A Szakszervezeti Bizottság feladatai

Tartalom

Bevezető 3
I. A SZAKSZERVEZETEK FELADATAI 5
Szakszervezeteink a szocializmus építésének időszakában 6
II. A SZAKSZERVEZETI ALAPSZERVEZET 9
A szakszervezetek szervezeti felépítése 9
A szakszervezeti mozgalom szervei 10
Országos vezető szervek 10
Középszervek 11
Alapszervezetek 11
Az alapszervezeti taggyűlés 12
III. A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÓ, SZERVEZŐ
ÉS ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE 15
Az irányítás módja 16
A „helyi sajátosságok" figyelembevétele 17
A végrehajtás megszervezése, á rendszeres ellenőrzés 19
Az aktivisták kiválasztása 20
Felkészítés a munkára
Műhely- (osztály-) bizottságok, szakszervezeti csoportok, munkabizottságok létrehozása, működtetése 24
Műhely- (osztály-) bizottságok, vezető bizalmiak 24
Szakszervezeti csoportok 24
A szakszervezeti bizalmi 24
Társadalmi munkabizottságok 27
A munkabizottságok feladatai 29
A munkabizottságok irányítása 29
IV. A TERMELÉST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 31
A termelési tevékenység fontossága 31
Az szb termelést segítő munkája 32
A vállalati gazdasági vezető szervek és a szakszervezeti szervek együttműködése 33
Az szb termelési tömegmunkájának megszervezése 35
A társadalmi termelési bizottság 35
A műhelybizottságok és a bizalmiak termelést segítő munkájának irányítása 38
A szocialista munkaverseny-mozgalom szervezése, irányítása 39
A termelési bizottság feladatai és munkamódszere a szocialista munkaverseny szervezésében 39
A munkaverseny-mozgalom irányításának módja 41
A versenycélok meghatározása 42
Az egyéni, brigád- és műhely felajánlások szervezése 42
A versenyvállalások összegezése 43
A dolgozók versenymozgalmának rendszeres segítése 43
A szocialista munkaverseny értékelése 44
A munkaverseny nyilvánossága, propagandája 46
A termelési tanácskozások 47
Mikor és hol kell termelési tanácskozásokat tartani 47
Mi tartozik a termelési tanácskozások hatáskörébe 48
A termelési tanácskozások előkészítése 49
Milyen legyen a tanácskozás napirendje 50
A termelési tanácskozás beszámolója 50
A dolgozók mozgósítása a termelési tanácskozásokra 51
Az elhangzott észrevételek, javaslatok hasznosítása 51
Az újító- és feltaláló-mozgalom szervezése 53
Az újítások megvalósulásának feltételei 55
Meggyőző munka 55
Újítói tapasztalatcserék szervezése 56
Műszaki és jogi segítségnyújtás az újítóknak 58
Széles körű társadalmi ellenőrzés 58
A műszaki fejlesztés elősegítése 60
Részvétel a vállalati műszaki fejlesztési, valamint a műszaki
szervezési és intézkedési terv kidolgozásában 60
Részvétel a jóváhagyott tervek végrehajtásának ellenőrzésében 62
A munka- és üzemszervezési tevékenység segítése 62
A szakmai képzés és továbbképzés segítése 63
A műszaki propagandamunka 64
A szakszervezeti bizottság irányítja, segíti, ellenőrzi a termelési
felelős munkáját 65
V. BÉR- ÉS MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉG 66
A társadalmi bérbizottság 66
A bérbizottság megszervezése, működtetése 66
A bérbizottság összetétele 67
A bérbizottság munkája 67
A bérbizottság munkamódszere 69
A bérbizottság részvétele a vállalati munkaügyi terv elkészítésében 72
A munkaügyi terv végrehajtásának ellenőrzése 73
A bérbizottság feladatai a munkások és a munkák alapbérének 73
megállapításában 73
Az alapbérek jelentősége 73
A személyi órabérek 74
A munkások és a munkák besorolása 75
A kiemelt órabér megállapítása 76
A személyi órabér módosítása 76
A bérformák megválasztásával és alkalmazásával kapcsolatos
feladatok 77
