A sebészet tankönyve III/1. (töredék)

Előszó

Részlet a kötetből:

A végtagok lágyrészeinek megbetegedései.
Irta : Dr. Klapp Rezső berlini tanár.

A végtagok lágyrészeinek sérülése.

A végtagok azon emeltyűk, melyek segélyével az ember helyét változtatja s melyek segélyével a külvilággal mechanikai érintkezésbe jut.
Azon fontos működés, melyet a végtagok mindenkor végeznek, tetemes veszélyekkel jár s ily módon az emberi test egyes részei közül a végtagok szenvedik el a legtöbb sérülést. A mi időnkben, a midőn az ipar óriási munkástömegeket foglalkoztat és a közlekedés is mindig hatalmasabbá lesz, a technikai üzemekben és életveszélyes környezetben foglalatoskodó emberek és ezzel egyszersmind a sérülések száma is lényegesen sokszorozódott.

Általános észrevételek a lágyrészek sérüléséről.

A beható erők sokféleségének eredménye a sérülések igen nagy változatossága. A sérülések mindig visszatérő nagy csoportjai a következők:
1. éles eszközök okozta sérülések,
2. zúzódások,
3. szakított sebek.
A végtagok lágyrészi területén előforduló sérülések ezen három nagy csoportba is mindig besorozhatok. Különlegességeket az egyes részek, a kéz kivételével, alig nyújtanak, miért is indokoltnak látszott a végtagok lágyrészein előforduló sérülések egybefoglalása és azoknak általános szempontból való tárgyalása.
1. Sebesülések. a) A vágott sebeket éles eszközök okozzák. A sérülés vagy csak a bőrre, illetőleg annak legfelsőbb rétegeire (horzsolások alakjában) szorítkozik, vagy áthatol a bőrön és a mélyebben fekvő szövetekre is átterjed (izom, fascia, ideg, erek, csontok). Vissza