Fülszöveg
Geri megértő - bölcs, a helyzet magaslatának tudatát közvetítő mosollyal hajolt ki az ablakon, figyelte az életéért vergődő embert.
- Szóval? ... Hol is van az a kulcs? ... - Geri jobb kézzel, finoman mozgatta a volánt, balra, majd jobbra böcögtette. - Félre ne érts: nem nekem fontos! Én most úgy leküldelek oda, mint a pinty! Ha nem mondod meg, akkor is.
- És ha megmondom? - Péter vetődve hemperedett egyet.
Geri mosolygott. - Hát... azt most még így nem tudom eldönteni. Mindenesetre van valami halvány esélyed. Kezd némi szimpátiát ébreszteni bennem, ahogy ott keféled a földet.
A meredély széle már csak egy méternyire volt. Péter a hasán fekve vonszolódott a mélység felé, arcáról ömlött a veríték.
- Állj. - szólt vissza rekedten. - Megmondom.
- Hogy? ... Nem értem.
- Megmondom!
Geri leállította a motort, kiszállt.
- Ez már beszéd, jóbarát. No halljuk.
- Menj hátra ezzel... Csak egy métert.
- Üm, üm - csóválta a fejét Geri. - Ott vagy a legjobb helyen, ahol vagy. Meséld el...
Tovább
Fülszöveg
Geri megértő - bölcs, a helyzet magaslatának tudatát közvetítő mosollyal hajolt ki az ablakon, figyelte az életéért vergődő embert.
- Szóval? ... Hol is van az a kulcs? ... - Geri jobb kézzel, finoman mozgatta a volánt, balra, majd jobbra böcögtette. - Félre ne érts: nem nekem fontos! Én most úgy leküldelek oda, mint a pinty! Ha nem mondod meg, akkor is.
- És ha megmondom? - Péter vetődve hemperedett egyet.
Geri mosolygott. - Hát... azt most még így nem tudom eldönteni. Mindenesetre van valami halvány esélyed. Kezd némi szimpátiát ébreszteni bennem, ahogy ott keféled a földet.
A meredély széle már csak egy méternyire volt. Péter a hasán fekve vonszolódott a mélység felé, arcáról ömlött a veríték.
- Állj. - szólt vissza rekedten. - Megmondom.
- Hogy? ... Nem értem.
- Megmondom!
Geri leállította a motort, kiszállt.
- Ez már beszéd, jóbarát. No halljuk.
- Menj hátra ezzel... Csak egy métert.
- Üm, üm - csóválta a fejét Geri. - Ott vagy a legjobb helyen, ahol vagy. Meséld el így.
- A helyzetem ellen nincs kifogásom. Nem látom a helyet, ahova tettem.
- Miért, hova tetted?
- Amikor kijöttem, elrejtettem arra a fűben.
Geri gondolkozott pár másodpercig. - Oké. - Beugrott az ülésre: a Ford hátra indult, majd blokkolt. Geri kiszállt, hóna alá vette a puskát.
- Indulj el arra a fa felé. - Péter áttekeredett, fejjel a fa irányába, - Amerre mutatok a kezemmel.
Geri lassan, oldalazva lépkedett, gyanakvóan figyelte Pétert s közben az irányt is.
- Kicsit balra. Úgy...Még...Még...
Geri hátrálva lépkedett. - Jó?
- Igen...Egy kicsit jobbra...Ott.
- Itt?... - Geri tekintetével pásztázta maga előtt a füvet.
- Még egy lépést hátra! - szólt erővel a másik.
Geri lépett - aztán felordított. A "fű" megnyílt alatta, vállig bezuhant valami értelmetlen, dohszagú semmibe; majd egy eszeveszett őserejű rántás újra kitépte a földből.
Vissza