A munkanormák megállapítása, bevezetése, megváltoztatása 78
A munkanorma fogalma, szerepe 78
A bérbizottság normákkal kapcsolatos feladatai 79
A normakészítés figyelemmel kísérése 80
A normák változtatása 81
A normapanaszok intézése 83
A teljesítményszázalékok alakulásának figyelemmel kísérése,
elemzése 83
A normák kezelése, nyilvántartása 84
A vállalati alkalmazottak alapbére és prémiumrendszere 84
Az alkalmazottak alapbére 84
Prémiumrendszer 85
Túlóra-gazdálkodás 86
A szakszervezetek hatásköre a túlóra-gazdálkodásban 87
A bérbizottság túlóra-gazdálkodással kapcsolatos feladatai 87
Egyéb anyagi ösztönzők 88
Nyereségrészesedés 88
Igazgatói alap, annak forrásai 90
A bérszabályzat szükségessége 91
A bérszabályzat elkészítése, közzététele, felülvizsgálata, módosítása 92
A munkaügyi döntőbizottság munkájának segítése 94
A bérbizottságok szerepe a rendelkezések kidolgozásában, végrehajtásának ellenőrzésében 95
VI. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG SZEREPE, FELADATAI 97
A társadalmi bíróság létrehozása 98
A társadalmi bíróság működésének feltételei 100
Választás székhelyen kívüli telepen 100
Választás azonos helységen belüli több telepen 100
Választás lehetősége 100-nál kisebb létszám esetén 101
Választás műhelyi szinten 101
Választás a hivatalokban 101
A technikai feltételek biztosítása 102
Ki lehet a társadalmi bíróság tagja? 103
A társadalmi bíróság elnökének megválasztása 103
A társadalmi bíróság tagjainak visszahívása, a tagság megszűnése 104
A társadalmi bíróság tagjainak védelme 104
A társadalmi bíróság kapcsolatai 105
Oktatás, tájékoztatás 107
A társadalmi bíróság beszámolási kötelezettsége 108
Az ügyek tárgyalása 108
A tárgyalás határideje 108
A társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek 109
Munkahelyen kívül elkövetett cselekmény elbírálása 110
Más vállalatnál elkövetett cselekmény elbírálása 110
Baleset okozójának társadalmi bíróság elé állítása 111
A társadalmi tulajdon megkárosítása és egyéb ügyek 112
A társadalmi bíróság összehívása 112
A tárgyalás lefolytatása 113
Bizonyítékok 115
A jegyzőkönyvvezető munkabére 115
Az igazgató jogai és a társadalmi bíróság döntései 116
A társadalmi bíróság határozatának ismertetése 116
A panasz elbírálása 117
A határozatok végrehajtásának ellenőrzése 117
Javaslat egyes felvetődött problémák megoldására. 118
A társadalmi bíróság aktivizálásának fontossága 118
VII. KULTURÁLIS NEVELŐ MUNKA 120
Szervezeti hálózat 120
A kulturális munka anyagi alapjai 122
Rendeletek, előírások, határozatok 122
Iskolarendszerű felnőttoktatás 123
Az iskolarendszerű felnőttoktatás szervezése 125
A könyvtár munkája 128
A könyvtár szerepe a népművelésben 128
A könyvállomány 129
A könyvtár nevelő munkája 130
A könyvtáros 132
A könyvtár működésének feltételei 132
A könyvtár munkájának ellenőrzése 133
Tudományos ismeretterjesztés 134
Az ismeretterjesztés fő formái 136
Az ismeretterjesztés kapcsolata a kulturális munka többi ágával 136
Munkásakadémiák szervezése 137
Népszerű tudományos, oktató- és dokumentumfilmek 139
A filmvetítések megszervezése 140
A dolgozók művészeti nevelése 140
A hivatásos művészetek propagandája 141
Közönségszervezés 141
Munkás-művész kapcsolatok 143
A televízió és a rádió 143
A műkedvelő művészeti mozgalom 144
Egyes dolgozócsoportokkal kapcsolatos kulturális feladatok 146
A szocialista brigádok kulturális vállalásainak segítése 146
Kulturális nevelő munka a bejáró munkások között 147
A társadalmi és családi ünnepek szocialista megünneplése 148
A szakszervezeti politikai iskolák 149
VIII. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÜGYEK INTÉZÉSE 150
A társadalombiztosítási tanács megválasztása, szervezete 150
A társadalombiztosítási tanács munkamódszeréről 152
A társadalombiztosítási tanács felvilágosító tevékenysége 154
Az szb feladatai a társadalombiztosítási tanács munkájának
irányításában 154
A társadalombiztosítási tanács feladatai 157
A társadalombiztosítási kifizetőhely ellenőrzése és segítése,
a kifizetőhelyet ellenőrző albizottság munkája 157
A vitás ügyek intézése 159
Eljárás jogtalanul élvezett szolgáltatások esetén 160
A táppénzelvonás intézése 162
A beteglátogatás megszervezése. A beteglátogatási albizottság
munkája 163
A beteglátogatási albizottság 164
Ki látogassa a beteget 164
A beteglátogatás célja 164
A szükséges intézkedések kezdeményezése 165
A beteglátogató felvilágosító munkája 165
A beteglátogatók kapcsolata az üzemi vagy a körzeti orvossal 166
A hiányzók névsorának összeállítása 166
Mikor látogassák a beteget és kiket látogassanak 167
A vidéki betegek látogatása 168
Ajándékozás 169
A beteglátogató jelentése 170
A dolgozók egészségvédelme, az egészségügyi albizottság tevékenysége 171
Együttműködés, kapcsolatok 171
A gazdasági vezetők egészségügyi szemlélete 172
Kétoldalú munkakapcsolat az orvossal 172
Hol van üzemi orvos, és mi a feladata 173
Megelőző egészségvédelmi feladatok az üzemben 174
Alkalmassági orvosi vizsgálatok 174
Tájékoztassák az új dolgozókat 174
Áthelyezés előtti orvosi vizsgálat 175
Időszakos orvosi vizsgálat 175
Szűrővizsgálatok 176
A megbetegedések alakulásának elemzése 177
Az üzemi dolgozók gondozása 179
Rendkívüli táppénzes felülvizsgálat 180
A csökkent munkaképességű dolgozók megfelelő foglalkoztatása 181
Intézményes rehabilitáció 182
Az egészségügyi albizottság kampányjellegű feladatai 182
Üzemegészségügyi hónap 183
Munkavédelmi hónap 183
Egészségügyi kiállítások 183
Egészségügyi felvilágosítás 184
A felvilágosítás tartalmát befolyásoló tényezők 184
A felvilágosítás módszerei, eszközei 185
A (segélyezési ügyek intézése, a segélyezési albizottság tevékenysége 187
A segélyezési albizottság szervezete 188
A segélyezési albizottság munkamódszere 188
A dolgozó értesítése -a döntésről 189
A nyugdíjasok segélyezése 190
A szakszervezeti rendkívüli segély 190
A szakszervezeti rendkívüli segély feltételei, kifizetése 190
A szakszervezeti rendkívüli segély összege 191
A szakszervezeti rendkívüli segély igénylése 191
A környezettanulmány 192
A szakszervezeti bizalmi szerepe 192
A vállalati rendkívüli segély összege, felhasználása, folyósítása 193
A rendkívüli segélyek nyilvántartása 194
Az ellenőrzés 195
A szakszervezeti intézményes segélyek 195
Iratok a segélyhez 196
A szakszervezeti tagság alapján járó anyasági segély 196
A szakszervezeti tagság alapján járó temetési segély 197
Segélyezés a társadalombiztosítási bizottság útján 198
A nyugdíjasokkal való foglalkozás, a nyugdíjügyi albizottság
munkája 200
Öregségi nyugdíj 200
Rokkantsági nyugdíj 202
Özvegyi, szülői nyugdíj, árvajáradék 202
Foglalkozás a nyugdíjasokkal 203
A dolgozók üdültetése, az üdültetési albizottság tevékenysége 204
A társadalmi üdültetési albizottság szervezése 204
Az üdültetési albizottság szervezete 205
Az üdültetési albizottság feladatai 205
Szanatóriumi beutalás 206
Beutalás kéthetes gyógyüdültetésre 207
Családos üdültetés 208
Vegyes üdültetés 208
Belföldi turista hajóüdültetés, budapesti kultúrüdültetés 209
Külföldi üdültetés 209
Gyermeküdültetés 209
Házaspárok együttes beutalása 210
Munkaviszonyban nem álló házastárs beutalása 211
Nyugdíjasok beutalása 211
A beutalójegyek kezelése, nyilvántartása és elszámolása 212
A beutalójegyekkel kapcsolatos teendők 213
Statisztika 214
Külföldi beutalójegyekkel kapcsolatos teendők 215
A hozzájárulási díj visszatérítése 215
A vállalati üdülésről 216
A vállalati üdültetés helyzete 216
A saját kezelésű üdülők üzemeltetése 216
A beutalásoknál leggyakrabban előforduló szabálytalanságok 217
IX. MUNKAVÉDELMI FELADATOK 218
A társadalmi munkavédelmi felügyelő 219
A vállalati vezetők kötelességei 219
A szakszervezeti bizottság munkavédelmi tevékenysége 221
A társadalmi munkavédelmi felügyelő jogai és kötelességei 223
A munkavédelmi főfelügyelők, a munkavédelmi felügyelők és
a társadalmi munkavédelmi felügyelők tevékenységével kapcsolatos tudnivalók 224
A munkavédelmi aktivistahálózat kiépítése 225
Az aktivistahálózat munkamódszere 226
A munka tervszerűsége 227
Folyamatos munkavédelmi teendők 228
Az üzem, a munkahely ellenőrzése 228
A balesetek kivizsgálása 229
A baleseti nyilvántartás ellenőrzése 230
A biztonsági szemle megtartásának segítése 232
A munkavédelmi őrségmozgalom 233
A munkavédelmi őrök legfontosabb feladatai 233
Az őrök váltása 234
Az őrnapló vezetése 234
Az állandó munkavédelmi aktivisták és a munkavédelmi
őrök kapcsolata 235
A munkavédelmi propaganda- és agitációs munka 235
A munkavédelmi propagandamunka formái és eszközei 235
A munkavédelmi agitáció formái és eszközei 236
Üzemi oktatószobák (kabinetek) 236
A dolgozók munkaköri munkavédelmi oktatása 236
A munkaköri oktatás elméleti és gyakorlati része 237
Az oktatás ismétlődése 238
A munkavédelmi vizsgához kötött munkakörökben foglalkoztatott dolgozók vizsgáztatása 239
A dolgozók részvétele a munkavédelmi oktatásban 240
A vállalati munkavédelmi intézkedési terv elkészítése 240
A beruházások tervezésével és megvalósításával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók 241
Az üzembe helyezési és új gyártási eljárás 342
A vállalatok anyagi felelősségének érvényesítése a dolgozók
egészségében vagy testi épségében bekövetkezett kár esetén 243
A csökkent munkaképességű dolgozók védelme 244
Bizottság alakítása 245
Az egyéni védőfelszereléssel, védő- és munkaruhával, valamint
a védőétellel kapcsolatos főbb tudnivalók 246
Az üzemi baleseti sérülteket, foglalkozási betegségben szenvedő
dolgozókat és hozzátartozóikat megillető szolgáltatások 249
Baleseti járadék 250
Rokkantsági nyugdíj 251
Özvegyi nyugdíj 252
Árvaellátás 252
Szülői nyugdíj 253
X. A MUNKÁSELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG 254
A munkásellátási bizottság megszervezése 254
A munkásellátási bizottság munkája 255
A feladatok megosztása 257
A munkásellátási bizottság munkaprogramja 257
A munkásellátási bizottság ülései 258
A munkásellátási bizottság kapcsolatai 259
Vállalati és külső szervekkel 259
Más társadalmi munkabizottságokkal
A kereskedelem társadalmi ellenőrzése 260
A társadalmi ellenőrzés szervezete 260
Ellenőri hálózat szervezése 261
A társadalmi ellenőrök oktatása 262
A társadalmi ellenőrök feladatai 263
A társadalmi ellenőrök jogai 264
Részletfizetéses tüzelőelőleg-akció 264
Az üzemi étkeztetés 265
Az üzemi étkeztetés szervezeti formái 266
Üzemi konyhák létesítése 266
Üzemi konyhák ellenőrzése 267
Részvétel üzemi étkeztetésben 269
Az ételmérgezések bejelentése 270
Gyermekintézmények 270
A gyermekintézmények ellenőrzése 271
A gyermekek után fizetendő térítési díjak 272
A szülői munkaközösségek segítése 273
A munkásszállások ellenőrzése 273
A munkásszállásokra vonatkozó előírások 274
