| Előszó, melyben egy híres évszámról olvashatunk | 7 |
| Első fejezet, amelyben Penyige Pál, Derelye Borbála, Hétszázh Jeromos és neje, született Kisbárány Auguszta színre lépnek | 10 |
| Második fejezet: itt titokzatos megrendelés hangzik el, aztán Penyige kicsit körülnézhet | 20 |
| Harmadik fejezet, amelyben legtöbb szó még mindig a történelemről esik | 30 |
| Negyedik fejezet, ennek ablakán át a bábukészítés mindennapjaiba pillanthatunk | 49 |
| Ötödik fejezet, ebben megjelenik Fabatkay Fidél és Jeromos szomorúsága | 61 |
| Hatodik fejezet, amelyben Bachausen játssza a főszerepet | 68 |
| Hetedik fejezet, egy eddig sosem látott eseményről | 75 |
| Nyolcadik fejezet, melynek idején Pál és Borbála elszántak lesznek, de előtte még betoppan Fabatkay | 88 |
| Kilencedik fejezet, ennek elején halk beszélgetés hangzik el, majd hőseink elindulnak a hihetetlennél hihetetlenebb kalandok felé | 94 |
| Tizedik fejezet, amelynek folyamán megismerkedünk egy szegény asszonnyal s egy emberrel is | 101 |
| Tizenegyedik fejezet, mely által még furcsább világba csöppenünk | 110 |
| Tizenkettedik fejezet, amelyben különös új lényekkel találkozunk, majd a Nagy Prés árnya ismét feltűnik | 117 |
| Tizenharmadik fejezet, amelynek révén újfent Hétszáz Jeromos házában találhatjuk magunkat | 124 |
| Tizennegyedik fejezet, ahol pánik és átváltozásoknak leszünk szem- és fültanúi | 133 |
| Tizenötödik fejezet, ebben alaposan megismerjük a földet, a színeket és illatokat | 143 |
| Tizenhatodik fejezet, itt megint "leánykérőben" járunk | 153 |
| Tizenhetedik fejezet, melynek ablakán át Penyigéék elméje megvilágosulhat a rangok és címek elosztásának nehézségeire nézvést | 158 |
| Tizennyolcadik fejezet, végre ismét honi környezetben lehetünk! De vajon jó ez? | 164 |
| Tizenkilencedik fejezet, melyből egyebek közt kiderül: ágy alatt is lehet emlékezni | 170 |
| Huszadik fejezet, amelyben egy régi-régi ismerősünk kényszerből igencsak fenn hordja az orrát, s tőle nagy titkokat tudunk meg | 176 |
| Huszonegyedik fejezet, melynek tájain szegény Jeromosunk sorsa hasonlít a hangyáéra, akit az ágon már csupán egy őszi falevél tart | 189 |
| Huszonkettedik fejezet, ebből tudhatjuk meg istenigazából, mit is jelent istennek lenni | 201 |
| Huszonharmadik fejezet, Tölcsönbölcs vendégeket fogad | 209 |
| Huszonnegyedik fejezet, mely felvilágosít, mi is az az "istenszárítás", s miként váltják aprópénzre az új pénzügyminisztert | 216 |
| Huszonötödik fejezet, amelynek útján - többek között - megindul a szív és a kivégző menet | 232 |
| Huszonhatodik fejezet, itt már végre tüzetesen megismerkedünk Szalmabábországgal | 240 |
| Huszonhetedik fejezet, amelyben Hoppmeisterből nem lesz állatbarát | 254 |
| Huszonnyolcadik fejezet, ebben Kalapszalma tétele már-már igazolódik: honnan a hóhér színeváltozása? | 260 |
| Huszonkilencedik fejezet, melynek kövezetén még ketten ájulnak el | 276 |
| Harmincadik fejezet, ennek színpadán viszont még a tolvajok is nagykanállal esznek | 295 |
| Utóhang, mely néhány évvel felénk futtatja a meseidőt, s új dátumokról ejt szót | 299 |
Folytatás Microsoft-tal