka köszöntött be az Ibériai-félszigetre.
A IX. század elején, Szent Jakab apostol földi maradványainak megtalálása után azonban megerősödött a spanyolok keresztény öntudata, a XI. századra pedig közös kormányzás alá került Kasztília és Navarra királysága. A mór egység folyamatos bomlásával és az időközben meghirdetett keresztes hadjáratok ösztönző példája nyomán elkezdődött a muszlimok céltudatos kiszorítása a félszigetről.
Ennek az egészen 1492-ig, Granada elestéig tartó háborúnak, a „reconquistának" az egyik legkiemelkedőbb, legtöbb legendával övezett alakja Rodrigo Diaz de Vivar, közismertebb nevén: El Cid. Vissza