A szakszervezeti bizottság feladatai
Kislétszámú alapszervezetek részére
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Kézikönyvünk a kis létszámú alapszervezetek szakszervezeti bizottságai számára készült. Az ott folyó munka színvonalának emelése, a tagság érdekében hozott határozatok maradéktalan megvalósítása...
Tovább
Előszó
Kézikönyvünk a kis létszámú alapszervezetek szakszervezeti bizottságai számára készült. Az ott folyó munka színvonalának emelése, a tagság érdekében hozott határozatok maradéktalan megvalósítása egyaránt fontos a szakszervezeti mozgalom és az ott dolgozó szakszervezeti tagok szempontjából. Ügy gondoljuk, hogy a kézikönyvben közrebocsátott ismeretek, tapasztalatok, a szakszervezeti munka hatékonyságának növelését szolgáló módszerek felhasználása segítheti a kis létszámú alapszervezetek sajátos tevékenységét.
Kétségtelen, hogy más a feltétel a szakszervezeti munka számára a nagyvállalatoknál, ahol lényegesen több társadalmi aktivista dolgozik, jobban elhatárolt a munkamegosztás az szb-titkár és az szb-tagok között, valamint az szb-tagok és a munkabizottságok között.
A kis létszámú alapszervezetekben az szb-nek ugyanazokat a feladatokat kell megoldania, mint a nagyvállalatoknál vagy intézményekben, mert a szakszervezeti bizottság feladatai minden alapszervezetben azonosak. De a megvalósítás lehetőségei, feltételei, a rendelkezésre álló személyi erők, valamint a módszerek eltérők. Egy 3-5 főnyi szb tagjainak sokkal többféle feladatot kell ellátniuk, mint egy 11-15 tagú szb-ben dolgozó tisztségviselőnek. Gyakrabban fordulhat elő a kis létszámú alapszervezetekben, hogy az szb-titkárt vagy valamelyik szb-tagot átmenetileg nélkülözniük kell munkaelfoglaltság, betegség, távollét, iskolázás stb. miatt. Az szb-titkárnak gyakrabban kell közvetlen szervező és operatív munkát végeznie.
Ugyanakkor a kis létszámú alapszervezetekben a szervezeti felépítés egyszerűbb. A leggyakoribb, hogy az szb közvetlenül a bizalmiak segítségével látja el az összes szakszervezeti feladatot. Nincs műhelybizottság, gyáregységi bizottság, így tehát az áttétel a szervezeti rendszerben kevesebb, a kapcsolat a tagsággal közvetlenebb, gyorsabb, és ez sokkal inkább érzékelhetővé teszi a tagság körében felmerült gondolatokat, törekvéseket, igényeket és érdekeket. Ez arra utal, hogy sok tekintetben előnyösebb a helyzet a kis alapszervezetben az szb és a tagság kapcsolatát illetően. Előnyösebb a helyzet az intézkedések gyorsabb megtételére, a közvetlen megoldásokra, az ügyintézésre.
Vissza
Tartalom
I. A szakszervezetek helye és szerepe a fejlett szocialista társadalom építésében 5
A szakszervezetek helye a szocializmust építő társadalom politikai rendszerében 5
A szakszervezetek és a párt viszonya 8
A szakszervezetek és a szocialista állam viszonya 9
A szakszervezetek és az állami, illetve a gazdasági szervek viszonyát szabályozó általános elvek 9
A szakszervezetek funkciói, szerepe, illetve a tömegekhez való
viszonya 10
A szakszervezetek iskola szerepe, nevelő szerepe 11
A szakszervezeti érdekvédelem tartalma és szükségessége 12
II. A szakszervezetek működésének főbb elvei és szervezeti felépítése 18
A szakszervezeti demokratizmus 18
A szakszervezeti centralizmus 19
Az iparági szervezkedés 20
Testületi vezetés és személyi felelősség 22
A meggyőzés a szakszervezeti mozgalom alapelve és egyben
módszere is 24
A szervezeti felépítés 25
A szakszervezeti mozgalom országos vezető szervei 25
Az iparági, ágazati szakszervezetek országos vezető szervei 26
A szakszervezeti mozgalom középszervei 26
A szakszervezetek megyei tanácsainak felépítése 26
Az iparági, ágazati szakszervezetek középszervei 27
Szakmaközi szervezet 27
A szakszervezeti alapszervezet és választott vezető szervei,
