| Előszó | 7 |
| A könyv CD mellékletének tartalma és használata | 9 |
| A számítógépes grafika fogalma, a grafikus rendszerek típusai és felhasználási területeik | 17 |
| A számítógépes grafika és a digitális képfeldolgozás fogalma | 17 |
| Generatív számítógépes grafika | 18 |
| Digitális képfeldolgozás | 19 |
| Vektorgrafikus és rasztergrafikus rendszerek | 20 |
| Grafikus rendszerek architektúrája, grafikus adatstruktúrák és adattípusok | 22 |
| A számítógépes grafika tipikus felhasználási területei | 26 |
| Számítógéppel segített tervezés és gyártás | 26 |
| Térképészeti információs rendszerek | 27 |
| Grafikus prezentáció | 28 |
| Folyamatok felügyeletét segítő számítógépes grafikus rendszerek | 28 |
| Szimuláció és animáció készítése számítógépes grafikával | 29 |
| Szöveg- és kiadványszerkesztés | 30 |
| Virtuális valóság és felhasználása | 31 |
| Fotorealisztikus képábrázolás | 35 |
| Az Internet szerepe a számítógépes grafika fejlődésében | 37 |
| Vizuális kultúra és az információs társadalom | 40 |
| Ellenőrző kérdések | 41 |
| Modellezés, koordináta-rendszerek, affin és perspektív transzformációk, fraktálgeometria | 43 |
| A számítógépes grafika modelljei | 43 |
| A modellezés elve, a modellterek fajtái | 43 |
| A 2D-s és 3D-s modellterek jellemzői | 46 |
| Világkoordináta-rendszerek és transzformációk | 47 |
| Koordináta-rendszerek | 47 |
| Térelemek egyenletei és metszésük | 49 |
| Transzformációk | 51 |
| A térbeli transzformációk számítógépes algoritmusainak egyszerűsítése homogén koordináták bevezetésével | 59 |
| Fraktálgeometria alkalmazása a számítógépes grafikában | 64 |
| A fraktál és a fraktálgeometria fogalma | 64 |
| Fraktáldimenzió | 66 |
| Lineáris, nem lineáris és sztohasztikus fraktálok | 68 |
| Fraktálok alkalmazása a számítógépes grafikában | 71 |
| Ellenőrző kérdések | 73 |
| Térbeli görbék és felületek vektorgrafikus modellezése | 75 |
| Görbék és felületek modellezésének matematikai és geometriai alapjai | 76 |
| Görbék leírása | 76 |
| Felületek leírása | 79 |
| Görbék és felületek megjelenítéséhez szükséges poligon és poliéder modellek | 80 |
| Görbék és felületek vektorgrafikus modellezésével szemben támasztott követelmények | 84 |
| Görbe és felület modellezési módszerek | 86 |
| Interpoláció és approximáció | 86 |
| Interpoláció és approximáció polinomokkal | 89 |
| A spline és a köbös kétparaméteres felületfolt (bicubic patch) fogalma | 91 |
| Az ívdarabok és felületfoltok folytonos csatlakozása | 92 |
| Térbeli görbék modellezése | 94 |
| Hermite interpolációs ívek | 96 |
| Bézier approximációs ívek, de Casteljau-algoritmus | 105 |
| Racionális B-spline görbék, NURBS | 108 |
| Térbeli felületek modellezése | 111 |
| Vonalfelületek. Coons-foltok, felületgenerálás görbe mozgatással | 111 |
| Bézier és B-spline és NURBS felületek | 113 |
| Ellenőrző kérdések | 118 |
| Az emberi látás és a fényterjedés törvényszerűségei, színterek | 121 |
| Az emberi látás | 121 |
| Az emberi látás biológiai alapja, színérzékelés | 121 |
| Kontúrlátás, térlátás és mozgóképérzékelés | 125 |
| Az emberi képérzékelés esztétikája | 129 |
| A fényterjedés fizikai alapjai | 131 |
| Fényforrások sugárzási energiája és teljesítménye, besugárzás-erősség és a Lambert-féle négyzetes távolság- és konszinusztörvény, sugársűrűség | 132 |
| Vizuális fotometria | 136 |
| Fénykibocsátás, fényvisszaverődés és -törés | 138 |
| Színterek | 144 |
| A színkeverés alapjai | 144 |
| Az RGB, CMY, CMYK és HSB színtér | 148 |
| Színek kódolása a számítógépes grafikában | 153 |
| Ellenőrző kérdések | 156 |
| Rasztergrafika | 157 |
| A rasztergrafika legfontosabb jellemzői | 157 |
| A raszteres kép felépítése | 158 |
| Színkezelés | 160 |
| Raszteres képek tárolása és visszakeresése | 161 |
| Rasztergrafikus primitívek | 162 |
| Rajzelemek, vonalstílus, vonalvastagság, kitöltő mintázat | 163 |
| Szövegek kezelése raszteres képernyőn | 164 |
| A rasztergrafikus megjelenítést biztosító hardver funkcionális elemei | 170 |
| A raszteres felhasználói felület funkcionális lehetőségei | 172 |
| Clipart, sztereogramm, morphing | 175 |
| Clipartok | 175 |
| Sztereogrammok | 176 |
| Morphing | 179 |
| A rasztergrafika legfontosabb algoritmusai | 180 |
| Modellezés 2D-s egészkoordinátás rendszerben | 180 |
| Anti-aliasing | 183 |
| Super-sampling | 184 |
| A képfeldolgozás és tömörítés alapjai | 185 |
| Képbevitel a számítógépes rendszerbe | 186 |
| A képjavítás eljárásai | 187 |
| Szegmentálás és osztályozás, alakfelismerés | 187 |
| Képtömörítés | 188 |
| Képfájl típusok és konvertálásuk | 193 |
| Ellenőrző kérdések | 195 |
| Vektorgrafika | 197 |
| Vektorgrafika általános jellemzői | 198 |
| A vektorgrafika és a rasztergrafika összehasonlítása | 198 |
| A modelltér és a vektorgrafikus adatbázis | 199 |
| A geometriai modellezés alapjai | 204 |
| Műveletek a modelltér vektorgrafikus objektumaival | 208 |
| Felhasználói kommunikáció a vektorgrafikus szoftverekkel | 216 |
| Ellenőrző kérdések | 220 |
| Vektorgrafikus geometriai modellezés | 222 |
| Huzalvázmodellezés | 222 |
| Palástmodellezés | 225 |
| Testmodellezés | 227 |
| Ellenőrző kérdések | 233 |
| A modelltér jeleneteinek ábrázolása raszteres képen | 234 |
| Huzalvázas ábrázolás | 234 |
| Árnyalt megjeleníés | 235 |
| Fotorealisztikus megjeleníés | 237 |
| A 2D-s raszteres kép előállításának lépései | 242 |
| Kivágás és a normalizált ábrázolási térbe történő leképezés | 243 |
| Látható kép meghatározó algoritmusok | 248 |
| Megvilágítási és árnyalási modellek és algoritmusok | 260 |
| Felületi részletek modellezése, textúrák | 271 |
| Árnyékok kezelése | 278 |
| Átlátszóság és tükröződés kezelése | 280 |
| Ellenőrző kérdések | 281 |
| Fotorealisztikus képábrázolás algoritmusai | 285 |
| Rekurzív raytracing | 286 |
| A radiosity algoritmus | 292 |
| Ellenőrző kérdések | 294 |
| A számítógépes grafika szabványai | 295 |
| Rasztergrafikus szabványok | 296 |
| A grafikus felhasználói felület szabványa a X-WINDOWS | 296 |
| Az SRGP | 297 |
| Vektorgrafikus szabványok | 298 |
| A GKS és a GKS-3D | 299 |
| A PHIGS, PHIGS+ és a PEX | 301 |
| A GCM és a CGI | 304 |
| A számítógépes grafika legújabb szabványai | 304 |
| Az OpenGL | 305 |
| Direct X, Direct 3D és a Fahrenheit projekt | 308 |
| A Java 3D | 311 |
| Ellenőrző kérdések | 312 |
| A grafikus hardver és szoftver | 315 |
| A számítógépes grafika hardver követelményei | 315 |
| Processzorok | 317 |
| Grafikus buszok és csatolók | 318 |
| A grafikus rendszerekhez szükséges memóriák | 321 |
| Háttértárak és csatolóik | 324 |
| A monitor és a monitorvezérlő és gyorsító kártyák | 325 |
| A monitorok képminőségét meghatározó paraméterek | 326 |
| Monitorvezérlő és gyorsító kártyák | 328 |
| Grafikus perifériák | 332 |
| Adatbeviteli (input) eszközök | 332 |
| Az ember-gép kapcsolat output eszközei | 335 |
| A professzionális grafikus programcsomagok | 337 |
| A 3D Studio MAX | 340 |
| Az AutoCAD és kiegészítő programcsomagjai | 341 |
| A CorelDraw | 343 |
| Az ADOBE PHOTOSHOP | 345 |
| A virtuális valóság modellező nyelve (VRML) | 347 |
| Grafikus freeware és shareware programcsomagok | 352 |
| A POVRAY | 352 |
| Modellező a POVRAY-hez | 356 |
| POVRAY Plug-in-ok | 360 |
| További grafikus freeware és shareware programok | 361 |
| Ellenőrző kérdések | 362 |
| Irodalomjegyzék | 367 |
| Szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek, tanulmányok | 367 |
| Szakcikkek | 369 |
| Internet publikációk | 372 |
| Szószedet | 379 |
Folytatás Microsoft-tal