Előszó
Részlet a könyvből:
Egy kastély Odenwaldban és György herceg - "a porosz."
- Egy elátkozott kastély!
- Természetesen elátkozott hercegnővel!
- Legalább egy várkisasszony bizonyára van e...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Egy kastély Odenwaldban és György herceg - "a porosz."
- Egy elátkozott kastély!
- Természetesen elátkozott hercegnővel!
- Legalább egy várkisasszony bizonyára van e bagolyfészekben. A "Korona" vendéglőse Wallersteinben szent esküvel erősítette.
- Ott az ódon falak között bizony csak valami nagyon is agg szűz tanyázhat. Előre is átengedem neked jogaimat, herceg. De most lassabban. Az ut meredek. Lé...pést!
A két ifju tiszt csak lépésben engedte tovább lovát. Egy ideig hallgatagon lovagoltak egymás mellett, csak lovaikkal törődve, amelyek keményen megizzadtak. Látszott rajtuk, hogy derekas utat tettek meg. Sűrű por lepte be urak atilláját.
- Halld csak, herceg, - kezdé aztán az idősebb, - de őszinte feleletet kérek. Mit szeretnél jobban oda fönn: egy serleg jól kihűtött barackpuncsot, tudod az aszu legyen benne túlnyomó, avagy valami igazi várkisasszonyt?
- Őszintén szólva, a puncsot. Iszonyuan szomjazom, Tiefenhausen... De talán lehetne előbb egy serleg puncs, azután meg egy várkisasszony?
- No ez még egy hercegnek is tulzott kivánság, édes György, - nevetett a főhadnagy, - valóban ti ott a ti udvaraitokban született nyalánkok vagytok, első rendű élvhajhászók, anyagias lelkek, akik mindig ludmájpástétomon meg eféléken jártatjátok eszeteket!
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal