A Simeon család I-III.

Fülszöveg

I. kötet
Az önálló és mégis összetartozó nevekből álló nagy eposzvállalkozásnak ez a kötete részint a dunántúli Úrkúton, a Simeon család régi kúriájában, részint Budapesten játszódik. A család feje, József, Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenyló-nevelésnek hódol. Három lánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni az életét, rokonai segítségével Pestre kerül, ahol beleszeret a földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára ez a szerelem nem több kalandnál.
Kitör a világháború, s az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom. bukása után az úri társadalom természetesen kiveti magából, a hatóságok internálják.
II. kötet
A Simeon család történetéről szóló regénysorozat második kötete ez a regény, melynek középpontjába Violának, a második leánynak a története került. A család kivetette a maga köréből a "megtévedt" gyermeket, aki az 1919-es események "bélyegét" hordja magán, ti. Violát, aki egy bányászfalucskába került tanítónőnek, és a Tanácsköztársaság alatt, a népjóléti bizottságban önfeláldozóan dolgozott a háború sújtotta falu szenvedéseinek enyhítésén, az ellenforradalmi terror internáló táborba taszította.
Távoli vidéki városba adják férjhez Violát, s így az írónak a falusi és fővárosi színtér után most alkalma nyílik bemutatni az első világháború utáni kisváros céltalan, fülledt életét. Egy nagy bánya közelében levő kisvárosét, ahol a munkásokat elnémítja az ellenforradalmi terror, a város urai és kispolgári társaság pedig éli a maga tartalmatlan, képmutató hétköznapjait. A város életét egy nagy botrány kavarja föl, melyet Viola férje támaszt, aki egy hamis Stradivari-hegedűvel szélhámoskodik, e botrány középpontjába kerül szenvedő alanyként Viola, a második Simeon leány, majd férje halála után visszatér az atyai házba.
III. kötet
A Simeon családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin s a középső fiú, Tamás történetét olvassuk. A Kenyér és virág első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz.
Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges, fiatal diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke tanácstalanul töpreng a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Az egész regényen végig s a befejező nagy családi tablón még inkább ott érezzük a pusztulás sötét és kérlelhetetlen előjeleit...
A kiváló író regényének jellemző ereje, borongós líraisága, mértéktartó egyszerűsége, kevés szóval sokat mondó, hajlékony, lényegre törő s mindig költői stílusa igaz, nemes gyönyörűséget szerez az olvasónak. Vissza