A rózsa neve

Szerző

Umberto Eco

Szerkesztő

Lator László

Fordító

Barna Imre

Budapest

'Umberto Eco: A rózsa neve ' összes példány

Kiadó:	Árkádia Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	662 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-307-109-7
Megjegyzés:	Egy fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban?
A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése.
A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.
"Nosza, adok én teneked sok latint és kevés nőt, teológiát dögivel, és vért, literszám, mint a... Tovább

Tartalom

Természetesen egy kézirat	7
Prológus	15
Első Nap
Prima - Melyben hőseink megérkeznek az apátság alá, és Vilmos bizonyságot ad éles eszéről	29
Tercia - Melyben Vilmos épületes társalgást folytat az apáttal	36
Szexta - Melyben Adso megcsodálja a templom főkapuját, Vilmos pedig viszontlátja Casalei Hubertinust	51
Nóna táján - Melyben Vilmos fölöttébb tudós társalgást folytat Severinus füvész atyával	80
Nóna után - Melyben fölkeressük a szkriptóriumot, és megismerünk több tudóst, másoló barátot és rubrikátort, valamint egy világtalan aggastyánt, aki az Antikrisztusra vár	87
Vesperás - Amelyben az apátság többi részével is megismerkedünk, Vilmos néhány következtetést von le Adelmus halálával kapcsolatban, és beszélgetésre kerül sor az üvegcsiszoló testvérrel az olvasóüvegekről meg arról, hogy akiben túlteng az olvashatnék, azt lidércek fenyegetik	102
Kompletórium - Amelyben Vilmos és Adso az apát úr szíves vendéglátásának, valamint Jorge epés megjegyzéseinek örvendenek	112
Második Nap
Matutinum - Amelyben néhány órányi misztikus boldogságot véres esemény szakít meg	121
Prima - Melyben Uppsalai Benno elárul egyet s mást, Arundeli Berengárnak is van mondanivalója, Adso pedig megtudja, mi fán terem az igazi bűnbánat	131
Tercia - Amelyben az ember egy közönséges civakodás tanúja lesz, Alessandriai Aymarus célzásokba bocsátkozik, és Adso elelmélkedik a szentség meg az ördög ganéja fölött. Annak utána Vilmos és Adso ismét fölkeresi a szkriptóriumot, Vilmos egy érdekes dolgot pillant meg, harmadszor is megbeszéli, vajon szabad-e nevetni, de végképp nem nézhet körül ott, ahol szeretne.	144
Szexta - Amelyben Benno különös dolgokról számol be, s ezek nem vetnek valami jó fényt az apátság életére	161
Nóna - Amelyben az apát úr az apátság kincseit illetően büszkének, az eretnekek dolgában viszont aggodalmasnak mutatkozik, a végén pedig Adsót kétség fogja el, hátha mégsem kellett volna nyakába vennie a nagyvilágot	167
Vesperás után - Amelyben, bár a fejezet igen rövid, az agg Alinardus fölöttébb érdekes dolgokat mond a labirintusról s arról, hogy miképpen lehet oda bejutni	183
Kompletórium - Amelyben behatolunk az Aedificiumba, egy rejtélyes látogatóba botlunk, egy varázsjelekkel írott titkos üzenetre bukkanunk, továbbá egy könyvre is, mely azonban máris újra eltűnik, és számos elkövetkező fejezetek során kerestetik majd; végül, de nem utolsósorban pedig valaki ellopja Vilmos becses olvasólencséjét	188
Éjszaka - Amelyben végre behatolunk a labirintusba, különös vízióink támadnak, s ahogyan labirintusokban szokás, eltévedünk	198
Harmadik nap
Laudestől primáig - Amelyben az eltűnt Berengár cellájában véres ruhadarab kerül elő, más semmi	213
Tercia - Amelyben Adso a szkriptóriumban rendje históriáján és a könyvek sorsán töpreng	214
Szexta - Amelyben Salvatore bizalmába fogadja Adsót, s amit mond, nem lehet csak úgy, néhány szóban összefoglalni; Adsót mindenesetre hosszas és gondterhelt elmélkedésre indítja	218
Nóna - Melyben Vilmos az eretnekség nagy folyamáról, az együgyűeknek az egyházban betöltött szerepéről, valamint saját, az általános törvények megismerhetőségét illő kételyeiről beszél Adsónak, és mintegy mellesleg elújságolja, hogyan fejtette meg a Venantius után maradt mágikus jeleket	229
Vesperás - Amelyben újabb beszélgetésre kerül sor az apát úrral, Vilmosnak meghökkentő ötletei támadnak a labirintus rejtélyének kibogozását illetően, s végül rálel a lehető legkézenfekvőbb megoldásra. Vacsorára bundás sajt készül	246
