A sport története II.

Fülszöveg

A századfordulót követő társadalmi-gazdasági fejlődés, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének következtében új szükségletek, igények és lehetőségek születtek az emberi életmegnyilvánulások valamennyi területén. Ennek a távolról sem egységes arculatú legújabbkornak különleges jelentősége van a testkultúra történetében is. Megkezdte térhódítását a testkultúra társadalmi szerepének, eszményének új, valóban humanisztikus értelmezése. A fizikai képességek egyoldalú kifejlesztési módját mindinkább felváltotta a sokoldalú felkészítés. Napirendre került az emberiség szellemi és fizikai fejlődése közötti évezredes aránytalanság felszámolása. Megértek a feltételei annak, hogy az ember fizikai képességeinek maximális kihasználásával önmagát is tudatosan alakítsa a megváltozott környezetnek megfelelően. Nem utolsósorban átmenetet jelentett ez a kor egy olyan jövőbe, amely el tudja tüntetni a világ kulturális térképéről a testkultúra azon fehér foltjait is, amelyeket Afrikában, Ásziában, Dél- és Közép-Amerikában az elmúlt évszázadok gyarmatosítása okozott.
E humanisztikus törekvések, a testkultúra új eszményének érvényrejutását számos tényező keresztezte és hátráltatta. Egyfelől szembe kellett szállnia mindazon visszaélésekkel, amelyeket a fasizmus, illetve a militarizmus körei követtek el, másfelől bonyolította és bonyolítja a helyzetet az, hogy éppen a civilizáció legfejlettebb központjaiban léptek fel azok az ellentmondások, amelyek a testkultúra funkcióját, belső tartalmát kezdték eltorzítani. (Elidegenedés, áruvá-válás stb.) Ugyanakkor a szocialista országokban megszilárdultak az átalakulás társadalmi-gazdasági feltételei. Határaikon túl is gyűlik az anyagi és technikai bázis, történelmi tapasztalat, amely lépésről lépésre közelebb viszi az emberiséget a fentiekben vázolt problémák megoldásához. Vissza