A szakszervezetek kulturális, agitációs és propagandamunkája

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Simó Tibor: A szakszervezetek kulturális, agitációs és propagandamunkája ' összes példány

Kiadó:	Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	471 oldal
Sorozatcím:	Szakszervezeti aktivisták kézikönyve
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető	3
A szakszervezetek nevelő munkája, kulturális, agitációs és propagandatevékenysége	5
A szakszervezetek mint a nevelés szervezetei	5
Új követelmények a szakszervezeti mozgalomban	5
Társadalmi és egyéni követelmények a szakszervezeti nevelő munka fejlesztésére	6
A szakszervezeti nevelő munka sajátos területei és főbb céljai	8
A kulturális nevelés, az agitáció és propaganda fejlesztése	13
A szakszervezetek agitációs és propagandatevékenysége	13
A szakszervezeti agitáció és propaganda fogalm	13
A szakszervezetek agitációs és propagandamunkájának helye, szerepe, sajátos vonásai	16
Az általános szakszervezeti agitáció és propaganda főbb ágainak helyzete	18
Új követelmények a szakszervezeti agitációs és propagandamunkában	21
Az agitáció és a propaganda új feladatai	22
Az oktató és felvilágosító munka formáinak, eszközeinek fejlesztése	25
A szakszervezetek kulturális nevelő munkája	26
A kulturális nevelés fogalma	26
A kulturális nevelés sajátos vonásai	28
A kulturális nevelő munka helyzetéről	29
Új követelmények a szakszervezetek kulturális nevelő munkájában	33
Időszerű kulturális feladataink	36
Kulturális nevelő munkánk feltételei	39
A szakszervezeti agitáció és propaganda, valamint a kulturális nevelő munka irányítása, szervezetek kiépítése	40
A szakszervezetek agitációs és propagandamunkájának tartalma, legfontosabb eszmei és politikai célkitűzései	43
A szakszervezetk agitációs és propagandamunkájának jelentősége	43
A dolgozók világnézeti és politikai nevelésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok	49
A marxizmus-leninizmus terjesztése	47
A szocialista erkölcs elterjesztése	49
A szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségek	50
Munka és nevelés	51
Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus	53
Harc az imperialisták fellázítási kísérletei ellen	56
A nacionalizmusban rejlő veszélyek	59
A vallásos ideológia befolyásának leküzdése	60
A gazdaságirányítás reformja sikeres megvalósításának elősegítése	62
A szakszervezeti mozgalom állásfoglalása, legfontosabb célkitűzései	63
Az anyagi és erkölcsi ösztönzők együttes érvényesítése	66
A tudományos, technikai és műszaki ismeretek bővítése	67
Ismertessük országépítő terveinket és eredményeinket, a szocialista országok összefogásának fontosságát	70
Az üzemi, szakszervezeti demokrácia fejlesztése - újabb sikerek forrása	72
A szakszervezeti munka szakterületeivel összefüggő néhány agitációs és propagandalehetőség	75
A szakterületek agitációs és propagandafeladatairól általában	75
A szakszervezetek termelési agitációs és propagandamunkája	76
A szakszervezetek bér- és munkaügyi agitációja és propagandája	78
A szakszervezetek munkavédelmi agitációja és propagandája	80
A társadalombiztosítási és egészségügyi felvilágosító, nevelő munka	82
A magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységével összefüggő agitációs és propagandafeladatok	84
A szakszervezeti munka nyilvánosságának biztosítása	87
Szakszervezeti jogok	89
Véleményezési jog	89
Egyetértési jog	90
Döntési jog	90
Jóváhagyási jog	90
Ellenőrzési jog	90
Kifogásolási (vétó-) jog	91
A bizalmiak és a nevelés	91
A szocialista brigádok és a politizálás	93
