A sereg arca (dedikált példány)

Fülszöveg

Egy sajátos utakon haladó, egyéni hangú költő újabb verseinek gyűjteménye ez a kötet. Kiáltások a személyes és a kollektív sors mélyeiből, egyetlen lírai ostrom a látszatok világa ellen - mondhatnánk, ha nem volna ez a könyv egyúttal a szerelem énekek is. Nemcsak a szerelem verseivel. Héra Zoltán modern versbeszéde rendszerint az ősi himnuszokra és a népköltészet egy nemigen ismert expresszívebb ágára üt vissza. Erélyeset és megindultat, érzékit és emelkedettet forraszt így egybe a költő, mindig rávalló színekkel, hangsúlyokkal, határozott szellemi kontúrokkal. Személyes hevülettel, még akkor is, amikor a "sereg" indulatait, a "névtelenek" monológjait írja.
E verseskötet szerzője negyvenkét éve: 1929-ben született a Vas megyei Káld községben. Gyerekkora a közeli pusztákon és falvakban telt el. Apja gépész-kovács volt egy grófi uradalomban. Középiskoláit Szombathelyen végezte, ahol a felszabadulás után népi kollégista lett, majd Budapestre került, a József Attila Kollégiumba. Életében döntő fordulatot hozott, hogy ösztöndíjasként a Szovjetunióba került: Szverdlovszk egyetemén esztétikát és irodalomtörténetet tanult. Hazatérése után újságíróként dolgozott. Első könyvében (Alkalom, 1960) két kisregénnyel jelentkezett, ezeket két tanulmánykötet követte: az Irodalmi tudósítások (1965), a Jó ellenfelet (1968). 1962-ben József Attila-díjat kapott. Két évvel ezelőtt gyűjtötte össze két évtized alatt írott verseinek legjavát Száll a Nap c. kötetében (1970). Vissza