A sujtásos küsz

Előszó

Amikor másodéves egyetemi hallgató koromban elhatároztam, hogy én bizony halakkal akarok foglalkozni, kihez máshoz vezetett volna az utam, mint Gyurkó István tanár úrhoz, a kolozsvári halbiológus iskola megalapítójához. Pista bácsi meghallgatta kérésemet, majd elővett néhány méretes uborkás üveget, amelyek tele voltak a munkaközössége előző kiszállásain a Marosból és mellékvizeiből begyűjtött apró halacskákkal. Mint utóbb kiderült, sujtásos küszök voltak. Mivel formalinban tárolták őket, elszíntelenedtek, így szinte semmit nem mutattak eredeti szépségükből. A mellettük talált, befogásuk helyét és idejét feltüntető cédulákból kiderült, hogy a folyók gyors folyású hegyi és dombvidéki szakaszán gyűjtötték őket, így nem csodálkoztam, hogy én, aki síkvidéken nőttem fel, eddig csak szakkönyvek, atlaszok rajzain találkoztam velük. A professzor kezembe adott egy viharvert preparáló mikroszkópot, aminek objektívjeit cserélgetni kellett a különböző nagyítási fokozatok eléréséhez, megismertetett a torziós mérleg használatával, s elmagyarázta, hogy mi lesz a feladatom. Ettől kezdve minden szabad percemben a küszök hosszát, tömegét mértem, ikráikat számoltam, emésztőcsatornáikat boncoltam, béltartalmukat szortíroztam, a táplálékkomponenseket határoztam, mértem. A rengeteg kapott adatot aztán közösen dolgoztuk fel.
Hatalmas munka volt, de megérte, hiszen ebből készült el az államvizsga-dolgozatom, s a professzor és tanársegédje mellett társszerzőként az én nevem is ott szerepelt a megjelentetett publikációkban! Később, a kiszállások során már alkalmam volt gyönyörködni eme apró, legfeljebb arasznyi hosszúságúra megnövő halacska élénk színeiben, fürge mozgásában. Nagy élmény volt az is, amikor Máramarosszigeten, az Iza felett átívelő lengőhídon állva a tiszta, átlátszó vízben a küszraj koordinált mozgását figyelhettem, s láthattam, amint villámsebességgel csapnak le minden apró morzsára, ami a víz felszínére hullik. Ez a mutatós kis hal a tiszta, sebes folyású vizeket kedveli, így akváriumi tartása nem jöhet számításba. Gazdasági jelentősége sincs, legfeljebb a gyermekek horgásszák. Ahol kedvező körülményekre talál, még szép számban megtalálható vizeinkben, így nálunk nem élvez védettséget, pedig élőhelyét számos károsító emberi hatás fenyegeti. Környezetszennyezés, kavicsbányászat, a partmenti erdők kitermelése, völgyzáró gátak építése, vízszabályozás és a partok lebetonozása csak néhány ezek közül. Vissza