A superintendensi intézmény a skót református egyházban

Előszó

A kálvini reformáció XVI. századi egyházalkotmányának egyik sajátságos és még beható vizsgálatra váró jelentkezési formája a különböző egyházakban a látszólagos egyezés ellenére jelentős különbségeket mutató superintendensi intézmény. Skóciában hosszabb időn át végzett tanulmányaim közben találkoztam skót egyháztörténelmi munkákban a XVI. századi skót superintendensi intézményre vonatkozó számos utalással, amelyek azonban amennyire érdekesek, épannyira futólagosak és egymásnak nem ritkán ellentmondóak lévén, érdeklődésem egyre inkább felébredt a skót superintendensi intézmény történetének közelebbi megvizsgálása iránt. Kialakult az a probléma, hogy miután a superintendensi intézmény a magyar református egyházszervezetben kezdettől fogva fennmaradt, a kálvini reformáció a maga két szélső - keleti és nyugati- pólusán: Skóciában és Magyarországon milyen hasonlóságokat vagy eltéréseket mutat fel a superintendensi intézmény speciális kérdésében.
Ahoz azonban, hogy a skót és magyar protestáns superintendensi intézmény között ezt az összehasonlítást megtehessük, szükségessé vált az előbbi eredetének és fennállásának részletes megvizsgálása. Ennek a vizsgálódásnak különös érdekességet és aktualitást kölcsönöz az a körülmény, hogy Skócia prófétai lelkű reformátora, az eredeti elgondolásokkal alig rendelkező, ellenben mestere elveihez odaadó hűséggel ragaszkodó Kálvin-tanítvány, Knox János, több évi genfi tartózkodásából hazatérve, a skót református egyház számára - amely egyébként kezdetétől fogva a prezsbiteri egyházkormányzat igazi hazájának számított - még az évben szerkesztett és azonnal életbe is léptetett egyházalkotmányi tervezetében helyet szánt a superintendensi intézménynek. Míg ilyen módon figyelmünket azok felé a hatások felé kellett irányítani, melyek megindokolják Knox emez, első pillanatra meglepő eljárását, a továbbiakban - főként annál a sajátságos körülménynél fogva, hogy a skót református egyháztörténelmen végighúzódó presbiteriánus és episcopalista - szóbeli és irodalmi - viták közben, a saját igazának a bizonyítása végett, mindkét párt egyformán hivatkozott a XVI. században megvolt superintendensi tisztségre, - a superintendensek tényleges tevékenységi körét, tisztségük állandó, vagy átmeneti, esetleg hatalmi jellegét kellett vizsgálat tárgyává tenni. Gyakorlati aktualitást kölcsönzött munkánknak egyrészről az a körülmény, hogy a jelenlegi skót református egyházkormányzat, többek részéről hangoztatott, bizonyos nehézkességének megszüntetése végett ujabban gondoltak némelyek a XVI. században, véleményünk szerint, jól bevált superintendensi intézmény felújítására, másrészről az utóbbi időkben egyre többet hangoztatott anglikán-skót közeledés gyakorlati keresztülviteléhez, az unió ügyét szolgáló konferenciák a tervbevett közös szervezet egyik konkrét alapjául a Knox superintendensi intézményét jelölték meg.
Dolgozatunk első (I.) részében foglalkoznunk kell tehát azokkal a kérdésekkel, melyek a skót superintendensi tisztség eredetének problémájával állanak kapcsolatban, a második (II.) részben magát az intézményt tesszük vizsgálat tárgyává, úgy amint az a gyakorlatban érvényesült, míg dolgozatunk harmadik (III.) részének célja, rávilágítani a magyar protestáns és különösen a református superintendensi intézmény történetére a XVI. században annak bemutatása végett, hogy a skót és magyar kálvini reformáció, a látszólagos hasonlóság mellett is, mily különféle egyházalkotmányi tisztségeket hozott létre. Munkánk módszerére nézve meg kell még jegyeznünk, hogy a skót superintendensi intézmény kérdése eddig még - tudomásunk szerint - feldolgozásra nem került és különösen dolgozatunk II. részére vonatkozó értesüléseinket egykorú, bár nyomtatásban többnyire megjelent és XVII. századi leginkább szórványos feljegyzések alapján állítottuk össze. Vissza