Az agitációs és propagandatevékenység főbb módszerei, területei, formái és eszközei a szakszervezeti munkában	94
Az agitáció és a propaganda általános követelményeiről, módszereiről	94
Az agitáció és a propaganda módszerei	94
Mit kell elsősorban ismernei az agitátornak és a propagandistának?	96
Milyen színvonalon szóljon vagy írjon az agitátor és a propagandista?	97
Közöljük világosan, szépen gondolatainkat!	98
Hogyan közeledjünk az emberekhez?	100
Az agitációs és a propagandamunka szervezeti követelményei	101
Az agitáció és propagandaeszközök forrása	102
A szóbeli agitáció	103
Az egyéni agitáció	104
A csoportos agitáció fórumai	104
A szakszervezeti csoportértekezlet
A szakszervezeti taggyűlés	106
A termelési tanácskozás	108
A szocialista brigádértekezlet	108
A társadalmi bíróság	109
Az üzemi röpgyűlés	109
Az üzemi hangoshíradó	110
Az írásos agitáció	110
A szakszervezeti sajtó	111
A Népszava	112
A szakszervezetek lapjai	112
A szakszervezetek lapjainak terjesztése az alapszervezetekben	113
A szakszervezet sajtójának hasznosítása	114
A munkáslevelezés célja és megszervezése	115
Ankétok a szakszervezeti lapokról	117
Az agitációs kiadványok	118
Elnökségi tájékoztatók	118
Aktivisták és bizalmiak tájékoztatói	118
"Válaszolunk a dolgozók kérdéseire" sorozat	119
"Brigádélet" című kiadványsorozat	119
Egyéb tájékoztatók	120
Napilapok, más kiadványok	120
Az agitációs kiadványok felhasználása	121
A faliújság	122
Anyagfeldolgozás a faliújság számára	122
A faliújság szerkesztői és munkájuk	124
Üzemi híradó	125
Az üzemi újság	127
Röplapok, meghívók, műsorfüzetek	128
A szemléltető agitáció	131
Képes, rajzos agitációs kiadványok	132
Plakátok	132
Falitáblák, versenytáblák, grafikonok	133
A kiállítás	134
Filmek	134
A szóbeli propaganda	135
A "Társadalmunk időszerű kérdései" tanfolyamok	136
A tanfolyamok célja, tartalma és helye a nevelő munkában	136
A tanfolyamok működési területe, szervezeti formája és a foglalkoztatások módszerei	137
Az oktatási felelős (bizottság) feladata	140
A propagandisták, vezető propagandisták kiválasztása és felkészítésük rendszere	140
A bizalmitanfolyamok szervezése	143
Tisztségviselők és aktivisták alapfokú képzése	143
Az írásos propaganda	146
A szakszervezeti munka szakirodalma	146
A szakszervezeti irodalom felosztása	146
A szakszervezeti irodalom tervezése, kiadása és terjesztése	148
A szakszervezeti folyóiratok	150
Egyéb folyóiratok	151
Hogyan foglalkozzanak a szakszervezeti kiadványokkal az alapszervezetekben?	152
A kiadványok eljuttatása, a felhasználás ellenőrzése	153
A kézikönyvtár	153
Könyvbeszerzés és kapcsolat a kiadóval	154
A kiadványok propagandája	154
Szemléltetés a propagandában	155
Oktatótáblák	156
Oktató- és ismeretterjesztő filmek	156
Makettek, modellek	157
A szakszervezetek irodalmi nevelési feladatai	159
Az olvasás, a könyv és a könyvtár szerepe a művelődésben	159
A szakszervezeti könyvtárak	160
A könyvtárak fő feladatai	161
Saját könyvet olvasnak vagy könyvtárit?	163
Könyvtári hálózat, könyvtárközi együttműködés	164
Könyvtártípusok	165
Központi és körzeti könyvtárak	166
Önálló könyvtárak	166
Letéti könyvtárak és könyvkölcsönzők	167
Fiók- és műhelykönyvtárak	167
Művelődési otthonokban működő könyvtárak	168
Az üdülők könyvtárai	168
Olvasótermek, hírlapolvasók	168
Gyermek- és ifjúsági könyvtárak	169
A könyvtárak működési feltételei	169
A könyvállomány	169
A könyvtár helyisége	173
A könyvtáros	174
A könyvtárak nevelő munkája	175
Igényfeltárás	175
Igénykeltés	177
Az olvasók kiszolgálása	180
