1.062.463

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A SIMULA 67 nyelv definiciója

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnökkari Matematika Tanszék
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 139 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-421-438-x
Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a dokumentum a SIMULA 67 programozási nyelv definícióját tartalmazza a felhasznált ALGOL 60 konstrukciók újbóli leírása nélkül. A nyelvdefiníciót a SIMULA Szabványosítási Bizottság ellenőrzi.
A dokumentum az 1982-ben kiadott hasonló című kiadvány módosított változata, és a SIMULA Szabványosítási Bizottság 1983 szeptemberi ülésén elfogadott módosításokat és pontosításokat is tartalmazza.

Tartalom

1. BEVEZETÉS 1
1.1 Általános célú programozási nyelvek 1
1.2 Speciális alkalmazások nyelvei 2
1.3 A SIMULA 67 nyelv alaptulajdonságai 3
1.3.1 Algoritmizálás lehetőségei 3
1.3.2 Részekre bontás, dekompozíció 3
1.3.3 Osztályok 4
1.3.4 Az alkalmazási nyelv kialakításának lehetőségei 5
1.3.5 Listafeldolgozás 7
1.3.6 Szövegkezelés 8
1.3.7 Bevitel és kivitel <B/K> 8
1.4 Szabványosítás 8
1.5 Nyelv-definíció 8
1.6 A megjegyzések megengedett formái 9
1.7 A forrásprogram és gépi ábrázolása 9
1.7.1 A fordítóprogramot vezérlő utasítások 10
1.7.2 A program sorai 10
1.7.3 Azonosítók és alapszavak 10
1.7.3.1 Azonosítók 11
1.7.3.2 Alapszavak 12
1.7.4 Különleges Jelek 12
2. OSZTÁLYDEKLARÁCIÓ 14
2.1 Szintaxis 14
2.2 Szemantika 15
2.2.1 Részosztályok 16
2.2.2 Egymás után fűzés 18
2.2.3 Virtuális specifikáció, illeszkedés, virtuális attribútumok 21
2.3 Attribútumvédelem 23
2.3.1 Szintaxis 23
2.3.2 Szemantika 23
2.3.2.1 Védettség 23
2.3.2.2 Rejtettség 24
2.3.2.3 A védettség és a rejtettség együttes alkalmazása 24
3. TÍPUSOK ÉS VÁLTOZÓK 25
3.1 Szintaxis 25
3.2 Szemantika 25
3.2.1 Objektumhivatkozások 26
3.2.2 Karakterek 26
3.2.2.1 Rendezés a belső karakterek halmazán 26
3.2.2.2 Karakter-részhalmazok 27
3.2.3 Szöveg 27
3.2.3.1 Szövegobjektumok és szövegtárolók 28
3.2.3.2 Szövegváltozók 29
3.2.4 Konstansok 29
3. 2. 4.1 Szöveg konstansok 29
3.2.4.2 Karakter konstansok 30
3.2.4.3 Numerikus konstansok 31
3.2.5 Aritmetikai típusok kiterjesztése 31
3.2.5.1 A short integer típus 32
3.2.5.2 A long real típus 32
3.2.6 Konstansok deklarációja 33
3.2.7 Kezdő értékek beállítása 33
3.2.8 Alárendelt típusok 33
4. KIFEJEZÉSEK 35
4.1 Érték- és hivatkozási típusú kifejezések 35
4.1.1 Szintaxis 35
4.1.2 Szemantika 35
4.2 Karakterkifejezések 36
4.2.1 Szintaxis 36
4.2.2 Szemantika 36
4.3 Objektumkifejezések 36
4.3.1 Szintaxis 36
4.3.2 Szemantika 37
4.3.2.1 Minősítés 37
4.3.2.2 Objektumgenerátorok 37
4.3.2.3 Helyi objektumhivatkozás 38
4.3.2.4 Ideiglenes minősítések 38
4.4 Szöveg ki fejezések 39
4.4.1 Szintaxis 39
4.4.2 Szemantika 39
4.4.2.1 Szöveg konstansok 40
5. RELÁCIÓK 41
5.1 Karaktérértékek összehasonlítása 41
5.1.1 Szintaxis 41
5.1.2 Szemantika 41
5.2 Szövegértékek összehasonlítása 41
5.2.1 Szintaxis 41
5.2.2 Szemantika 41
5.3 Objektumok összehasonlítása 42
5.3.1 Szintaxis 42
5.3.2 Szemantika 42
5.4 Hivatkozások összehasonlítása 42
5.4.1 Szintaxis 42
5.4.2 Szemantika 43
6. UTASÍTÁSOK 44
6.1 Átadó utasítások 44
6.1.1 Szintaxis 44
6.1.2 Szemantika 45
6.1.2.1 Aritmetikai típusú értékadás 46
6.1.2.2 Objektumhivatkozás átadása 46
6.2 A for-utasítás 47
6.2.1 Szintaxis 47
6.2.2 Szemantika 48
6.2.3 A cikluslista elemei 48
6.2.4 A ciklusváltozó 49
6.2.5 A ciklusváltozó végértéke 50
6.2.6 A ciklustörzsre nézve lokális címke 50
6.3 A while-utasítás 50
6.3.1 Szintaxis 50
6.3.2 Szemantika 50
6.4 Prefixes blokk 50
6.4.1 Szintaxis 50
6.4.2 Szemantika 51
7. TÁVOLI ELÉRÉS 52
7.1 Távoli azonosítók 53
7.1.1 Szintaxis 53
7.1.2 Szemantika 53
7.2 Az inspect-utasítást csatolás 54
7.2.1 Szintaxis 54
7.2.2 Szemantika 55
8. ELJÁRÁSOK ÉS PARAMÉTERÁTADÁSOK 57
8.1 Szintaxis 57
8.2 Szemantika 57
8.2.1 érték-szerinti paraméterátadás 58
8.2.2 Hivatkozás-szerinti paraméterátadás 59
8.2.3 Név-szerinti paraméterátadás 60
9. VÉGREHAJTÁSI SORREND 61
9.1 Blokkpéldányok és végrehajtási állapotok 61
9.2 Kvázi-párhuzamos rendszerek 62
9.2.1 Visszatéréses hívás "call" - "detach" 63
9.2.2 Elhagyásos hívás: ,,resume" - "detach" 63
9.2.3 Végrehajtási lánc 64
9.3 Kvázi-párhuzamos végrehajtási sorrend 68
9.3.1 A "detach" eljárás 68
9.3.2 A "call" eljárás 70
9.3.3 A "resume" eljárás 70
9.3.4 Az objektumot záró end 71
9.3.5 A go to utasítás 71
10. A text TÍPUS 72
10.1 Szövegattribútumok 72
10.2 A "constant", "start", "length" és a "main" eljárások 72
10.3 Hozzáférés egy szöveg karaktereihez 73
10.4 Szöveggenerátor 74
10.5 Szövegtípusú hivatkozásadás 75
10.6 Szövegtípusú értékadás 75
10.7 Szövegrészek 76
10.8 Numerikus szövegértékek 77
10.8.1 Szintaxis 77
10.8.2 Szemantika 78
10.9 Leolvasó eljárások 78
10.10 Felíró eljárások 79
11. BEVITEL ÉS KIVITEL 82
11.1 A "file" osztály 83
11.1.1 Definíció 83
11.1.2 Szemantika 84
11.2 Az "infile" osztály 85
11.2.1 Definíció 85
11.2.2 Szemantika 86
11.3 Az "out fi le" osztály 88
11.3.1 Definíció 88
11.3.2 Szemantika 89
11.4 A "directfile" osztály 90
11.4.1 Definíció 90
11.4.2 Szemantika 91
11.5 A "print file" osztály 92
11.5.1 Definíció 92
11.5.2 Szemantika 94
12. VÉLETLENSZÁM-GENERÁTOROK 95
12.1 "Véletlen" számok sorozata 95
12.2 A véletlenszám-generátorokat megvalósító eljárások 95
13. KISEGÍTŐ ELJÁRÁSOK 99
14. A NYELV ÁLTAL DEFINIÁLT SZABVÁNYOS OSZTÁLYOK 100
14.1 A "SIMSET" osztály 100
14.1.1 A "SIMSET" osztály szerkezete 100
14.1.1.1 Definíció 100
14.1.1.2 Szemantika 101
14.1.2 A "linkage" osztály 101
14.1.2.1 Definíció 101
14.1.2.2 Szemantika 101
14.1.3 A "link" osztály 102
14.1.3.1 Definíció 1 102
14.1.3.2 Szemantika 102
14.1.4 A "head" osztály 103
14.1.4.1 Definíció 103
14.1.4.2 Szemantika 104
14.2 A "SIMULATION" osztály 104
14.2.1 A "SIMULATION" osztály szerkezete 105
14.2.1.1 Definíció 105
14.2.1.2 Szemantika 106
14.2.2 A "process" osztály 106
14.2.2.1 Definíció 106
14.2.2.2 Szemantika 107
14.2.3 Ütemező utasítás 108
14.2.3.1 Szintaxis 108
14.2.3.2 Szemantika' 108
14.2.4 A végrehajtási sorrendet kijelölő eljárások 109
14.2.4.1 Definíció 109
14.2.4.2 Szemantika 110
14.2.5 A szimuláció főprogramja 112
14.2.5.1 Definíció 112
14.2.5.2 Szemantika 112
14.2.6 Kisegítő eljárás 113
14.2.6.1 Definíció 113
14.2.6.2 Szemantika 113
15. MODULONKÉNTI FORDÍTÁS 114
15.1 Szintaxis 114
15.2 Szemantika 114
16. A SIMULA NYELV KIBŐVÍTÉSEI 117
17. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 118
IRODALOM 119
FÜGGELÉK 121
TÁRGYMUTATÓ 124
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem