Előszó | 3 |
Bevezetés | 7 |
A számítástechnika tárgya | 7 |
A jel | 11 |
A számítástechnikai eszközök osztályozása | 14 |
Fejlődéstörténeti áttekintés | 17 |
A számítástechnika kapcsolata az irányítástechnikával, kibernetikával és a rendszerelmélettel | 26 |
Matematikai alapfogalmak | 30 |
Számrendszerek | 30 |
A hibabecslés elemeiről | 46 |
Az információelmélet néhány fogalma | 52 |
Történeti előzmények | 52 |
Az információfogalom filozófiai vonatkozásairól | 52 |
Az információ minőségi és mennyiségi értékelése | 53 |
Az információátvitel alapfogalmak | 53 |
Az információmennyiség mérése | 54 |
Néhány megjegyzés az információelmélet és a statisztikus fizika kapcsolatáról | 60 |
Valószínűségelméleti emlékeztető | 62 |
Néhány konkrét hírközlési rendszer működésének vázolása | 67 |
Az információ és információhordozó közötti hozzárendelés. Jelfajták | 72 |
A számítástechnikában gyakran használt, információkkal kapcsolatos kifejezések összefoglalása | 77 |
Számítástechnikai célokra alkalmazott információátviteli rendszer elvi leírása | 78 |
A kódoláselmélet elemei | 79 |
A kódolás maematikai modellje | 80 |
A kód gazdaságosságának (hatékonyságának) problémái | 81 |
Az információelmélet kódolással kapcsolatos alaptételei | 84 |
A kódok megbízhatóságának elemzése | 85 |
A számítástechnikai gyakorlatban használt néhány kódrendszer | 91 |
A digitális információátalakítás logikai alapjai | 96 |
A logika és a matematikai logika | 97 |
Halmazelméleti és algebrai fogalmak | 100 |
A Boole-algebra axiómarendszerének néhány interpretációja | 103 |
A logikai algebra axiómarendszeréből következő fontosabb tulajdonságok | 108 |
Logikai műveletek és függvények; Boole-függvények | 110 |
Logikai műveletek modellezése fizikai rendszerekkel | 118 |
A dekuktív logikai rendszerek felépítéséről | 131 |
Az algoritmusok, rekurzív függvények és absztrakt automaták elméletének összefüggéseiről | 135 |
Analóg modellezési berendezések | 139 |
Modellezési eljárások számítástechnikai felhasználása | 139 |
A determinisztikus dinamikus rendszerekről | 144 |
Néhány klasszikus analúg számítástechnikai eszköz | 150 |
Matematikai műveletek végrehajtása folytonos villamos változók segítségével | 152 |
Feszültség szorzása 0<IaI<1 állandó tényezővel | 153 |
Feszültségek összegzése passzív elemekkel | 154 |
Feszültségek összegzése egyenáramú erősítővel | 155 |
Feszültség-idő függvények integrálása egyenáramú erősítővel | 157 |
Műveleti egységek egyezményes jelei | 159 |
Időben változó feszültségek szorzása | 160 |
A függvényképző egységek | 163 |
Az univerzális elektronikus analóg számológép | 168 |
Matematikai feladatok megoldása analóg számológépen | 172 |
Modellezés digitális és hibrid elemekkel | 186 |
Digitális számítástechnikai eszközök | 189 |
Néhány klasszikus digitális szerkezeti elem | 189 |
A digitális számítógép felépítésének és működésének vázlata | 193 |
Funkcionális elvek | 193 |
A digitális számítógép klasszikus funkcionális rendszervázlata | 197 |
A digitális számítógép modern funkcionális rendszervázlata | 201 |
Áttekintés a digitális számítógépek szerkezeti egységeiről | 203 |
A gépi információábrázolás problémái | 207 |
Utasítások, utasításrendszer | 212 |
A gépi nyelven történő programozás elvei | 215 |
Vázlat egy feladat gépi nyelvű programozással történő megoldásáról | 215 |
Az információfeldolgozási folyamatok | 217 |
A gépi nyelvű programozás alapfogalmai | 218 |
A ciklusok szervezése | 221 |
A gépi nyelvű programozás szempontjai | 224 |
Egy fiktív kisszámítógé definiálása oktatási célokra | 225 |
Áttekintés a számítástechnikai eszközök felhasználásáról | 230 |
Az alkalmazási területek jellegzetességei | 230 |
Áttekintés a számítástechnika magyarországi történetéről | 235 |
Utószó | 237 |
Függelék | 238 |
Irodalmi tájékoztató | 241 |
Tartalomjegyzék | 251 |