Előszó
Tisztelt Konferencia!
Kedves elvtársnők, kedves elvtársak!
Az utóbbi időben egyre gyakrabban mondjuk, hogy a múlt ismerete nélkül szegényes a jelen és bizonytalan a jövő.
A történeti...
Tovább
Előszó
Tisztelt Konferencia!
Kedves elvtársnők, kedves elvtársak!
Az utóbbi időben egyre gyakrabban mondjuk, hogy a múlt ismerete nélkül szegényes a jelen és bizonytalan a jövő.
A történeti kérdések iránti érdeklődés, a történeti kutatások fellendülése, úgy vélem, ennek a felismerésnek, illetőleg aktualizálódásnak köszönhetik reneszánszukat Azt tapasztalhatjuk ugyanakkor, hogy az embereket nem elégítik ki csak az általánosított megállapítások, a felszínen mozgó jelenségek ismertetése, hanem kíváncsiak a társadalmi törvényszerűségek gyakorlati érvényesülésére, a helyi eseményekre és körülményekre. Jellemző a lényegre való törekvés, az elsődleges és nem az átvételek útján létrehozott, nemegyszer általánosított források iránti igény.
A nemzeti önismeret megújulási törekvése kapcsolatba hozható a reformkor és a szabadságharc törekvéseivel, a nemzeti öntudat kifejlődésével és a nemzetért való tennivágyással.
Úgy gondoljuk, hogy ennek a folyamatnak és az 1848/49-es szabadságharc emlékének akkor teszünk szolgálatot, ha a magunk eszközeivel szűkebb környezetünkben, Siklós városban és a járásban, felderítjük és ápoljuk történelmünket, vizsgáljuk, elemezzük elődeink életét, tevékenységét.
Ennek a feladatnak az ellátására egyre jobban megfelel a siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör tevékenysége. Az általa választott forma, a történeti konferencia alkalmas az újonnan feltárt eredmények viszonylag gyors nyilvánosságra hozatalára, a megvitatásra, ugyanakkor közkinccsé tételére. Javaslom, hogy a jövőben ez a forma legyen a Vár- és Múzeumbaráti Kör nyilvános szereplésének, a múlt évi és a jelen konferencia tapasztalatai alapján immár némi hagyományra épülve, hivatalos fóruma.
A konferenciát e gondolatok előrebocsátásával megnyitom.
Szarka Árpád tanácselnök
Vissza