1.066.237

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szállodásipar

Szerző
Budapest
Kiadó: Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 288 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Első kiadás. 15 melléklettel, melyek közül 3 kihajtható, 6 kétoldalas. Írta: Kurtz Béla Budapest székesfőváros Szent Gellért Szálló igazgatója. Nyomatta a Merkantil-nyomda, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvem megírására az a meggyőződés vezetett, hogy iparunk jövő nemzedékének boldogulása csak akkor biztosítható, ha kellő előképzettség és szakiskolánk elvégzése után pályafutásukat iparunk... Tovább

Előszó

Könyvem megírására az a meggyőződés vezetett, hogy iparunk jövő nemzedékének boldogulása csak akkor biztosítható, ha kellő előképzettség és szakiskolánk elvégzése után pályafutásukat iparunk alapismereteinek gazdag tárával ellátva kezdik meg.
Alapos szakoktatást szakkönyvek nélkül adni nem lehet. Szakirodalmunk könyveinek száma még kevés és nem terjednek ki elég részletesen iparunk minden ágazatára. Ilyen hiányzó ágazat a szálloda beható ismertetése. Könyvem feladata ezt a hiányt pótolni.
Szakiskolánk könyvekkel való ellátása terén a tennivaló még igen sok, ezért iparunk minden tagjának kötelessége volna iparunkban szerzett tudását és tapasztalatait írásban összegyűjtve szakoktatásunk rendelkezésére bocsátani.
Ezen a téren máris pótolhatatlan veszteségeket szenvedtünk azáltal, hogy elődeink, akik között sok hírneves, nagytudású szállodás és vendéglős volt, csak hírnevüket hagyták reánk. Szaktudásukat és tapasztalataikat csak egy-egy tehetséges tanítványuk útján adták tovább az utódoknak. De mivel tudásuk gazdag tára írásba foglalva nem volt, iparunk közkincsévé nem válhatott. Nyomdokaikba lépni a többségnek tehát nem azt jelentette — folytatni ott, ahol ők azt abbahagyták, hanem kezdeni ott, ahol ők kezdték.
Pedig hol volna már iparunk színvonala, ha mindazt, amit elődeink erről tudtak, már a szakiskolában könyvből megismerhettük és megtanulhattuk volna. Ha az ő tudásuk képezte volna szakismereteink alapját, nekünk azokat csak a kor igényeinek megfelelően kellett volna módosítani és alkalmazni. Vissza

Tartalom

Előszó 1
I. A szálló alapismerete 3
1. A szállodás és a vendéglősipar 3
2. A szállodásipar története 4
a) A római birodalom fogadóipara 9
b) Róma vendéglőinek élete 16
c) Középkori fogadó és vendéglőipar 17
d) A modern szálló 22
II. A nagyvárosi elsőrendű szálló elhelyezése és helyiségeinek beosztása 28
a) A hely megválasztása 28
b) A szálló tervezése 29
c) Az épület külseje 31
d) A belső helyiségek beosztása 32
1. A főbejárat 33
2. Az előcsarnok (vestibule) és a szállócsarnok (hall) általában 35
3. Az igazgatói iroda 35
4. Irodahelyiségek, receptió és a portásfülke 36
5. Üvegszekrények (vitrinek) 39
6. A szállócsarnok (hall) 40
7. A szállócsarnok bútorzata 42
8. Olvasó és írószoba 42
9. Szalon 44
10. Dohányzó, játék és billiárdszoba 45
11. Bankett és koncerttermek 46
12. A szálló éttermei 47
13. A konyha elhelyezése és építése 51
14. A főkonyha és mellékhelyiségei 55
15. A ruhatár 57
16. A főlépcső 58
17. Toilettek 59
18. Felvonók 59
19. Télikert 61
20. Szolgálati lépcsők 61
e) Különböző módszerek a zaj leküzdésére 62
1. A zaj szigetelő ablakok 63
2. Szobaelválasztófalak 65
3. Védekezés az üzemvitelből származó zaj ellen 67
III. A szállószobák építése és számuk meghatározása 70
1. A szobák méretezése és beosztása 73
2. Az ajtózár 76
3. A fürdőszoba és a mosdófülke 77
4. A szekrény 81
5. A mosdó 82
6. A fűtőtest 83
7. Az erkély 83
8. A redőnyök 83
9. Az összekötőajtók 85
10. A padlózat 85
11. A szoba világítása 86
12. Jelzőkészülékek és morgók 87
IV. A vendégszobák berendezése 89
1. A bútorzat 90
2. A bútorok megválasztása 93
3. Tudnivalók a műbútor gyártásáról 94
4. A berendezés megválasztása a fenntartási költség szempontjából 95
5. Értéket jelentő tényezők a bútorzatban 97
6. A bútorfaanyag és annak értéke 98
7. A nemes faanyagok és azok tulajdonságai 98
a) A mahagóni 98
b) A diófa 99
c) Az amerikai nyirfa 99
d) A mezei szilfa 99
e) A tölgyfa 100
f) A bútorkészítéshez használt egyéb faanyagok 100
g) A puhafabútorok 100
8. A szállószoba bútorzata 101
a) Az ágy 101
b) Az ágyak felszerelése 103
c) Ülőbútorok 106
d) A pamlag 108
e) Az asztal 109
f) Az éjjeliszekrény 109
g) A poggyásztartó 109
h) A szekrény 109
i) Iróasztal és pipereasztal (toilette) 111
V. Tájékoztató a szálló és az étterem üzemviteléhez szükséges egyes helyiségek elhelyezésére 113
1. A szállóigazgató irodája 114
2. A szállóiroda és a pénztár 114
3. Az utcáról megközelíthető üzlethelyiségek 115
4. A safe-fülke 115
5. A központi iroda 115
6. A gondnoknői iroda 116
7. Hirlap- és könyvárusító bolt 116
8. Portásfiúk tartózkodó helye 116
9. Poggyászhordószolgák tartózkodóhelye 117
10. Polgári étterem 117
11. Alkalmazottak öltözködő helyisége 118
12. Tisztviselők étkezőhelyisége 119
13. Személyzeti étkező 119
14. Étkező a vendégek személyzete részére 119
15. Tisztviselők lakása a szállóban 119
16. Telefonközpont 120
17. Tálalók (office) 121
a) az emeleti pincértálaló 122
b) A szobalány office 122
c) Az amerikai-bar tálaló 123
d) A banketterem tálaló 124
e) A banketterem söntése 124
18. Nagy fehérnemű raktár 124
19. Bútor és más berendezési tárgy emeleti raktára 125
20. A nagy bútorraktár 126
21. Nagy anyagraktár 126
22. Raktár poggyász tárolására 127
23. Raktár a lefoglalt poggyász számára 128
24. Lomtár 128
25. Raktár bankettasztalok és székek elhelyezésére 128
26. Irattár 129
27. Széntárolóhelye 129
28. Nyomdahelyiség 130
29. A bérszolga ruha- és cipőtisztítóhelyisége emeletenkint 130
30. Emeleti fürdőszobák 130
31. Nyilvános helyiségekhez szükséges W. C. 132
32. Személyzeti W. C. 133
33. Emeleti W. C. 133
34. Gazdasági és személyzeti bejáró 134
35. A vendéglő gazdasági helyiségei 135
36. A hordósör pince 136
37. Borpince 136
38. Palackbor pince fehérborok és likőrök részére 137
39. Palackbor pince vörösbor részére 137
40. Nyilvános telefonfülke emeletenkint 138
41. Személyzeti szobák a vendégszobák emeletén 138
42. Műszaki berendezések és műhelyek 138
43. A szálló ügyvezető igazgatójának lakása 139
44. Személyzeti lakások 139
VI. A szállodaüzem alkalmazottai 141
a) A szálló szakképzett vezető tisztviselői 141
1. A szállóigazgató 141
2. A szobafőnök 147
3. A gondnoknő 150
b) A szálló szakképzett személyzete 153
1. A szállóportás 160
2. A szobapincér 163
c) A szálló betanított személyzete 164
1. A szobaasszony, szobalány 164
2. A bérszolga 165
3. A poggyászhordó szolga 166
VII. Megjegyzések az üzemvezetéshez 168
1. Néhány célszerű tanács a karbantartáshoz 168
a) Belső karbantartás 168
b) Vendégszobák karbantartása 170
c) Ablakok, ajtók, beépített szekrények mázolása 172
d) Padlók 172
e) Szőnyegek 173
f) Tollvánkosok, pehelypaplanok 176
g) Derékaljak 177
h) Gyapjú, flanel és piké-takarók 177
i) Ágytakarók 178
j) Eúgós derékaljak és ágysodronyok 178
k) A bútorok karbantartása 178
l) Mosdók, fürdőkádak csapjai és vízleeresztői 180
m) Függönyök, stórok, vitrageok stb 181
n) Linóleum és gumipadlók 183
o) Nyilvános helyiségek bútorainak karbantartása . 184
2. A szállószobák takarítása 186
3. A szálló és a vendéglő fehérneműjének kezelése és mosása 189
a) A víz 190
b) A szappan 191
c) A fehérnemű mosása 193
d) A mosás technikája 194
e) A fehérnemű öblítése 196
f) A fehérnemű centrifugálása 196
g) A szárítás 197
h) A mosoda elhelyezése 198
4. Tájékoztató, figyelmeztető és egyéb feliratok 200
VIII. A szálló propagandája (hírverése) és annak eszközei 218
a) A belső propaganda 218
b) A külső propaganda 219
c) Az épülő szálló propagandája 220
d) Az üzemben levő szálló propagandája 220
e) A szálló külső propagandájának részletei 220
1. Mikor, milyen időszakban fejtsünk ki propagandát 221
2. Hol, melyik országban, vagy városban 221
A tervszerűen irányított propaganda 221
3. Milyen társadalmi réteget vagy foglalkozási ágat
vonjunk be propagandánkba? 224
4. Milyen eszközökkel csináljunk propagandát? 225
a) A katalógus 226
b) A körlevél 228
c) A poggyászcédula 229
d) A képeslevelezőlapok propagandája 230
e) Az árjegyzékek 230
IX. A szálló vendégeiről 234
X. A szállóüzem elszámolása 239
1. A szállodás könyvelési rendszerek ismertetése 239
a) A Simplex és Duplex rendszerek 240
b) A Duplex-rendszer előnyei 241
c) A Duplex-rendszer hátrányai 242
d) A Simplex-rendszer előnyei 242
e) A Simplex-rendszer hátrányai 242
2. A Duplex-rendszerű naplóvezetés munkafolyamata 248
a) Számlanyitás a naplóban és a szobaszámla felfektetése 243
b) A napi tételek könyvelése 243
c) A napló és a számlák naponkénti lezárása 243
lezárása 243
d) A számlakifizetés 244
e) A napló napi zárása 244
f) A számszerű ellenőrzés 245
g) A foglaltság ellenőrzése 245
h) A Duplex-rendszer vendégszámlája 245
3. A Simplex-rendszerű könyvelés munkafolyamata 247
a) A számlanyitás 247
b) A napi tételek könyvelése 247
c) Ellenőrzés 248
d) A havizárás 248
e) A forgalmi kimutatás 249
f) A Simplex-rendszer vendégszámlája 250
4. A havizárlat, kimutatások, statisztika, grafikon 250
XI. A szállóüzem szobaárkalkulációja és az önköltségi ár számítása 252
XII. Keleti szőnyegek 259
Forrásmunkák 268

Kurtz Béla

Kurtz Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kurtz Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar A szállodásipar

A gerinc sérült, a borító sarkai kopott, a lapélek foltosak. A kötés megtört.

Állapot:
18.000 ,-Ft
90 pont kapható
Kosárba