A munkásszállások önkormányzati szerveinek létrehozása 275
Lakáselosztás, különböző lakásépítési formák 275
A lakásépítési formák 275
Az állami támogatás igénybevételével, illetve a teljesen magánerőből épülő lakások építésének szervezése, lebonyolítása 276
Az állami erőből épített lakások elosztása 277
A tanácstól kapott lakások elosztása 277
Az állami támogatás mértéke 278
A magánerőből, illetve állami támogatással építkezők segítése 279
A szervezett munkásszállítás és a dolgozók részére biztosított
utazási kedvezmény 279
A szervezett munkásszállítás 279
A vállalati dolgozók és családjuk vasúti menetdíjkedvezménye 280
XI. A SZAKSZERVEZET ÉS A DOLGOZÓ NŐK 282
Az szb nőbizottságának megszervezése, hatásköre, működtetése 282
Kik legyenek a nőbizottság tagjai? 283
Feladatok a nők érdekképviselete terén 283
Szakképzés, továbbképzés 284
Egyenlő munkáért egyenlő bér 285
Munkavédelmi rendelkezések megtartása, egészségre ártalmas
munkahelyek vizsgálata 286
Anyavédelem 286
Bölcsőde, óvoda 288
A családvédelem és a gyermeknevelés segítése 288
A háztartási munka könnyítése 289
A nőbizottság termelést segítő tevékenysége, a nők politikai
nevelése 290
XII. A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE 292
A nemzetközi összefogás szükségessége 292
A magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenysége 293
A szakszervezeti bizottságok teendői 294
Kölcsönös látogatás, tapasztalatcsere, levelezés 294
Külföldön járt dolgozók beszámolói 295
Előadások nemzetközi kérdésekről 296
A szakszervezet és a békeharc 297
XIII. ALAPSZERVEZETI SPORTTEVÉKENYSÉG 299
Hogyan szervezzék a vállalati sportéletet 300
Személyi, tárgyi és anyagi feltételek 300
A dolgozók bevonása a sportéletbe 302
Asztalitenisz 302
Atlétika 303
Kerékpározás 303
Természetjárás 303
Torna 304
Úszás 305
Sportoljon az is, aki nem versenyez 305
A Kilián testnevelési mozgalom 306
A versenynaptár összeállítása 306
A versenykiírás tartalma 307
A versenyek rendezése 308
Hogyan alakulnak át a sportcsoportok sportkörré 309
XIV. A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 311
A gazdasági felelős feladatai 312
A tagdíjmunkával kapcsolatos feladatok 312
Tagnyilvántartás 317
Az alapszervezet költségvetése 318
A költségvetés összeállítása 318
A költségvetés indokolása 320
A költségvetés jóváhagyása 320
A költségvetés módosítása 321
Az alapszervezetek számvitele 321
A folyamatos könyvelés rendje 323
A Pénztár- és banknapló havi zárása 324
A szakszervezeti bizottság leltári számvitele 325
A pénz- és értékcikk-kezelés szabályai 326
Kötelezettségvállalás 326
Érvényesítés 327
Utalványozás 327
Be- és kifizetés 327
A pénztári bizonylatok megőrzése 328
A pénzkezelés szabályai 328
Értékcikkekkel kapcsolatos tudnivalók 329
Az szb-k beszámolási kötelezettsége a gazdasági és pénzügyi
tevékenységről 330
AZ ALAPSZERVEZETI SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK
ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE 332
Az ellenőrző munka alapvető szempontjai 332
A számvizsgáló bizottság feladatai, szervezete 333
Az alapszervezeti számvizsgáló bizottság jogai 334
Az alapszervezeti számvizsgáló bizottság kötelességei 336
A bizottság munkájának megszervezése 337
A bizottság ülései 338
Hogyan dolgozzék a bizottság 339
A költségvetés szerinti gazdálkodás vizsgálata 339
A pénztár ellenőrzése 340
A pénztári és bankszámadások ellenőrzése 341
A tagdíjmunka ellenőrzése 343
A pénztár- és banknapló ellenőrzése 344
Az ellenőrző munka módszerei 344
A számvizsgáló bizottság beszámolója 345

Témakörök