tisztségviselői 27
A szakszervezeti bizottság 28
A szakszervezeti munkahelyi bizottság 29
A szakszervezeti bizalmi és helyettese 29
A szakszervezeti tagság szerepe 31
Milyen hatásköre van a taggyűlésnek? 34
III. A szakszervezeti bizottság vezető, irányító, szervező és ellenőrző tevékenysége 37
A szakszervezeti munka tervezése 37
Hogyan készüljön a szakszervezeti bizottság munkaterve? 38
A testületi munka és az egyszemélyi felelősség 39
A testületi munka stílusa 40
A napirendek típusai 41
A testületi ülések 42
Az szb-titkár személyes felelőssége 43
A végrehajtás megszervezése 45
Az ellenőrzés: segítség az aktivistáknak 46
A társadalmi munkabizottságok szerepe 47
A munkabizottságok munkamódszere 49
Felkészítés a szakszervezeti munkára 50
A szakszervezeti bizottság kapcsolatai más szervekkel 52
Kapcsolat a helyi pártszervezettel 52
Kapcsolat a helyi KISZ-szervezettel 54
Kapcsolat a gazdasági vezetővel 56
IV. A szakszervezeti bizottság termelési (közgazdasági, munkamozgalmi) feladatai 61
A szakszervezeti bizottság termelést, gazdálkodást segítő tevékenysége 61
A vállalati (intézményi) vezető szervek és a szakszervezeti
szervek együttműködése 62
A szakszervezeti szervek feladatai a vállalatoknál 63
A szakszervezeti bizottság termelési tömegmunkájának szervezése a vállalatnál 66
Az aktivisták és a bizalmiak termelést segítő tevékenységének irányítása v 68
Közreműködés a vállalati tervezésben 69
A vállalati szociális tervezés 72
A szocialista munkaverseny-mozgalom irányítása és szervezése 75
Mi a szocialista munkaverseny 75
Munkamegosztás a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében 77
A szocialista brigádmozgalom 80
A vállalati, üzemi demokrácia és a termelés 81
A termelési tanácskozások 84
A termelési tanácskozások hatásköre 85
A termelési tanácskozások előkészítése 86
A tanácskozások napirendje és beszámolója 87
A dolgozók észrevételeinek nyilvántartása 88
A dolgozók javaslatainak hasznosítása 88
A munkaértekezletek 89
Az újító- és feltalálómozgalom szervezése 90
A szakszervezeti szervek feladatai az újító- és feltalálómozgalommal kapcsolatban 92
A szakmai képzés és továbbképzés 93
Termelési propaganda és agitáció 95
V. A szakszervezeti bizottság bér- és munkaügyi feladatai 97
Hogyan történjék a bérbizottság szervezése, működése, melyek
a bérfelelős főbb feladatai 97
Munkaterv készítése 99
Az alapbér megállapítása, megváltoztatása 99
Mit kell tudni az Országos Szakmai Bértáblázatról 101
Kikre vonatkozik a vállalati alkalmazottak alapbérrendszere 102
Főbb vállalati alkalmazotti csoportok 103
A munkanormák és a velük kapcsolatos szakszervezeti feladatok 103
Norma változások 104
A normapanaszok intézése 105
A bérformák 105
A bérforma kialakítása, kiválasztása 106
A szakszervezeti bizottság feladata a bérformák és bérpótlékok kollektív szerződésbe foglalásával kapcsolatban 108
Bérpótlékok 108
A túlmunka díjazása 109
Mit kell tudni a nyereségrészesedésről 111
A nyereségrészesedést növelő tényezők 112
A nyereségrészesedést csökkentő tényezők 112
Levonások a nyereségrészesedésből 113
A nyereségrészesedéssel kapcsolatos panaszok 113
A vállalati szakszervezeti szervek főbb tennivalói a munkahelyi bérpolitika alakításában 114
A vállalati kereseti arányok alakítása 115
A kollektív szerződés 119
A kollektív szerződés kidolgozása 120
A kollektív szerződés tartalma 121
A kollektív szerződés végrehajtásáról szóló vállalati beszámoló 123
A kollektív szerződés módosítása 125
VI. A szakszervezeti bizottság feladatai a munkaügyi döntőbizottság, a társadalmi bíróság és a szakszervezeti jogsegélyszolgálat
működésével kapcsolatban 126
A munkaügyi döntőbizottság 126
A társadalmi bíróság 129
A társadalmi bíróság megszervezése 129
A társadalmi bíróság jogai és kötelességei 132
A társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek 132
A szakszervezeti jogsegélyszolgálat 133
A szakszervezeti jogsegélyszolgálat feladatai 134
A szakszervezeti jogsegélyszolgálat szervezete 134
VII. A szakszervezeti bizottság feladatai a kulturális, agitációs és
propagandamunka irányításában és szervezésében 136
A kulturális, agitációs és propagandamunka irányítása és szervezése 137
A szakszervezeti agitáció és propaganda a munkahelyen 140
A tagság politikai oktatása 142
A tisztségviselők képzése és továbbképzése 146
Információgyűjtés és informálás 148
A szakszervezeti kiadványok terjesztése és felhasználása 150
A szakszervezeti munka nyilvánossága 151
Szocialista jellegű családi és társadalmi ünnepségek rendezése 152
Kulturális tevékenység a munkahelyen 153
A szocialista brigádok művelődési tevékenysége 156
Az iskolarendszerű felnőttoktatás 159
A munkások továbbképzése 162
Egy üzem - egy iskola 164
A népszerű tudományos ismeretterjesztés 165
A szakszervezeti könyvtár 167
A munkahelyi könyvterjesztés segítése 169
Művészetpropaganda 170
Amatőr művészeti mozgalom 172
A vállalati szociális (kulturális) tervezés 173
Tanulmányi pénzbeli juttatások 174
Vállalati kulturális ráfordítások 174
A vállalati kulturális munka anyagi alapjai 176
VIII. A szakszervezeti bizottság társadalombiztosítási és üdültetési
feladatai 180
Társadalombiztosítási ellátások 180
Az alapszervezeteket irányító, segítő felsőbb szervek 181
A szakszervezeti bizottság társadalombiztosítási feladatai 183
A társadalombiztosítási tanács megválasztása, szervezete 183
A szakszervezeti bizottság feladatai a társadalombiztosítási
tanács (felelős) munkájának irányításában 184
A társadalombiztosítási kifizetőhely ellenőrzése és segítése 186
Vitás ügyek 188
Jogalap nélkül felvett ellátás 189
A táppénzelvonás intézése 191
A beteglátogatás megszervezése, a beteglátogatás célja 193
Gondoskodni kell az orvosi ellátásról 194
A beteglátogatónak kell az intézkedéseket megtennie 194
Mikor látogassák a beteget 195
A vidéki betegek látogatása 196
Ajándékozás 197
A beteglátogató jelentése 197
A beteglátogatás ellenőrzés is 198
A dolgozók egészségvédelme 198
Üzemegészségügy 200
Egészségnevelés, alkoholizmus elleni küzdelem 201
Gondozás 202
Rehabilitáció 203
Néhány általános és szükséges tennivaló 205
A segélyezés 206
A szakszervezeti segélyezés formái - segélykeretek 206
Vállalati segélykeret 208
A segélykeretek együttes felhasználása 209
A nyugdíjigények előkészítése, a nyugdíjasokkal való foglalkozás 211
A nyugdíjazás előtt állók és a már nyugdíjban levők 212
Rokkantsági nyugdíj előkészítése 214
özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás 214
Nyugdíjasokkal való foglalkozás 215
Az üdülési albizottság (felelős) feladata 216
Üdülőszanatóriumi beutalás 218
Kéthetes gyógyüdültetésre való beutalás 218
Családos üdültetés 219
Vegyes üdültetés 220
Külföldi üdültetés 220
Szakmunkástanuló-üdültetés 221
Gyermeküdültetés 222
Házaspárok együttes beutalása 223
Munkaviszonyban nem álló házastárs beutalása 224
Nyugdíjasok beutalása 224
A beutalójegy kezelése 225
A SZOT-üdülők csoportba sorolása és a beutalások térítési
díja 225
Vállalati üdültetés 226
A szakszervezeti bizottság feladatai az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésében 227
A munkavédelem helye, szerepe az állami és a szakszervezeti
munkában 227
A balesetelhárítás 227
A munkaegészségügy 227
Munkamegosztás a munkavédelem területén 227
A vállalatok vezetőinek főbb munkavédelmi feladatai 229
Együttműködés a szakszervezeti bizottsággal 229
Főbb tennivalók az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésében 230
Az óvórendszabályok vállalati alkalmazása 231
A dolgozók egyéni védelmével kapcsolatos vállalati kötelezettségek (védőintézkedések) 232
Az üzemegészségügyi és szociális létesítmények biztosítása 233
A dolgozók munkavédelmi oktatásának megszervezése 234
A dolgozók alkalmazásának és foglalkoztatásának egészségvédelmi feltételei 235
A szakszervezeti bizottság munkavédelmi feladatai 237
A szakszervezeti bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelői 239
Módszerbeli útmutatás az egyes munkavédelmi feladatok ellátásához 241
Munkavédelmi bizottság 241
A feladatok ellátásának fontos feltétele a határozatok és rendelkezések ismerete 243
A munkavédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése 244
A létesítésekkel kapcsolatos feladatok 247
A szakszervezeti bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelőjének szerepe a balesetek kivizsgálásában 248
Az üzemi balesetek bejelentése, nyilvántartása 249
Munkavédelmi őrség 250
Munkavédelmi szemlék 250
Munkavédelmi intézkedési tervek 251
A dolgozók kárának megtérítése üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén 253
X. A szakszervezeti bizottság munkásellátási feladatai 254
A vállalati jóléti és kulturális ellátás pénzügyi forrásai 256
A jóléti és kulturális alap felhasználása 259
Vállalati gyermekintézmények 261
Üzemi étkeztetés 261
Munkásszállás 262
Munkásszállítás 262
Vállalati üdültetés lehetőségeinek megteremtése 263
Vállalati lakás juttatás, lakásépítési támogatás 264
A szakszervezeti bizottság feladatai 265
XI. A szakszervezetek feladatai a fogyasztók érdekvédelmében 267
A kereskedelem társadalmi ellenőrzése 269
A szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr feladatai 271
A szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr jogai és kötelességei 272
A szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrök védelme és
egyes eljárási kérdések 273
XII. A szakszervezetek rétegpolitikai tevékenysége, tennivalók a
nők és az ifjúság körében 274
A szakszervezeti bizottság feladatai a nők körében 275
Vállalati intézkedési terv a nőpolitikái határozat éves szintű
végrehajtására 276
A kollektív szerződés a nők érdekeinek fokozottabb védelméért 276
A munkásnők továbbképzése 277
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósítása 278
Munkavédelem a nők körében 279
Anya- és családvédelem a munkahelyen 280
A szakszervezeti bizottság feladatai a fiatalok érdekvédelmében 281
Vállalati (munkahelyi) intézkedési terv az ifjúságpolitkai határozat végrehajtására 282
A fiatalok képzésére és továbbképzésére fordítson nagy gondot
a szakszervezeti bizottság 285
XIII. A szakszervezeti bizottság nemzetközi tevékenysége 287
A nemzetközi kérdések propagandája 287
A nemzetközi munkában való gyakorlati részvétel lehetőségei 288
XIV. A szakszervezeti bizottság feladatai a testnevelésben és sportban 290
A sportélet megszervezése 290
Milyen módon vonhatók be a dolgozók a sportéletbe 292
Ajánlható sportágak 293
XV. A gazdasági felelős és a számvizsgáló bizottság feladatai 294
A gazdasági felelős tennivalói 296
A tagdíjmunka 296
A tagdíjbesorolás alapja 298
Tagnyilvántartás 301
Költségvetés 302
A költségvetés indoklása 304
A költségvetés jóváhagyása 304
A költségvetés módosítása 305
Az alapszervezet számvitele 306
A folyamatos könyvelés rendje 308
A „Pénztár- és banknapló" havi zárása 308
A szakszervezeti bizottság leltári számvitele 309
Az alapszervezet beszámolási kötelezettsége 310
A pénz- és értékcikk-kezelés szabályai 311
Kötelezettségvállalás 311
Érvényesítés 312
Utalványozás 312
Pénzügyi teljesítés 312
Értékcikkekkel kapcsolatos tudnivalók 314
Az üdülési beutalójegyek kezelése és elszámolása 315
A szakszervezeti segély 316
A szülési és temetési segéllyel kapcsolatos eljárási szabályok 316
A szakszervezeti segélyezés egyéb formái 319
A számvizsgáló bizottság feladatai 321
Tárgymutató 323