A sumír, ural-altaji, magyar rokonság kutatásának története I.

Előszó

A Studia Sumiro-Hungarica sorozat most megjelent 3. és készülő 4. kötetével régi hiányt szeretnénk pótolni. A múltban több munka jelent meg amely az általános sumírológia történetét foglalta össze, ezek közül a legalaposabbak Weissbach (1898), Sayce (1908) és Varga Zsigmond (1942) munkái. Soha nem jelent meg azonban olyan tudománytörténeti munka, amely kifejezett célul tűzte ki, hogy összefoglalva ismertesse, sőt mi több, facsimile formában újra kiadja annak a több, mint százhúsz éve megindult kutatási iránynak az eredményeit, amelyek a sumír nyelv és kultúra kapcsolatát vizsgálják az ural-altaji népek, köztük a magyar, nyelvével és kultúrájával. Úgy véljük, ezt a hiányt most e sorozat köteteivel pótoljuk. E munka folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy ez az anyag ritkaságánál fogva igen nehezen hozzáférhető és sok esetben már csak egy-egy példány található Európa és Észak-Amerika nagy magán- és közkönyvtáraiban. Ehhez járult az, hogy a száz éves papírok közül sok már málladozó, töredező állapotban van. Nem elégedtünk meg tehát az anyag szokásos ismertetésével, hanem mindazt, amit metodikusan, négy év munkájával sikerült felkutatnunk erről a területről, facsimile kiadásban könyvünk gyűjteményes részébe foglaltuk. Olyan munkák esetén melyek más kérdésekkel is foglalkoztak, vagy nagy terjedelműek voltak, arra kényszerültünk, hogy a legfontosabb, könyvünk célkitűzéseivel megegyező részeket válasszuk csak ki és foglaljuk a gyűjteménybe. Ilyenkor a közölt részek között hagyott dupla sorköz jelzi, hogy azok nem szorosan egymás után következtek, a hiányzó részek általános tartalmára azonban a könyv szövegében röviden kitértünk. Nem kétséges tehát, hogy az idevonatkozó munkák újrakiadása olyan mentés volt, amely a 23. órában történt. Vissza