A spekulativ természettudomány alapgondolatai mint az egységes érzetfilozofia rendszere

Tartalom

Előszó III
Bevezetés I
A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai.
1. §.
Az érzéki tapasztalás, vagyis az érzéklet alapmegvilágítása. Kettős jelensége: az érzet mint tisztán tárgyi, fizikai, nemtudatos, abszolút és magánvaló - s a képzet, mint alanyi, psychikai, tudatos, relatív és ismereti jelenség. Filozofiánk érzetszemléletének különbsége az eddigi filozofiák érzetszemléleteitől. Különböző ismeretelméleti megoldások összehasonlítása álláspontunk megoldásaival. A Kant ismeretelméleti tehetetlenségének
közelebbi megvilágítása. Az érzeti, fizikai világ alapsajátságai, szemben a képzeti, psychikai jelenségvilággal. Feuerbach lángeszű sejtelmei a jövő filozófiájáról 21-49
2. §.
Az érzet, mint létforma, maga a valóságos és reális téridő; s a képzet, mint tudásforma, maga a gondolati és ideális téridő. A Kant térés időfelfogásának egyoldalúsága és zavarossága. Valóban képtelenség-e a térnek és időnek realitása? A valóságos és reális téridő, szemben a gondolati és ideális téridővel. Az ismeretelmélet alapkérdésének többféle megfogalmazása. A térnek és időnek realitása csak magának az anyagnak és erőnek más szavakkal való kifejezése. A materializmus létalapja és ismeretelméleti tehetetlensége. Összefoglalás 50-70
Természetfilozofiai alapmeghatározások.
1. §.
A létvalóság alkotó alapelemei az úgynevezett atomvonalfeszültségek. Őbennök teljesen adva van az egész létvalósági önérvényesülés. Velök szemlén nincs és nem is lehet subsistentiális kérdés többé. Az ő tényök a priori és tapasztalhatóságuk többi társaikkal való nagy tényközösségök relativitásában apodiktikus. Atomelméletünk alapmegvilágítása az eddigi atomelmélettel szemben. A mai természettudománynak nemtudatos atomigazolása és érzékeltetése. Az úgynevezett »atomsúly« értelme. A súly és sűrűség azonossága. A mai chemiai elemek ugyanazonegy anyagból való leszármaztatására irányuló törekvések jelentősége. Tévedések megvilágítása álláspontunkról: nem a különböző atomok mibenléte magyarázandó az ugyanazonegy anyagból, hanem épp megfordítva a különböző anyagoké, az őseredetileg egyformán szabad és nagy atomokból. Álláspontunk feladata az eddigi természettudományok feladatával szemben 71-90
2. §.
A természetvilág csak az egymással ellenfeszültségben álló atomvonalfeszültségekből alakult. Minden létvalóságnak az atomvonalfeszültségek relativitása az alapja. Az atomvonalfeszültségek alaptulajdonságai. Ellentérbeliségüknek egyedül gondolható két módozata: a relativ összfeszültségi állandóságnak és módosulásnak alaptörvénye. A molekulák és molesek érzékeltetése. A moles a) mint a legritkább anyagi pont, vagyis
az anyagi testtömegnek legprimitívebb elemi alakulata, b) mint a legtömöttebb anyagi pont, vagyis az anyagi testtömegnek legkifejlettebb elemi alakulata. Középtömöttségű molesfeszültségek. Az egymást szög alatt támadó atomvonalfeszültségek egymást segítő vagy gátló önérvényesülésének törvénye, A test csak molesmultiplikáció. A test mibenlétének titka csak a moles mibenlétével és mibenlétében állapítható meg. A halmazállapot mibenléte az atomvonalfeszültségek molekulán és molesen belül mutatkozó viszonyainak megvilágításában. Az atomvonalfeszültségeknek lehetséges négy viszonya, úgy mint: szilárd légnemű, cseppfolyós és átmeneti állapot a légneműbe. A légnemű, cseppfolyós és szilárd testek sajátosságai álláspontunk megvilágításában. A mai természettudomány halmazállapot magyarázó tehetetlensége 91-116
3. §.
A chemiai alakulás alapfeltételei. A status nascendi és momentumai. A különböző atomvonalfeszültségeknek gátoltsági viszonyaiktól függő relativ összfeszültségnyugalmi törvénye. A status nascendi folyamatának momentumai a HCl-, H2O-, H3N-, H4C-molesfeszültségek keletkezésénél. A status nascendi eredményezte molekulasíkfeszültségek
számának és a status nascendi momentumai számának törvénye a kettős vegyületekben. A fejtegetéseinkből kivilágló kétségtelen tények. A mai chemia zavaros fogalmai az atomról, molekuláról, az atom- és molekulasúlyról s a vegyületrokonságról. A vegyületrokonság mibenléte. Az úgynevezett szervetlen és szerves vegyületek némely sajátságai és
eltérései 117-187
4. §.
