A szerző feleségének előszava | |
Bevezetés | |
A számológép | |
Az analóg eljárás | 17 |
Hagyományos alapműveletek | 18 |
Szokatlan alapműveletek | 18 |
A digitális eljárás | 21 |
Jelölők, jelölő-kombinációk és megtestesüléseik | 21 |
Digitális géptípusok és fő alkatelemeik | 23 |
Párhuzamos és soros megoldások | 23 |
A szokványos alapműveletek | 24 |
Logikai vezérlés | 28 |
Dugaszolt vezérlés | 29 |
Lyukszalagos logikai vezérlés | 29 |
Az egyfajta alapművelethez egyetlen szervet hozzárendelő szerkesztési elv | 30 |
Külön memória-szerv szükségessége a fentiek következtében | 31 |
Vezérlés "sorrendszabályozási pontok" útján | 32 |
Vezérlés memóriában tárolt utasításokkal | 35 |
A memóriában tárolt vezérlés működésmódja | 38 |
Vegyes vezérlési formák | 39 |
Vegyes numerikus eljárások | 40 |
Számok vegyes megjelenítése és ennek alapján működő gépek | 42 |
Pontosság | 46 |
A magasfokú digitális pontossági követelményének okai | 47 |
Modern analóg gépek jellemzői | 50 |
Modern digitális gépek jellemzői | 51 |
Az aktív alkatelemek és a sebesség kérdése | 52 |
A szükséges aktív alkatelemek száma | 53 |
Memóra-szervek, kapacitások és elérési idők | 54 |
Aktív szervekből alkotott memória-regiszterek | 55 |
A memória-szervek hierarchiájának elve | 56 |
Memória-alkatelemek és elérési problémák | 57 |
Az elérési idő bonyodalmai | 59 |
A közvetlen címzés elve | 61 |
Az agy | |
A neuron működésének egyszerűsített leírása | 64 |
Az idegimpulzus természete | 65 |
Az ingerlés folyamata | 66 |
Impulzusok kiváltása impulzusok által. E mechanizmus digitális jellege | 67 |
Az ideg-reagálás időbeli jellegzetességei. Kifáradás és feléledés | 69 |
A neuron méretei. Összehasonlítása a mesterséges alkatelmekekkel | 71 |
Energiafogyasztás. Összehasonlítás a mesterséges alkatelemekkel | 73 |
Az összehasonlítások összegzése | 74 |
Ingerlési felételek | 77 |
A legegyszerűbb logikai feltételek | 77 |
Bonyolultabb ingerlési feltételek | 79 |
Az ingerküszöb | 80 |
Az összegeződési idő | 80 |
A receptorok ingerlési feltételei | 82 |
Az idegrendszeri memória kérdése | 86 |
Az idegrendszeri memóriakapacitás becslésének elvei | 88 |
A memóriakapacitás becslése a kifejtett elvek alapján | 90 |
A memória különböző lehetséges fizikai megtestesülései | 91 |
Analógiák a mesterséges számológépekkel | 93 |
A memóriának nem kell az elemi aktív szervekhez hasonló alkatelemekből felépülnie | 94 |
Digitális és analóg részek az idegrendszerben | 95 |
A genetikai mechanizmus szerepe a vázolt összefüggésben | 96 |
A programok és szerepük a gépek működésének vezérlésében | 98 |
A teljes program fogalma | 98 |
A rövid program fogalma | 99 |
A rövid program szerepe | 101 |
Az idegrendszer logikai szerkezete | 104 |
A számszerű eljárások jelentősége | 104 |
A számszerá eljárások és a logika kölcsönös viszonya | 105 |
Magasrendű pontossági követelmények feltételezésének indokai | 106 |
Az idegrendszerben alkalmazott jelrendszer természete nem digitális, hanem statisztikus | 107 |
Aritmetikai leromlás - az aritmetikai és logikai mélység szerepe | 109 |
Az aritmetikai pontosság és a logikai megbízhatóság alternatívája | 110 |
A közlési rendszer egyéb hasznosítható statisztikus sajátosságai | 111 |
Az agy nem a matematika nyelvét használja | 113 |
Utószó (Írta: Tarján Rezső) | 115 |