A szakszervezetek szervezeti élete, a szakszervezeti és a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A bizalmiak megnövekedett szerepe

Előszó

Az elmúlt évben zajlottak le a szakszervezeti választások. Az önmagában is jelentős esemény a tapasztalatok gazdag tárházát adta a mozgalom egésze, különösen a vezető szervek számára.
Amint az várható volt, a szakszervezeti mozgalom belső életének az alakítása, vele együtt a demokratizmus fejlesztése, a jobb, a szervezettebb és főleg a hatékonyabb munka iránti igény az egész időszak alatt a figyelem középpontjában állt. Érthető, hogy ezek a követelmények a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusán is különös hangsúlyt kaptak.
Mivel magyarázható, hogy ezek az igények minden eddiginél jobban a figyelem középpontjába kerültek a választók és a vezető szervek részéről egyaránt?
Az okozati összefüggések önmagukban is figyelemre méltóak. A következőket ezeket vesszük szemügyre:
1. Az egyik ilyen összefüggés az, hogy az elmúlt beszámolási időszakban, tehát a két választás között több jelentős lépés is történt a szervezeti élet erősítése, a demokratizmus fejlesztése érdekében. Kevés olyan beszámolási időszak volt korábban, amikor ilyen jelentőségű és ilyen jellegű lépésekről lehetett számot adni.
Ismeretes, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa után félév múlva született meg a határozat a szakszervezeti csoportok munkájának a továbbfejlesztéséről és a szakszervezeti bizalmiak feladat- és hatáskörének a bővítéséről. Ennek alapján állami jogszabály is rögzítette, illetve pontosította a szakszervezeti bizalmiak jogait. Vissza