1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A stílus

Kritikai antológia

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az „Építészetelmélet a 20. században" antológia harmadik kötete a stílus kérdésével foglalkozik. A stílus az építészettörténet alapvető kategóriája, s a mai építészetelméletben és az építészeti... Tovább

Előszó

Az „Építészetelmélet a 20. században" antológia harmadik kötete a stílus kérdésével foglalkozik. A stílus az építészettörténet alapvető kategóriája, s a mai építészetelméletben és az építészeti vitákban nagyobb figyelmet érdemelne. Ha az építészek ma stílusról beszélnek, sokszor csak azért teszik, hogy elhatárolják magukat ettől a fogalomtól. Úgy érzik, hogy egy stílus elfogadása korlátozná a realitás meghatározó erejét, nem engedné érvényesülni fontosabb gazdasági vagy szociális befolyásoló tényezők közvetlen hatását. Pedig nyilvánvaló, hogy a stílus befolyásolja mindennapjainkat, hiszen az öltözködéstől és lakberendezéstől a gesztusokig állandóan stílusunkat keressük. Azt sem kell különösebben bizonygatni, hogy a divattervezők, az étteremláncok vagy a sztárépítészek sikere elválaszthatatlan azonnali felismerhetőségüktől, s ez stilisztikai eszközöket követel. A stílus mint építészetelméleti fogalom kerülése, ugyanakkor annak fontossága, mint egy gondolat formává alakulásának szükségszerű következménye és az identitás felismerhető jele, egyazon érem két oldala. Ezért könyvünk nem az építészeti stílusokról, keletkezésükről és jellemzőikről szól, hanem szélesebb perspektívából közelíti meg a stílus problémáját. Bemutatja a fogalom értelmezésének változását a 20. században, bár az előzmények visszanyúlnak a 19. századba, amikor a stílust a figyelem középpontjába állították. Vajon következmény-e a stílus, a történelem, a korszellem kényszerítő erejének a kifejeződése, vagy az építőművész kreatív, alkotó szellemének, fantáziájának a terméke, amely képes akár a korszellem ellenében is alapvetően új, egységes formarendszert kialakítani? Ezek a kérdések a 20. század elején a modern építészet áttörése előtt, majd krízise során, a posztmodern építészettel váltak újra időszerűvé.
Könyvünk kiindulópontja annak a német nyelvű szöveggyűjteménynek a stílussal foglalkozó fejezete, amely 2003-ban, majd újabb kiadásban 2006-ban Architekturtheorie im 20. Jahrhundert. Eine kritische Anthologie (Építészetelmélet a 20. században. Kritikai antológia) címmel jelent meg. Ebben a válogatásban kilencven szerző száz forrásszövegét, illetve szövegrészletét gyűjtöttük össze öt témakörben, amelyek mindegyike alapvető az építészeti gondolkodás számára: stílus, tér, természet és technika, monumentalitás, valamint az építészet helye. E témákat nem lehet egymástól teljesen elkülöníteni. Gyakoriak közöttük az áthallások és összefonódások az egyes írásokban; ezeket az interferenciákat lényegesnek tartjuk. A témaköröket átfogó esszék ismertetik, a hozzájuk válogatott húsz-húsz szöveg előtt pedig szerzőiket bemutató és írásaik lényeges pontjára rámutató rövid bevezetők találhatók.
Magyar fordításban az ötkötetesre tervezett sorozatban először a Monumentalitás fejezet jelent meg önálló kötetben 2006-ban, majd ezt követte 2007-ben A tér, immár magyar szerzők szövegrészleteivel kiegészítve. A stílus c. kötetben ezt a gyakorlatot folytattuk, szintén kibővítettük magyar szerzők: Lechner Ödön Medgyaszay István, Molnár Farkas építészek és Németh László író kulcsfontosságú szövegeivel, illetve szövegrészleteivel. így az időrendben egymást követő 25 írásból tárgyunkról teljesebb körkép bontakozik ki a hazai olvasó előtt. Első szerzőnk, Gottfried Semper német építész és építészetteoretikus a 19. században élt és alkotott, az utolsó, Sanford Kwinter amerikai építészetteoretikus a 20. század közepén született. A 20. századot átfogó szövegek spektruma nem „egyenletes", megfigyelhetők benne „sűrűsödések", amikor néhány éven belül több fontos írás jelent meg. Vissza

Tartalom

Előszó 6
Moravánszky Ákos: Stílus, márka, identitás 8
1. Gottfried Semper: Az építészeti stílusokról (Részlet) 45
2. Eugene-Emmanuel Viollet-le-Duc: Stílus (Részletek) 53
3. Alois Riegl: A geometrikus stílus (Részlet) 61
4. Otto Wagner: A stílus (Részletek) 6?
5. Adolf Hildebrand: Megjegyzések a méretarányok jelentőségéről az építészetben (Részlet) 75
6. Hermann Muthesius: Stílusépítészet és építőművészet (Részlet) 81
7. Hendrik Petrus Berlage: Gondolatok a stílusról az építőművészetben (Részlet) 8?
8. Lechner Ödön: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz (Részletek) 94
9. Medgyaszay István: A vasbeton művészi formájáról (Részlet) 101
10. Georg Símmel: A stílus problémája (Részletek) 111
11. Adolf Loos: Ornamens és bűnözés (Részletek) 119
12. Théo van Doesburg: A stílus akarása (Részletek) 12?
13. Molnár Farkas (és munkatársai): KURI-manifesztum 135
14. Le Corbusier: Szem, amely nem lát... I. A gőzhajók 141
15. Hugo Haring: Utalc a formához 151
16. Leo Adler: Az építőművészet mint esemény (Részletek) 159
17. Ludwíg Hilberseimer: Nagyvárosi építészet (Részlet) 16?
18. Josef Frank: Az új stílusról (Interjú) 1?5
19. WalterCurt Behrendt: Az új építőstílus győzelme (Részletek) 185
20. Peter Meyer: Modernitás és tradíció 193
21. Németh László: Magyar építészet 199
22. Robert Venturi, Denise Scott Brown, Steven Izenour: Tanuljunk Las Vegastól (Részletek) 211
23. Alan Colquhoun: A historizmus három fajtája 229
24. Rem Koolhaas: A jelleg nélküli város (The Generic City) (Részlet) 245
25. Sanford Kwinter: A vidám tudomány (Mi az élet?) 253
Névmutató 262
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem