Szili József: Előszó | 9 |
Bojtár Endre: Az irodalmi mű értéke és értékelése | 13 |
Az értékelés tudományossága | 13 |
A tudomány tudományossága | 16 |
Három "határszemle" a tudás és a nem tudás határain | 19 |
Néhány szó az irodalmi műről | 19 |
Olvasás közben (Szöveg és mű) | 25 |
Olvasás után | 36 |
Az élménycsúszda három szakasza | 39 |
Az értékelés | 41 |
Az értelmezés | 49 |
A leírás | 53 |
Az elmélkedés paradoxonai kiolthatják egymást | 55 |
Horváth Iván: A három verselmélet (Három példán bemutatva) | 57 |
A költészettan tárgya | 57 |
Marót Károly költészetszemlélete | 59 |
Marót Károly és József Attila elméletei a költői nyelvről | 64 |
A transzcendencia | 69 |
Összefoglalás | 75 |
A nyelvészet tárgya | 75 |
Az egyetemesség ígérete a generatív verstanban | 75 |
A szintaxisra épülő metrika | 91 |
Összefoglalás | 98 |
Az irodalomtörténet tárgya | 99 |
Metrikai egyezmények | 99 |
A metrikai egyezmények kutatása | 102 |
A régi magyar vers új meghatározása | 105 |
Bábeli könyvtár | 105 |
Összefoglalás? Körforgás! | 107 |
Corpus Poeticarum | 108 |
Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi mű alaktani hatáselmélete | 113 |
Elvi megfontolások: nyelvészet és poétika | 113 |
A retorikai alakzatok mibenléte: tudománytörténeti kitekintés | 119 |
Morfológiai és szintaktikai alakzatok | 124 |
Szemantikai alakzatok | 131 |
Kronotoposzok | 136 |
Nézőpont és beszédhelyzet | 142 |
Cselekmény | 149 |
Összegzés helyett | 152 |
Szili József: Az irodalom mint folyamat | 153 |
Az irodalmi mű mint folyamat | 154 |
Az irodalmi mű időbeli létezése | 155 |
A láthatatlan középpont | 157 |
"A jelentés, akár a forma, végtelenül nyitott", avagy a kritika szövegaktivizáló fordulata | 161 |
Az ún. "irodalmi folyamat" | 166 |
Időbeli lefolyás szinkrón vetületben | 167 |
Az irodalmi folyamat mint rendszer | 169 |
Az irodalmi folyamat egy modellje | 171 |
Irodalomfolyamatok | 175 |
Az út az irodalomfolyamatok hipotéziséhez | 176 |
Irodalomfogalmak és irodalomfolyamatok | 178 |
Az irodalomfolyamatok rétegződése és az irodalmak folytonossága | 184 |
A magyar irodalom folytonosságának kezdetei | 186 |
Hipotézis az ősi szóbeliség "irodalmi" műfajairól | 186 |
Az anyanyelvi írásműveltség kialakulása | 186 |
Az irodalmi műalkotások sorának kezdete | 188 |
A közrendű irodalmiság rétegei | 188 |
A magyar irodalom intézményes folytonosságának kezdete | 190 |
Az irodalomtörténeti folytonosság dimenziói | 190 |
Ideatív és szociológiai kontinuitás és diszkontinuitás | 192 |
Az irodalomképzet dimenziói | 194 |
Kálmán C. György: A beszédaktus-elmélet és az irodalomelmélet | 199 |
Az irodalomtudományi strukturalizmus és az új szemléletek jelentkezése | 199 |
A strukturalizmus néhány alapelve | 200 |
A beszédaktusok elmélete és a strukturalizmus | 209 |
A beszédaktus-elmélet és az irodalomelmélet összekapcsolása | 212 |
Az összekapcsolás elméleti kérdései | 212 |
A beszédaktus-elmélet alkalmazásai | 215 |
Az irodalmi szöveg jelentésének megközelítései | 222 |
Szövegre irányuló megközelítések | 224 |
Kommunikációra irányuló megközelítések | 227 |
Távolabbi tanulságok | 237 |
Veres András: Irodalomértelmezés és értékorientáció | 239 |
Problémák | 239 |
Közelítések | 244 |
Az értékértelmezés területeiről és irányairól | 245 |
A hatvanas-hetvenes évek magyar értékkutatásai | 264 |
Értékek | 286 |
Az irodalmi mű értékalakzatai | 286 |
Kiegészítő megjegyzések az esztétikai minőségek kérdéséhez | 307 |
Bibliográfia | 311 |
Névmutató | 329 |
Tárgymutató | 336 |