A könyvtári munka irányítása és ellenőrzése	183
Az irodalmi nevelés egyéb eszközei	185
Üzemi, vállalati könyvterjesztés	186
Olvasás más könyvtárakban	186
Irodalombarát körök	187
A dolgozók véleményének összegyűjtése	188
A szakszervezetek művészeti nevelési feladatai	189
A művészetek és a művészeti nevelés szerepe, megítélése napjainkban	189
A hivatásos művészetek propagandája	193
Közönségszervezés	194
Művészetpropaganda és közönségszervezés a munkahelyeken	195
A vélemények összegyűjtése	198
A munkás-művész kapcsolatokról	199
A műkedvelő művészeti mozgalom	200
Nevelő munka a művészeti csoportokban	202
A programok összeállítása	203
A művészeti csoportok szervezeti élete	204
A különböző művészeti csoportok szakkérdéseiről	206
Énekkarok	206
Zenekarok	207
Szíjátszók, irodalmi színpadok	208
Tánccsoportok	210
Képző- és iparművészeti körök	212
Díszítőművészet	213
Bábjáték	214
Fotokörök, amatőr filmstúdiók	215
Műsoros rendezvények szervezése	217
A szakszervezetek tennivalói az általános és a szakműveltség fejlesztése érdekében	220
Az iskolarendszerű és az iskolán kívüli művelődés fontossága és sajátosságai	220
Az iskolarendszerű felnőttoktatás	221
Az iskolán kívüli művelődés	223
A dolgozók iskolarendszerű továbbtanulásának tervszerű szervezése	225
Szervezési teendők	225
A továbbtanulók segítése	228
Az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevők segítése	230
A dolgozók iskoláinak szervezeti felépítése	233
Általános iskola	233
Gimnázium	236
Középfokú közgazdasági, mezőgazdasági és ipari technikumok	238
Felsőfokú oktatás	239
Pedagógiai propaganda a fiatalok helyes pályaválasztása és a munkásfiatalok továbbtanulása érdekében	239
Pedagógiai ismeretterjesztés szülőknek	239
Küzdelem a lemorzsolódás ellen	240
Pályaválasztási tanácsadás	241
A munkás-paraszt tanulók segítése	242
A tudományos ismeretterjesztés jelentősége, szervezeti és formai kérdései	243
A tudományos ismeretterjesztés célja és feladata	243
Az ismeretterjesztés formái	247
A műszaki ismeretterjesztés	249
Szakmai tanfolyamok	250
Az ismeretterjesztés módszertani kérdései	252
A vállalati oktatási és ismeretterjesztési tanácsok feladata és munkamódszere	256
A művelődési intézmények feladatai a szocialista kultúra terjesztésében, a szabadidő célszerű felhasználásának elősegítésében	259
A művelődési intézmények szerepe a szakszervezetek nevelő munkájában	259
A szakszervezeti művelődési intézményhálózat kialakulása	259
A művelődési intézmények fogalma, szerepe és jelentősége	260
A művelődési intézmények alapvető feladatai	261
Az intézmények nevelési céljai	261
Az általános és a szakmai műveltség fokozása	262
Irodalmi és művészeti ízlésformálás	263
A társas együttlét lehetőségeinek megteremtése, közösségi nevelés	264
A szórakozás megszervezése	265
A művelődési intézmények típusai	267
Besorolás a működés hatóköre szerint	268
Klubkönyvtár	268
Művelődési ház	270
Művelődési központ	271
A fenntartó szervek szerint csoportosított intézménytípusok	273
Szakmai jellegű intézmények	273
Szakmaközi intézmények	275
A közös fenntartású művelődési intézmények	275
A népművelés megyei központjai	278
Az intézmények működésének jellege	280
A művelődési intézmények munkájának szervezeti keretei	281
A fenntartó és működtető szervek irányító, ellenőrző munkája	282
A társadalmi vezetőség feladatai	285
A szakbizottságok munkája	287
A munkaterv	288
Az intézmény kapcsolatai az állami és társadalmi szervezetekkel	291
A nyilvántartás és a munkanaplók vezetése	292
A művelődési intézmények gazdálkodásának alapelvei	293
A költségvetés	293
Az intézmények bevételei	296
A kiadások megtervezése	297
A pénzügyi és a bizonylati fegyelem	300
A számvizsgáló bizottság tevékenysége	302
A kulturált pihenés és szórakozás lehetőségeinek megteremtés a művelődési intézménnyel nem rendelkező alapszervezetekben	304
A szabad idő növekedéséről, a kulturált pihenés és szórakozás megszervezéséről	304
A szórakoztató rendezvények szervezésének lehetőségei	307
Az üzemen belüli lehetőségek kihasználása	308
Klubszoba	308
Kultúrterem	309
Tanácskozó helyiség	309
Étkezde	310
Szórakoztató rendezvények vállalaton kívül	310
Kirándulás	310
Városnéző séta	311
Kiállítás- és színházlátogatás	311
Egyéni kedvtelések	311
Együttműködés a közeli művelődési intézményekkel	312
A szórakozást nyújtó alkalmak szervezéséről	314
Szakkörök, kirándulások	314
A klubélet kialakításáról	315
A televízió és a film	317
Táncos összejövetelek	319
A kulturális, agitációs és propagandamunka tervezése és szervezése	321
Az alapszervi szakszervezeti tanács és szakszervezeti bizottság irányító munkája	321
Társadalmi munkabizottság	322
A kulturális, agitációs és propagandabizottságok feladata, szervezete és munkamódszere	324
Munkaprogramok és munkatervek készítése	328
Az éves munkaprogram készítése	329
A kulturális, agitációs és propagandabizottságok kapcsolatai és együttműködésük a munkahelyen és a lakóterületen	332
A bizalmiak és a szocialista brigádvezetők bevonásának fontossága és módja	335
Függelék
Kivonat a Magyar Szakszervezetek XXI. Kongresszusának határozatából (III. fejezet)	341
A SZOT elnökségének határozata a szakszervezetek agitációs, propaganda- és kulturális tevékenységének továbbfejlesztésére	344
A SZOT elnökségének határozata a szakszervezeti tagok, akitívák, tisztségviselők képzésének és továbbképzésének egységes rendszerére	369
A SZOT elnökségének határozata a szakszervezeti művészeti tömegmozgalom egyes kérdéseiről, a művészeti együttesek helyzetéről és a továbbfejlesztés irányáról	378
A szakszervezeti könyvtárak működési szabályai	387
A szakszervezeti könyvtári hálózatok szervezeti szabályzata	395
Irányelvek a szakszervezeti könyvtárak munkájának megjavítására	404
Irányelvek az üzemi könyvterjesztéssel kapcsolatos szakszervezeti feladatokra	411
A szakszervezeti könyvtárak létszámnormái	414
Irányelvek az üzemi felnőttoktatási, ismeretterjesztési és műszaki propagandatevékenység összehangolására, tervszerűségének biztosítására	416
A munkaügyi miniszter 15/1967. (XI. 18.) MüM számú rendelete a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről	422
A SZOT és a Művelődésügyi Minisztérium közös állásfoglalása az ipari munkásság üzemi szakirodalmi ellátásának megjavításában	429
Az művelődésügyi miniszter 105/1968. (MK. 1.) MM számú utasítása a művelődési otthon jellegű intézmények továbbfejlesztéséről	433
Útravaló a művelődési otthon jellegű intézmények besorolásának végrehajtásához	440
A művelődésügyi miniszter és a SZOT elnökségének 202/1965. (MK. 18.) MM-SZOT számú együttes utasítása a megyei (fővárosi) művelődési házak szervezéséről és működéséről	449
A művelődésügyi miniszter 181/1963. (MK. 23.) MM számú utasítása az egyes népművelési intézményi munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítésről	451
A művelődésügyi miniszter 4/1965. (V. 15.) MM számú rendelete a művelődási otthonok és a közművelődési könyvtárak közös fenntartásának egyes kérdéseiről	456

Témakörök

Szociológia > Szervezetszociológia > Szakszervezetek
Történelem > Politika > Ideológiák > Kommunizmus > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem