Az egyiptomi birodalmak

Fülszöveg

"Akik napjainkban felkeresik Egyiptomot, s Kairóból Luxorba repülőgépen teszik meg az utat, lenyűgöző látványban van részük, abban a tájban gyönyörködhetnek, amely a több ezer évvel ezelőtt élt egyiptomiak életét alapvetően meghatározta. A girbegurba medrében torkolata felé kanyargó Nílus ma is az ország fő ütőere, akárcsak régen...
Kairóból az utazók rendszerint ellátogatnak Gizába, Szakkarába és Memphiszbe, ahol az Óbirodalom idején először virágzott fel a fáraók kultúrája. Felső-Egyiptomban Luxort, ezt a modern várost választva kiindulópontként, az utasok esetleg több napot is szentelnek a folyó kelet és nyugati partjának, ahol egykor az ókori főváros, Théba terült el. Bizonyára körüljárják a karnaki templomként ismertté vált hatalmas épületegyüttest, valamint a kisebb, összefogottabb luxori templomot, a nyugati partot elébük tárulnak a halotti templomok, a királyok, királynék és előkelők sírjai, valamint a királyi nekropoliszon dolgozó munkások lakóhelyéül szolgáló falu maradványai. A templomok ma elhagyottak, csak a madarak, a turisták és a régészek látogatják őket. Oszlopok és faragott kövek hevernek szerteszét, a papok rituális varázsigéinek visszhangja régen elhalt. A kopár völgyekben üresen állnak a sírok, a rablók réges-rég kifosztották őket... De még így sem lehet megindultság nélkül szemlélni ezeket a nagy templomokat, a sírfestmények ragyogó színeit, a falakat díszítő, királyokat és isteneket ábrázoló képeket...
Az ősi szokás, amely előírta, hogy az elhunyttal együtt eltemessék a túlvilági élethez szükséges tárgyait, valamint a száraz éghajlat tette lehetővé, hogy Egyiptom anyagi múltjából több maradjon fenn, mint a legtöbb ókori civilizációból, s e civilizáció jobb megismerését elősegítette az egyiptológusok számos nemzedékének türelmes és fáradságos munkája is" - írja könyvének bevezetőjében A. Rosalie David, a manchesteri egyetem kiváló egyiptológusa.
Az olvasó először Egyiptom négyezer éves történelmével ismerkedhet meg: a homályba vesző kezdetek után fényes fellendülés következik az Óbirodalom korában, ezt követően hanyatlás az újjáéledés váltakozik, mígnem a nemzetközi nagyhatalommá váló ország tekintélye és gazdagsága az Újbirodalom korában eléri tetőpontját. Miután a szerző áttekintést nyújt az Egyiptomot felkereső egykori utazók, antik történetírók és felfedezők beszámolóiról, részletesen bemutatja azokat az eseményeket, régészeti ásatásokat, amelyek lázba hozták a világot: többek között a Rosette-i kő megtalálását, a hieroglif írás megfejtését, Tutanhamon sírjának feltárását. Vissza