A Simeon család 1-3.

Fülszöveg

I. kötet
Tatay Sándor A Simeon család c. regényciklusának első kötete részint a dunántúli Úrkúton, a Simeon család régi kúriájában, részint Budapesten játszódik. A család feje, József, Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenyló-nevelésnek hódol. Három lánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni az életét, rokonai segítségével Pestre kerül, ahol beleszeret a földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára ez a szerelem nem több kalandnál.
Kitör a világháború, s az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom. bukása után az úri társadalom természetesen kiveti magából, a hatóságok internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete.
II. kötet
A regény a Simeon család történetének második kötete, középpontjában Violá alakja áll. Nemcsak a társadalom, a család is kivetette a maga köréből a "megtévedt" gyermeket, aki az 1919-es események "bélyegét" hordja magán.
Violát végül egy távoli vidéki városba adják férjhez, s így az írónak a falusi és fővárosi színtér után most alkalma nyílik bemutatni az első világháború utáni kisváros céltalan, fülledt életét. A kisvárosban, amely egy nagy bánya közelében épült, a munkásokat elnémítja az ellenforradalmi terror, a város urai és kispolgári társaság pedig éli a maga tartalmatlan, képmutató hétköznapjait. A város életét egy nagy botrány kavarja föl, melyet Viola férje támaszt, aki egy hamis Stradivari-hegedűvel szélhámoskodik, e botrány középpontjába kerül szenvedő alanyként Viola, a második Simeon leány.
III. kötet
A Simeon családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin s a középső fiú, Tamás történetével ismerkedünk meg, a kötet első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz.
Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges, fiatal diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke reménytelenül tipródik a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Tatay Sándor nagyszabású regényciklusának emberteremtő ereje, borongó lírája, mértéktartó egyszerűsége, tömör és egyszersmind hajlékony stílusa biztosít maradandóságot. Vissza