A szabadság reményében

Fülszöveg

Miklós Péter történész, intézményvezető, címzetes főiskolai tanár. A Szegedi Hittudományi Főiskolán 2002-ben hittanár, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2004-ben történelem szakos bölcsész és tanár diplomát szerzett. Politikatörténeti tárgyú értekezését 2012 decemberében védte meg a Szegedi Tudományegyetem történettudományi doktori iskolájában (a Magyarország 16-20. századi eszmetörténete alprogramban), amivel summa cum laude minősítésű doktori (PhD) fokozatot szerzett. 2004 óta egyetemi oktató, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának adjunktusa és a Kodolányi János Főiskola címzetes főiskolai tanára. 2015 elejétől a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője. Tizenhárom önálló könyve és több mint négyszáz publikációja jelent meg (szaktanulmányok, forrásközlések és recenziók, valamint ismeretterjesztő és közérdekű publicisztikai írások).
Miklós Péter ebben a kötetében az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc folyamán jelentkező... Tovább

Fülszöveg

Miklós Péter történész, intézményvezető, címzetes főiskolai tanár. A Szegedi Hittudományi Főiskolán 2002-ben hittanár, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2004-ben történelem szakos bölcsész és tanár diplomát szerzett. Politikatörténeti tárgyú értekezését 2012 decemberében védte meg a Szegedi Tudományegyetem történettudományi doktori iskolájában (a Magyarország 16-20. századi eszmetörténete alprogramban), amivel summa cum laude minősítésű doktori (PhD) fokozatot szerzett. 2004 óta egyetemi oktató, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának adjunktusa és a Kodolányi János Főiskola címzetes főiskolai tanára. 2015 elejétől a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője. Tizenhárom önálló könyve és több mint négyszáz publikációja jelent meg (szaktanulmányok, forrásközlések és recenziók, valamint ismeretterjesztő és közérdekű publicisztikai írások).
Miklós Péter ebben a kötetében az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc folyamán jelentkező olyan egyéni és közösségi cselekvési formákat igyekszik bemutatni, amelyek célja a kommunista diktatúra megszűntetése és a demokratikus Magyarország megteremtése volt. Ezek körében kerül bemutatásra például a szegedi fiatalok által létrehozott Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a forradalmi időkben újrainduló Kecskeméti Lapok című újság szerkesztősége, vagy a katolikus egyház vezetésének az ötvenhatos forradalommal való szolidaritása. Mindezeken kívül a forradalom ismert alakjai - köztük Bibó István államminiszter, Hamvas Endre csanádi püspök, Baróti Dezső irodalomtörténész professzor - mellett olyan, eddig a történeti emlékezetben helyet nem kapó szereplők életpályája is olvasható a könyvben, mint a szegedi egyetemista Putnik Tivadaré, aki először követelte - már 1956. október 16-án - a nyilvánosság előtt a szovjet csapatok hazánkból való távozását. Vissza