Fülszöveg
Az ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet - Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) - 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli Úrkúton élő Simeon család története - a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa - a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét - a hátteret.
A Klára története egyetlen év alatt játszódik, 1916 nyarától 1917 nyaráig. A vidéki kúriában együtt él három nemzedék, akik közül már csak az évek óta ágyhoz kötött nagymama - ez a rendkívül erőteljes, parancsoló egyéniség - igyekszik fönntartani a régi szokásokat, s ha kell, zsarnoki módon ráerőszakolja azokat a család tagjaira. Fia - Simeon József, a családfő - egyetlen passziója a lótenyésztés és...
Tovább
Fülszöveg
Az ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet - Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) - 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli Úrkúton élő Simeon család története - a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa - a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét - a hátteret.
A Klára története egyetlen év alatt játszódik, 1916 nyarától 1917 nyaráig. A vidéki kúriában együtt él három nemzedék, akik közül már csak az évek óta ágyhoz kötött nagymama - ez a rendkívül erőteljes, parancsoló egyéniség - igyekszik fönntartani a régi szokásokat, s ha kell, zsarnoki módon ráerőszakolja azokat a család tagjaira. Fia - Simeon József, a családfő - egyetlen passziója a lótenyésztés és lóversenyzés, s ezzel sikerül is nyakára hágnia a vagyon maradékának. A harmadik nemzedék, a gyerekek, mind megpróbálnak új életet kezdeni, kitörni a családi környezetből. Ebben a könyvben a legidősebb Simeon lány, Klára történetét kísérheti végig az olvasó. Klára menyasszony a történet elején, ám katona vőlegényét nem szereti igazán, s voltaképpen előle is menekül, amikor váratlanul Pestre megy, ahol a nagymama családi kapcsolatai révén megkapja egy szeretetotthon vezetői tisztét. De hiába van benne jóság és okosság, mégsem tud tartalmas, önálló életet kialakítani. Elfogadja Lupovics gróf szerelmét, s noha tudja, hogy a férfi felesége nem lesz soha, megszüli közös gyermeküket. Klára története hol lazább, hol szorosabb szálakkal fonódik a regény majd minden szereplőjéhez, a családtagokon kívül a vidéki és pesti környezet sok érdekes, emlékezetes figurájához: gazdag tőzsdések, törekvő kiskereskedők, a háborús konjunktúrát kihasználó ügyeskedők, az új tanokért rajongó munkások, egyetemi hallgatók, bárénekesnő és elegáns grófnő, szegényotthonok lakói és fényűző villák tulajdonosai tűnnek föl a rendkívül mozgalmas, sodró cselekmény során, melyből kirajzolódik a háborús főváros sokszínű, érdekes és mozgalmas világa.
Vissza