Kompletórium után - Amelyben Hubertinus elmondja Adsónak Dolcino testvér történetét, további történeteket pedig Adso a maga szakállára, a könyvtárban idéz fel, illetve olvas, és azután a véletlen egy szép leánnyal hozza össze, aki rettenetes, mint a zászlós tábor	259
Éjszaka - Melyben a földúlt Adso meggyón Vilmosnak, és a nőnek a teremtés tervében betöltött szerepéről elmélkedik, utána azonban egy férfi holttestére bukkan	296
Negyedik Nap
Laudes - Melyben Vilmos és Severinus megvizsgálják Berengár hulláját, észreveszik, hogy a nyelve fekete, ami szokatlan dolog egy vízbe fúlt ember részéről. Azután kínkeserves mérgekről és egy régi betörésről diskurálnak	305
Prima - Melyben Vilmos rábírja előbb Salvatorét, majd a házgondnokot, hogy vallják meg múltjukat, Severinus megtalálja az ellopott olvasólencséket, Miklós pedig az újakat hozza meg, így hát Vilmos mindjárt hat szemmel lát neki, hogy Venantius írását megfejtse	314
Tercia - Melyben Adsót szerelmi kínok gyötrik, majd megjön Vilmos a Venantius írásával, mely továbbra is megfejthetetlennek bizonyul, hiába fejtette meg	326
Szexta - Amelyben Adso szarvasgombászni megy, de gomba helyett az érkező minoritákra bukkan, akik hosszan tárgyalnak Vilmossal és Hubertinusszal, és roppantul szomorú dolgok derülnek ki XXII. Jánosról	338
Nóna - Melyben megérkezik del Poggetto bíboros, Bernard Gui és a többi avignoniak, azután ki ezt csinál, ki azt	353
Vesperás - Melyben Alinardus alighanem fontos dolgokat közöl, és Vilmos elárulja, hogy szerinte milyen módszer szerint lehet egy sor biztos tévedésen keresztül a valószínű igazsághoz eljutni	356
Kompletórium - Melyben Salvatore egy csodálatos varázslásról beszél	361
Kompletórium után - Melyben ismét fölkeressük a labirintust, elérkezünk a finis Africae küszöbére, de nem tudunk bemenni, mert nem tudjuk, mi az, hogy a négy közül az első és a hetedik, s végezetül Adsót megint előveszi, amúgy igen tudományosan, a szerelmi kórság	364
Éjszaka - Melyben Salvatore nyomorultul Bernard Gui kezére kerül, Adso szerelmét mint boszorkányt fogják le, és nyugovóra térvén ki-ki még boldogtalanabb és gondterheltebb, mint annak előtte volt	383
Ötödik Nap
Prima - Melyben testvéri vita folyik Jézus szegénységéről	393
Tercia - Melyben Severinus egy különös könyvről beszél Vilmosnak, Vilmos pedig a legátusoknak egy különös elképzelésről beszél, arról, hogy milyen legyen a világi kormányzás	409
Szexta - Amelyben Severinus halva találtatik, és az általa használt könyv nem található	420
Nóna - Melyben törvény tétetik, s az emberben az a kellemetlen érzés támad, hogy senkinek sincs igaza	433
Vesperás - Melyben Hubertinus elmenekül, Benno tisztelni kezdi a törvényeket, és Vilmos néhány megjegyzést fűz a bujaság e nap folyamán tapasztalt különféle fajtáihoz	458
Kompletórium - Melyben szónoklat hallható az Antikrisztus eljöveteléről, és Adso fölfedezi a tulajdonnevek erejét	465
Hatodik Nap
Matutinum - Melyben a fejedelmek sederunt, Malakiás pedig összeesik	479
Laudes - Melyben az új celláriust megválasztják, az új könyvtárost nem	484
Prima - Melyben Miklós sok mindent elmesél, s közben megszemléljük a kincstárat	487
Tercia - Melyben Adso a Dies irae-t hallgatja, és közben álmot lát, vagy jelenést, ha úgy tetszik	495
Tercia után - Melyben Vilmos megfejti Adso álmát	507
Szexta - Melyben rekonstruálódik a könyvtárosok története, és ismét kitudódik egy s más a titokzatos könyvről	511
Nóna - Melyben az apát nem hajlandó végighallgatni Vilmost, a drágakövek nyelvéről beszél, és kinyilvánítja, hogy nem óhajtja ezeket a gyászos ügyeket további nyomozással bolygatni	517
Vesperás és kompletórium között - Melyben többórányi zűrzavarról lesz röviden szó	528
Kompletórium után - Melyben Vilmos, úgyszólván véletlenül, felfedezi a titkot, miképpen lehet bejutni a finis Africae-ba	531
Hetedik Nap
Éjszaka - Melyben az alább tárgyalandó rendkívüli felfedezések összegzéséhez ugyanolyan hosszú címre volna szükség, mint az egész fejezet, de ez ellenkeznék az eddig megszokottakkal	539
Éjszaka - Melyben megtörténik az ekpirózis, és a túl sok erény miatt felülkerekednek a pokol erői	558
Utolsó lap	575
Széljegyzetek A rózsa nevé-hez	583
Jegyzetek (Klaniczay Gábor)	619
Levél Dr. Umberto Ecónak, a Bolognai Tudományegyetem szemiotikaprofesszorának (Barna Imre)	651