A testfeszültség' képleteinek, vagyis az úgynevezett chemiai képleteknek jelentése és fontossága álláspontunkról. A viz képlete; mathematikai kifejezése és kifejtése. A vizgőzfeszültség fokról-fokra való szaporodásának elméleti spekulativ érzékeltetése. A hőállapot magyarázata. Az úgynevezett hőfok. fagypont és forráspont mibenlétének meghatározása 138-168
5. §.
Az ásványalakulás, azaz status formindi folyamata és momentumai. Az egyenletes és egyforma s viszont a nemegyenletes és nemegyforma külső környezeti és belső molesfeszültségi összterjeszkedésnek lehetséges hat esete, mint a mai természettudomány előtt ismeretes hat ásványrendszernek megvalósulásmódozata. Az ásványrendszerek ismertetése álláspontunkról. Az alaktalan, azaz amorph testek keletkezésének összfeszültségalapjai. A kristályos és jegőcös alakulatok keletkezésének
magyarázata 169-183
6. §.
A testmolesfeszültségek sajátságos viszonyai nem atomvonal- és molekusasíkfeszültségeiknek sorozatai, hanem csakis atomvonalfeszültségeik száma, összlekötöttsége és meggátoltsága, továbbá a külső környezetnek ellenfeszültsége szerint. Más szóval az úgynevezett tömegnek (m), súlynak (p), sűrűségnek (d) és környezeti gátoltságnak (g) reális mibenléte és egymáshoz való viszonya. A mai természettudománynak egy pár idevágó fejtegetése 184-190
7. §.
A tömegfeszültségeknek relative szabad atomfeszültségek elleni érvényesülése. A önfeszültségek távolba való hatásának érzékeltetése. A tovafeszülés kevesbedésének négyzet-törvénye. Földünk mint gátló összfeszültség s környezeti szabad feszültségének vele szemben mutatkozó érvényesülése: az úgynevezett gravitációnak egyszerű jelensége s mibenlétének természetes magyarázata 191-204
8 §.
A gravitáció kombinált jelensége, vagyis az Ég mechanizmusa. vonósugár (radius vector) súrolta terület uj törvénye s igazolása naprendszerünk összes bolygóira nézve. E törvény folyományai, vagyis a gravitáció összes sajátságainak belőle folyó természetes magyarázata. Föld és a Hold keringésének érzékeltetése s megokolása. Idevágó feltételezések és sejtelmek. A gravitáció feszültségének terjedési gyorsasága a mai természettudománynak erre vonatkozó sejtései és hypothesisei. A Hold Föld körüli mozgása, hozzáközeledése s tőle való újra eltávolodása szükségességének érzékeltetése. A vonósugár súrolta terület uj törvénye okának hypothesise 205-244
9. §.
A világalakulás nagy kérdése. A Kant-Laplace-féle elmélet tehetetlensége és ellenmondásai. A világalakulás természetes fázisai álláspontunk szerint: a) a chaosz állapota, b) az elemek kiválásának és c) az elemek egyesülésének korszakai. Naprendszerünk bolygóinak elhelyezkedési sora. mint a carbon és oxygenium együttes felszabadulásának
törvénye 245-265
10. §.
A tudatos tárgyalakulás eddigi módozatainak átnézete. A fizikai tüneményeknek atomvonal- és molekulasíkfeszültségalapjai. Az összfeszültségkiegyenlítődésnek négyféle módozata: 1. a longitudinális atomvonalrezgés, mint hang. 2. a transversalis atomvonalrezgés, mint sugárzó hő, 3. a longitudinális molekulasíkrezgés, mint elektromágnesség. 4. a transversalis molekulasíkrezgés, mint fényes és színes, sötét és színtelen sugár. A rezgés mibenléte és törvénye, A fizikai tünemények rezgéstörvénye és a mai természettudomány, A képzetszerveknek a tudatosításban egymást segítő tevékenységkölcsönössége 266-277
11. §.
Az életerő a modern természettudományi felfogásban. Az élő szervezetek alapkülönbsége az élettelen szervezetektől, A célszerűség látszata az élő lényekben. Az élettelen test csak tömeghatás, az élő test pedig atomérvényesülés. A modern természettudományi tapasztalatok, mint e meghatározásnak bizonyítékai. A teleologikus felfogásnak causalis alapon való magyarázata az élő szervezetekben, A. modern vitalismussal való ellentétünk, A szerves élet regulatio-, adaptatio-, regeneratio- és tropismus-tevékenységeinek causalis magyarázata. A életfejlődés fokozatai. Az életfejlődés legmagasabb foka: az
idegélet 278-299
Psychologiai alapmeghatározások.
1. §.
A lélek megmagyarázásának lehetetlensége a köztudatban. Dűhring nézete a lélekről, mint külön substantiáról. Metafizikai és tapasztalati »sületlenségek« a modern psychologiákban,. Wundt nézete a fiziologiai definíciókból kiinduló és az úgynevezett fiziólogiai psychologiáról. Psychologiai alapfelfogásának metafizikai előföltevései és transscendentiája. Az érzet és a képzet valósága S tudományunknak, a természettudománynak és a filozofiának alapsajátságai, rsychologiánk legközelebbi feladata 300-315
2. §.
E. v. Hartmann nézete a magánvalók térbeliség-érői. E nézet megvilágítása és megerősítése álláspontunkról. Az ismeretnek reális téridőérzeti tartalma. A magánvalóknak és a szemlélésnek egymástól elütő furmái. Az érzeti és a képzeti téridőnek alapelemei és tartalmi azonossága. Legközelebbi feladatunknak, az ismeret transscendentális vonatkozásai igazolásának, jelzése 316-320
3. §.
A tükörkép és távolsága. Ismeretelméletem magánvalóobjektuma csak az én subjektiv alkotásom. Schopenhauer és Hartmann a magánvalóobjektumról. Az ismeretelmélet alapkérdése álláspontunkról. Psychologiánk legelső alapkérdése: a kiterjedésnek és távolságnak a képzete. J. St. Mill térképzetfefogása és birálata. A kiterjedés fogalma, realitása és objektivitása. A távolság fogalma. Az »itt«: és »ott« mibenléte. A téridöképzet az ismeretnek transscendentális vonatkozása és az ismeretnek szemléletformája. A térbeliségnek háromméretűsége. A Cyonféle fiziológiai térszemlélet és tarthatatlansága. A geometriai szemléletek téridői bizonyítékai. Euklides axiómáinak tautologikus alapjai. A téridő empirikus realitása a Kant téridőfelfogásának nem empirikus voltával szemben. A téridő alapsajátságai 321-340
4. §.
A téridőérzet. Poseli Jenő kétségei. Palágyi gondolatai a tér és idő egységéről. Megvilágításuk álláspontunkról. A megújuló világtér mibenléte. A téridői tevékenységnek kétféle külön-külön szemlélete. A Posch-féle »az idő semmi« szemlélet megvilágítása álláspontunkról. Időelemző gondolatai és biralatuk. A tudatos téridőnek a nemtudatos
téridőből való kialakulása. A jelen. A Palágyi-féle mathematikai időpontbeli ráeszmélés és birálata. A Posch jelenszemlélete. A reális időmegoldás alapfeltételei. Az érzéklet mint a jelennek érvényesülése. Az érzéklet mint mult és jövő. A képzet szerepe a Posch-féle mult- és jövő itéletekben. A képzetnek igazi szerepe a jövőben 341-375
5. §.
Az érzéklet funkciójának s téridői szerepének összefoglaló jellemzése. Az érzéklet, mint ítéleti tevékenység. Az ítélet magyarázata Palágyinál. Ismeretelméletünk s a Palágyi-féle ismerettan. Palágyi a saját ítéletfelfogásáról. Kant és Palágyi az érzéki megismerésről. Az
örökérvényű igazság Palágyinál. Gondolatainak megvilágítása álláspontunkról. Az érzékletnek, mint ítéleti funkciónak viszonya a mondatokhoz. Különbségeiknek körvonalozása. Az érzéki benyomás mint elemi tudás. A mondat alanyának s állítmányának viszonya az ítéletnek kettős szemléletéhez. Az emlékezet, mint összérzékleti tevékenység. Pusztulása 376-399
6. §.
A Hume kételkedése s tarthatatlanságának kimutatása. A tapasztalati következtetés alapja Humenál és birálata álláspontunkról. Az okság főkérdése Hume szerint és szerintünk. Okoskodásunk megegyező s eltérő pontjai. Érzékletünknek reális tényalapjai. A Hume-féle szokás illuzórius volta. A hit és költött dolog közötti különbség Humenál és álláspontunkon. Az okságnak sokféle szemlélete s igazolásuk. Az okság és célszerűség mint reciprok tevékenységek. A tudatfejlődésnek gondolati és ténybeli fázisai 400

Témakörök